Majorossy Judit (szerk.): A Ferenczy Múzeum Évkönyve 2014 - Studia Comitatensia 33., Új Folyam 1. (Szentendre, 2014)
Szentendre. Adalékok a Pajor család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez - Martos Gábor: Két talált kép „megtisztítása”. Ferenczy Valér ismeretlen nagybányai művei egy magyarországi magángyűjteményből
Szentendre - Adalékok a Pajor-család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez foltmaratás és borzolás” — sorolja majd a tanítvány a megtanult technikákat17), nyerte el a Paris Salon egyik díját. (Az I. világháború kitörése után nem sokkal azonban hazautazott Amerikába és onnantól haláláig ott élt és dolgozott.) Peets jó tanítványra lelt Ferenczyben, aki „ettől kezdve egyre elkötelezettebb híve lesz a művészi rézkarcnak” - írja Murádin Jenő;18 olyannyira, hogy amikor a francia fővárosból hazatér, egy rézkarcnyomó-prés is érkezik vele Nagybányára. Murádin szerint alighanem ez volt az első 20. századi metszetnyomógép nemcsak Nagybányán, de talán egész Erdélyben. A kuriózumot jelzi, hogy a művészről és a műtermében álló különleges masináról a kolozsvári Vasárnapi Újság 1923. szeptember 9. száma egy fotográfiát is közöl majd. Ferenczy Valér, ha már hazahozatta, szorgalmasan használta is a prést. „1914 tavaszán hazaérkezve, nagy kedvvel, szenvedéllyel láttam hozzá a rézkarcmunkához [...] s időmet, érdeklődésemet egyenlő arányban osztottam meg a festés és karcolás között” - írja ő maga.19 Míg egy pár évvel későbbi, egy 1922-es újságcikk szerint „rézkarctanulmányai mindinkább ennek a nagy művészi szabadságot engedő, de nagy tudást, föltétien rajzbeli készséget megkövetelő művészetnek hódították meg”.20 A művész még később így emlékezett vissza az új műfajban való egyre komolyabb elmélyedésére: „1914 óta karcolok, azóta változatlanul szenvedélyem, vesszőparipám maradt a rézkarc”.21 Első itthon készült karcai feltehetően hazaérkezése után nem sokkal készülhettek, hiszen a Lyka Károly szerkesztette Művészet 1914. júliusi száma már három, ezzel a technikával készült munkáját közli, két évvel később, a Ferenczy- család Ernst Múzeum-beli kiállításán pedig már számos rézkarca látható a kiállított anyagában. 1920 januárjában nagybányai műtermében kifejezetten csak rézkarcaiból rendez kiállítást, amelynek bevételét, 278 koronát - mint erről a Nagybánya és Vidéke című hetilap beszámol22 — a háborúban elhunyt veresvízi bányászok árváinak megsegítésére ajánlja fel. Az 1920-as években aztán a Nagybányai Festők Társasága kiállításain - a rendszeres tavaszi, őszi vagy téli helybeli csoportos bemutatkozásokon, vagy a máshol megrendezett nagybányai vendégtárlatokon - festményei mellett „egyre sűrűbben rézkarcaival jelentkezik”,23 és ezekből rendszeresen el is ad. A Szamos című újság 1926. október 12-i száma például beszámol róla, hogy a Szatmáron megrendezett egyéni tárlatán már a megnyitó utáni első pár napban nyolc-tíz rézkarcát vásárolták meg.24 Murádin Jenő könyvében azt is említi, hogy Ferenczy bizonyos rézkarcai - például az édesanyját, Fialka Olgát, vagy a Tessitori Nórát megörökítő portréi — a nagybányai, illetve a kolozsvári múzeumok mellett nagybányai és kolozsvári magángyűjteményekben maradtak meg.25 Közben - mint ahogyan erre fentebb már találtunk utalásokat - elméletileg is komolyan foglalkozik a megkedvelt technikával: Pesten a Szépművészeti Múzeum metszetgyűjteményének darabjait, amikor újra Párizsban jár, a Bibliothéque Nationale Cabinet des Estempes, Münchenben pedig a Neue Pinakothek Kupferstichkabinet lapjait tanulmányozza. Több cikket ír a rézkarcról, többek között a Nyugatban,26 a Magyar Művészetben,27 28 illetve a Szépművészeiben,2S a Brassói Lapokban két folytatásban megjelent írásában pedig bepillantást enged abba, hogy ő maga miért szerette meg ennyire ezt a technikát. ,,[A] művészre nézve nagy varázsa van ennek a hosszas, babráló javítgatásnak, melyet Whistler, korunk legnagyobb rézkarcolója, így nevezett »caressing a plate into form« — magyarul: a lemezt cirógatni, dédelgetni addig, amíg »formába jön«”.29 írásai mellett előadáson is népszerűsítette a rézkarcot. 1922. december 9-én - a kolozsvári kiállítása alkalmából — a vármegyeházán beszélt a megjelent szépszámú érdeklődőnek a műfaj történetéről és technikai sokféleségéről.30 17 Ferenczy 1937:219. 18 Murádin 1981: 61. 19 Ferenczy 1937: 219. 20 Finta 1922. 21 Ferenczy 1941. 22 Murádin 1981:61. 23 Murádin 1981: 62. 24 Murádin 1981:74. 25 Murádin 1981: 74—75. 26 „Egy grafikusi tanulmányút jegyzetei.” Nyugat, 1929. december. „A régi Nagybányáról.” Nyugat, 1931. március. 27 A modern rézkarc.” Művészet, 1932/11-12. Ez az írás először angolul jelent meg a Contemporary Review-ban. 28 „Beszélgetés a rézkarcról.” Szépművészet 1941/1. 29 Ferenczy 1924a; Ferenczy 1924b. Idézi: Murádin 1981: 75—76. 30 [Sz. n.] 1922. 97
