Majorossy Judit (szerk.): A Ferenczy Múzeum Évkönyve 2014 - Studia Comitatensia 33., Új Folyam 1. (Szentendre, 2014)
Szentendre. Adalékok a Pajor család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez - Gulyás Dorottya: Ferenczy Béni estéje. A balkezes korszak szobrászati alkotásai
Gulyás Dorottya: Ferenczy Béni estéje - A balkezes korszak szobrászati alkotásai 18. kép Caritas, 1950 Gipsz; 27 cm (FCsMA;fotő: Karancz Orsolya) Ferenczy Béni 1956-os Tékozló//'/Íjának torzó változatában szintén a gyötrelem és a megfosztottság érzetét növeli az alak megcsonkítottsága. (19. kép) A sors tragikuma, hogy Ferenczy művészetébe az újonnan bevezetett új torzótípus később betegségének szimbólumává vált. Egyik legesetlenebb és legmegrendítőbb műve az egyik halála évében készült kisplasztika, amely egy megkínzott testű kortalan férfitorzót ábrázol. (20. kép) Keskeny terpeszben áll, fejét a szobrász 1956-os Tékozlófiújához hasonlóan enyhén balra dönti, kezei hiányoznak. A művész ezen munkáinál már nem annyira az antikizálás volt a cél, mint inkább a drámaiság fokozása és a befelé zárkózás kifejezése. E művön már hiába keresnénk Ferenczy optimizmusát, végtelen életszeretetét. A megkínzott, fájdalmas tekintetű csonkolt férfi alakja a művész személyes tragédiájának megtestesítője, a cselekvőképességétől megfosztott ember szimbóluma. Amennyiben a recepciótörténet során említett tanulmányok egyes megállapításai mentén szeretnénk állást foglalni, igazat kell adnunk annak a kijelentésnek miszerint a balkezes grafikákkal ellentétben a szobrászati művek alapvetően nem mutatnak új irányt az életmű egészséges korszakaihoz képest. Inkább értelmezhetők egy változatos, de mégis következetes, koherens életmű szerves folytatásaként. Az utolsó alkotóperiódus műveinek gyökereit az 1930-as, 1940- es évekbeli érett korszak alkotásai között kereshetjük, s alapvetően a betegség előtti években felvett irányt folytatják. E mellett a személyes tragédiákra, és a stroke következtében megváltozott életkörülményekre való utalások árnyalják tovább a balkezes korszak plasztikáinak érzelmi hátterét, melyek tetten érhető mind a témaválasztásban, mind a megfogalmazás módjában. A balkezes korszak művein ugyanis, ha csak utalás szintjén is, de kifejezésre jut a beteg művész magatehetetlensége, kiszolgáltatottsága és az ebből fakadó mozgásvágya, tenni akarása. Ferenczyt balkezes plasztikai alkotásainak létrehozatalánál ugyanakkor továbbra is azok a művészi kérdések foglalkoztatták, amelyek az életmű 86
