Majorossy Judit (szerk.): A Ferenczy Múzeum Évkönyve 2014 - Studia Comitatensia 33., Új Folyam 1. (Szentendre, 2014)
Szentendre. Adalékok a Pajor család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez - Gulyás Dorottya: Ferenczy Béni estéje. A balkezes korszak szobrászati alkotásai
Szentendre - Adalékok a Pajor-család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez 19. kép A tékozlófiú (torzó), 1956 Bronz; 27 cm (MNG, Ltsz. 68.23-N;fotó: Meder Tibor) 20. kép Állófiúakt torzó, 1967 Bronz; 28 cm (FCsMA;fiotó: Mester Tibor egészében jelen voltak, gondolva itt az emberi test plasztikai ábrázolásának arányproblémáira és a térbeli test egyensúlyának problematikájára.83 Betegségben elszántan alkotni akarása tehát nem csupán az ember heroikus küzdelme a betegséggel, de egy hatalmas, egyedülálló életmű méltatlan körülmények között is méltó lezárása. Ferenczy betegsége, művészi rehabilitálódása és személyes sorsának új művekben való megjelenítése különleges, egyedülálló fejezetként van jelen mind saját életművében, mind a magyar művészet történetében, s személyes példája jól illeszkedik abba a nemzetközi szakirodalomba is, mely a hasonló tragédián átesett művészek megváltozott munka- körülményeivel, stílusváltozásával foglalkozik. Bár a művész halála után számos gesztus irányult a mester emlékezetének megőrzésére - ahogy Kontha Sándor is több ízben utalt rá -, Ferenczy Béni életműve tényleges jelentőségéhez képest még ma sem eléggé ismert, nem eléggé megbecsült.84 Emlékezete az utóbbi időben halványulni látszik, s az életművet méltó módon bemutató monográfia, illetve az életmű 21. századi elvárásokhoz méltó kiállításon való bemutatása továbbra is várat magára. Esetleges megvalósulásukkal kapcsolatban szeretném kifejezni azon reményemet, hogy a tudományosan feldolgozásra kerülő életműben egyszer a betegség által korlátozott utolsó alkotókorszak is elnyeri megillető helyét. 83 Kömyey 1977: 80-83. 84 Kontha 1989: 8. 87
