Majorossy Judit (szerk.): A Ferenczy Múzeum Évkönyve 2014 - Studia Comitatensia 33., Új Folyam 1. (Szentendre, 2014)
Szentendre. Adalékok a Pajor család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez - Gulyás Dorottya: Ferenczy Béni estéje. A balkezes korszak szobrászati alkotásai
Szentendre - Adalékok a Pajor-család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez 16. kép Női akttorzó, 1939 Bronz; 24 cm (FCsMA;fotó: Karancz Orsolya) 17. kép Drapériás női torzó, 1960-as évek eleje Bronz; 40,5 cm (FEMÚZ, Ltsz. 75.255.F) tikai adottságok”.79 Ferenczy Béni korai alkotókorszakából egyetlen, 1923-ra datálható torzót ismerünk, az 1930-as évek közepétől azonban ez a műfaj már állandóan jelen volt a művészetében, elsősorban női aktok formájában.80 Érett korszakának torzóin Maillol és Despiau műveinek hatását tapasztalhatjuk. Kész művekkel találkozhatunk, melyeken a rész képviseli az egészet anélkül, hogy az alakok csonkoltsága a nézőben hiányérzetet keltene. (16. kép) A balkezes korszak 1960-as években készült Drapériás női torzója is ezt a típust képviseli: erőteljes antik hatást mutat, mégsincs töredék jellege. Befejezett, teljes mű. (17. kép) A nőalak térde és alsó lábszára köré csavarodó kelme, a már korábban említett Állófiú lábánál található farönkhöz hasonlóan olyan ókori művektől átvett motívum, melyre a betegsége előtti időszak munkáinál nem találunk példát.81 A torzó csonkoltsága szintén eltér az egészséges alkotókorszak torzóitól, ahol rendszerint combközépből indult az alak, míg itt az alsó lábszár nagyobbik része is megjelenítésre került. A harmonikus, antikból átemelt, de immáron önálló, modern műformaként jelenlevő típus mellett egy új torzótípus is megjelent Ferenczy művészetében az 1950-es évek elején. E szobroknál az alak csonkoltsága már nem csupán formai elemként ragadható meg, de határozott kifejezőerővel bír, növelve a plasztika érzelmi töltetét. Ezt figyelhetjük meg az 1950-es Caritas című művön is. (18. kép) Ahogy Illyés Mária írja, a torzóként megjelenő alak szerepe itt már nem az a „pars pro to to” gondolat, hogy a rész képviselje az egészet, hanem a megcsonkítottságra, kifosztottságra utal. Illyés szavaival élve: „Ennek a Caritasnak semmi osztogatni valója nincs; jelentése nem a földi értelemben vett jótékonysághoz, hanem a vallásos értelmű kegyelethez áll közelebb.”82 79 Ferenczy 1961: 53. 80 Nagy 2005:103. A torzó, mint műforma 20. századi magyarországi megjelenésével szintén Nagy Ildikó foglalkozott (Nagy 2000). 81 Drapériát a korábbi műveinél is alkalmazott a művész, de nem ilyen egyértelműen klasszikusnak mondható beállításban. 82 Illyés M. 1981: 90. 85
