Majorossy Judit (szerk.): A Ferenczy Múzeum Évkönyve 2014 - Studia Comitatensia 33., Új Folyam 1. (Szentendre, 2014)
Szentendre. Adalékok a Pajor család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez - Kissné Budai Rita: Ferenczy Károly mint kiállítás-rendező
Kissné Budai Rita: Ferenczy Károly mint kiállítás-rendező 1. kép A Nagybányai festők I. kiállításának plakátja, 1897 (Lappang; Boros-Plesznivy (szerk.) 2011:183) 1897-ben a művésztelep nemcsak Nagybánya városától, hanem a magyar kultuszminisztériumtól is kapott támogatást, azzal a kikötéssel, hogy a nyár művészi termését télen Budapesten kellett bemutatniuk. A festményeket eredetileg a Téli Tárlat keretében állították volna ki, az OMKT vezetősége azonban visszautasította azt a kérésüket, hogy saját maguk zsűrizhessenek és rendezhessék a csoport anyagát, így a kiállítást végül a Régi Műcsarnokban (Plasticon) rendezték meg 1897 decemberében, melyet maga a miniszter, Wlassics Gyula nyitott meg. A kiállítás plakátját („az első magyar művészi, stílusos plakát”-ot) Ferenczy tervezte,15 és azonos motívumot szerepeltetett a katalógusfedélen és a meghívón is.16 Már a plakát is egészen más szellemiséget tükrözött, mint a hivatalos kiállításoké: szimbolikus és heraldikus elemek, részletgazdag rajz és agyondíszített keretezés helyett könnyed, kontúros rajz és visszafogott, homogén színek vázolnak fel néhány festőalakot, akik a szabadban sétálnak a fák között (1. kép). Lyka Károly a kiállításról írt cikkében hangsúlyozta, hogy már ez is tükrözte a festőcsoport művészi programját.17 A rendezést hárman vállalták: Ferenczy Károly, Iványi-Grünwald Béla és Thorma János.18 A csoport nyilván azért ragaszkodott ahhoz, hogy maguk állítsák össze a tárlat anyagát, mivel csak így biztosíthatták, hogy a művészek alkotásai kedvező benyomást tehessenek. A Régi Műcsarnok két termét és a folyosókat bérelték ki öt hétre. Réti István — aki szintén a kiállítók között volt — a nagybányai művésztelepről írt krónikájában azt is közli, hogy a kész műveken kívül egy sor kisebb tájkép és plein-air tanulmány is látható volt, ami teljesen eltért a hagyományos műcsarnoki koncepciótól.19 Ezt a kritika szóvá is tette: „mintha egy festőiskola belsejébe lépnénk”- írta Lázár Béla,20 aki épp emiatt helyeselte, hogy a külön kiállítás koncepcióját választották. A festményeken és tanulmányokon kívül például Kiss József verseihez készült illusztrációkat is kiállítottak. „Nem a mennyiség döntötte el a sikert”— írta Réti, amiből arra következtethetünk, hogy a műveket a kiállítótérben nem zsúfolták egymásra. Összbenyomásában a „friss” és az „üde” jelzők minősítették leggyakrabban ezt a kiállítást, ami bizonyára a rendezésnek is köszönhető volt. A kiállítás jól tükrözte, hogy „mit akarnak a nagybányaiak, és hogy mi az értékes, az új, a nem szokványos a törekvéseikben és az eredményeikben”.21 Lyka 2. kép A Nagybányai festők II. kiállításának meghívója, 1898 (Lappang; Boros-Plesznivy (szerk.) 2011: 78) 15 Réti 1994:19. 16 Ferenczy Károly plakátterveiről: Plesznivy 2011. 17 Lyka 1898. Idézve: Tímár (szerk.) 1996:140. 18 Réti 1994: 19. A kiállítás katalógusa többek közt Morvay Győző hagyatékában is fennmaradt. (OSZK IL, Ferenczy Morvay Győzőhöz, 15.) A kiállításon 230 mű szerepelt. 19 Réti 1994:18. 20 Lázár 1897:1. Idézve: Tímár (szerk.) 1996: 75. 21 Réti 1994:18. 58
