Majorossy Judit (szerk.): A Ferenczy Múzeum Évkönyve 2014 - Studia Comitatensia 33., Új Folyam 1. (Szentendre, 2014)
Szentendre. Adalékok a Pajor család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez - Csomortány Levente–Gömöry Judit: A szentendrei Pajor-kúria építéstörténete. A falkutatás eredményei
Szentendre - Adalékok a Pajor-család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez Csomortány Levente - Gömöry Judit A szentendrei Pajor-kúria építéstörténete A falkutatás eredményei* Az épület telek- és birtoklástörténete A szentendrei Kossuth Lajos utca 5. számú épületre vonatkozó műemléki szakirodalmi adatok meglehetősen szegényesek. A Pest megyei topográfia az akkori járási tanácsháza épületét mint 19. században átalakított, 18. századi eredetű épületet említi.* 1 A ház 1958 óta áll műemléki védelem alatt, az 1960-as Műemlékjegyzékben járási tanácsházaként, mint átalakított, 1790 körül épült, késő barokk épület szerepel.2 3 Genthon István 1959-es Magyarország műemlékei című művében az udvari részeit tárgyalja 18. század végiként.1 Horler Miklós Szentendre monográfiájában is csupán egyetlen mondat erejéig hivatkozik az akkoriban a rendőrségnek otthont adó házra, mint 18. századi eredetű épületre.4 Az 1990-es műemlékjegyzék 18. századi eredetű, a 19. században eklektikus stílusban átalakított homlokzatú épületként sorolja fel.5 A házról Lászay Judit és László Csaba 2006-ban készítettek műemléki dokumentációt.6 A műemléki szakirodalmon túl a helytörténeti irodalomban találhatunk még szórványos adatokat. A Szentendrei arcképcsarnok úgy tudja, hogy „az 1900-as évek elején itt működött a református polgári iskola.”7 Az épületet elsősorban annak híres névadója, Pajor Gáspár lakóhelyeként említi.8 Tóth Antal pedig a Pajor-házban az egykori törvényszék épületét is felismerni véli.9 Nyilvánvalóan Szilágyi Márton Pajor Gáspárral kapcsolatos kutatásai alapján10 kötötte Török Katalin is az épület eredetét a Lovcsánszky-családhoz.11 Más forrás a kúria 19. századi átalakítását Pajor Titusz nevéhez köti,12 és arról is tájékoztatást ad, hogy az épületben az ő halála után, 1880-tól járásbíróság és börtön működött. 1925-ben a református egyház vásárolta meg, amelyet ezután iskolaként használt.13 Szélesebb körben ismert, hogy az 1950-es években a rendőrség, később a járási tanács működött benne, majd 1972-ben a körzeti földhivatal költözött ide. Szilágyi Márton irodalomtörténész az épület egykori tulajdonosának, Pajor Gáspárnak az irodalmi tevékenységét kutatva tett nagyobb családtörténeti kitérőt, melynek során értékes levéltári források sorát tárta fel. Többek között * A tanulmány az épület felújítása előtt készült, a benne említett egyes épületrészek az átalakítás során elbontásra kerültek. 1 Dercsényi (szerk.) 1958: II. 83, 86 (113. kép). 2 MEJ 1960: 303. 3 Genthon 1959:1. 343. 4 Horler 1960: 82. 5 Ikafalvi (szerk.) 1990: II. 913. 6 Ekkor az épület még használatban volt, ezért falkutatásra nem volt lehetőség. Az épületben ezt megelőzően restaurátori szondázó kutatás sem történt. Az épületről értékleltár és a helyszíni megfigyelések alapján, szakirodalmi és forráskutatásokkal kiegészítve építéstörténeti összefoglaló és helyreállítási javaslat készült. A kutatási kérelem benyújtásakor a kutatási dokumentáció nem volt ismert a kutatók számára, mivel az a Forster Központ tervtárában nem volt megtalálható. Később a szerzők szíves jóvoltából tekinthettünk bele. 7 Benkovits et al. 2000:113. 8 Török 2009: 9. 9 Tóth 1980. 10 Szilágyi Márton elsőként publikált Pajor Gáspár életére vonatkozó jelentős levéltári forrásokat. Munkáiban - a feldolgozott források ismeretében - egyértelműsíti, hogy Pajor Gáspár felesége révén tett szert vagyonára, ingatlanbirtokaira. Szilágyi 1998. 11 Tőrök 2009. 12 Katona-Szentendrey 1992:164; PREJ 1925: 29,33. 13 A Heritage at Risk kiadvány tényként kezeli. Forrást, illetve szerzőt a kiadvány nem jelöl meg, és ezekre a kutatás során sem sikerült fényt deríteni. [Sz.n.] 2006/2007. Katona-Szentendrey 1992: 164; PREJ 1925: 29,33. 17
