Majorossy Judit (szerk.): A Ferenczy Múzeum Évkönyve 2014 - Studia Comitatensia 33., Új Folyam 1. (Szentendre, 2014)
Szentendre. Adalékok a Pajor család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez - Martos Gábor: Két talált kép „megtisztítása”. Ferenczy Valér ismeretlen nagybányai művei egy magyarországi magángyűjteményből
A Vecsés 67. és a csatlakozó Vecsés 98. lelőhelyen feltárt 1 kilométer hosszú, 60 méter széles autópálya-nyomvonalszakasz, a 2006-ban kutatott 6 méter széles MOL-vezeték nyomvonala és a Vecsés 97. lelőhely próbaásatásának kutatóárkai csak kis felületét képezik egy kiterjedt Árpád-kori településnek (10. tábla)}A Itteni leleteink a 10—11. századtól a 14. századig keltezhetőek. A települési objektumok a kutatott terület egészét lefedik, de nem egyenletesen, hanem változó intenzitású csoportokban. Már a kora Árpád-korban létrejött egy viszonylag intenzíven lakott településmag (11. tábla). Egy kovácsműhely szűkebb környezetében olyan házcsoportot tártunk fel, melynek házai egy időben álltak, de ezen kívül, kissé távolabb - a legnagyobb valószínűséggel ugyanabban a periódusban használt - magányosan álló házak is előkerültek. Az objektumok egyidejűségét az támasztja alá, hogy több esetben is ugyanazon edény töredékeit tartalmazták. A 12. században a településnyomok nyugat felé mozdultak el. A lakóépítmények ekkor már mind csoportokba rendeződtek (12-13. tábla). A 12. századi házcsoportok időbeli egymáshoz való viszonya jelen adataink alapján pontosan nem tisztázható, de ugyanolyan típusú, díszítésű és anyagú kerámiatöredékeket tartalmaztak. Feltehető, hogy legalábbis részben egyidejűleg léteztek. A padlómegújítások az átlagosnál hosszabb használatra utaltak.14 15 A szórványos építményekből álló település súlyponti eleme, állandó központja talán már a 13. században, de a 14. században már biztosan a templom lehetett. Az írott források alapján településünket azonosítani tudtuk az egykori Halomegyházával.16 Csak többszöri terepbejárás után találtunk a pusztatemplom dombján két pénzérmét, egy Luxemburgi Zsigmond hamis dénárt és egy bécsi fillért,17 amelyek alapján egyelőre sajnos nem tudjuk igazolni a templom és a sírmező egykori használatát a fenti települési objektumokkal. A 10-11. századi megtelepülök temetője a lelőhelycsoporthoz tartozó Vecsés 97. lelőhelyen, egy kisebb dombháton került elő 1999-ben a Vecsés-Csepel II. MOL-gázvezeték kutatása során.18 Az autópálya-nyomvonal legközelebbi kora Árpád-kori objektumai ettől nagyjából 300 méterre helyezkednek el, a kovácsműhely és környezetének telepjelenségei pedig mintegy 500 méterre. A temető és a korai település összetartozását nagyon valószínűnek tarthatjuk. A későbbiekben, a 12. századra már beépítették a temető területét, annak léte addigra már feledésbe merülhetett.19 Kutatások híján sem a korai sírmező, sem pedig a templom körüli temető pontos kiterjedése nem ismert és azt sem tudjuk sajnos megállapítani, hogy a soros temetőben mikor szűnt meg a temetkezés és mikor nyitották meg a templom körüli temetőt. A 10-11. századi sírok és az éremleletek időben távol állnak egymástól, így a közvetlen váltás nem bizonyítható. További temetőkről a közvetlen környezetben nincs adat. Rácz Tibor Ákos: Az Árpád-kori települési formák változásai és terminológiája A települési formák változásai az Arpád-kor folyamán A települési kép meghatározó elemei az Árpád-korban is a lakóépítmények és a csatlakozó, gazdasági funkciójú létesítmények voltak, amelyek részleges nyomait különféle beásások őrizték meg a számunkra. A régészeti feltárások adatai alapján a korabeli lakáskultúrában igen jelentős szerepet játszottak a veremházak, és a települési struktúrák rekonstruálásában jelen pillanatban gyakorlatilag az egyetlen fogódzót az egykori építmények földfelszín alá mélyedő részei jelentik. A földfelszíni épületek létét bizonyosra vehetjük, számarányukat azonban nem tudjuk megbecsülni, valamint szórványos adataink alapján azt sem tudjuk eldönteni, hogy ezek egyáltalán lakófunkcióval bírtak-e.20 A mai viszonyaink szerint rövid életű lakóépítmények gyakori megépítése, pusztulása és költöztetése miatt az Arpád-kor századaiban 14 Az MO-s autópálya feltárási munkáit követően, 2006-ban a MOL-gázvezeték-kiváltási munkálatok során az autópályától párszáz méterre északra, két különböző helyen csoportosulva, Vecsés 67. és Vecsés 97. lelőhelyeken találtunk még Árpád-kori településnyomokat: Rácz 2007: 315-316. 2008-ban egy tervezett beruházás kapcsán Farkas Zoltán végzett próbaásatást Vecsés 97. lelőhelyen. 15 Sajnos nem tudjuk meghatározni, hogy ez a viszonylagos stabilitás igazából mekkora időszakot jelent. A kísérleti régészet szolgáltathat adatokat az építmények természetes elhasználódását és ezen belül a padlórétegek állóképességét illetően. A szakirodalomban több Árpád-kori veremház rekonstrukciójáról és az építkezések tapasztalatairól is találhatunk adatokat (például: Takács 1999; Zay 2013). Érdemes lenne ezeknek a házaknak az életét, utóéletét is tudományos szempontok szerint megvizsgálni. 16Tari 2000:165; Rácz-Tari 2011: 56. „Holm” néven 1323-ban említik először. A 16. századi török összeírásokban már pusztaként jelenik meg. 1729- ben ma is használatos Halomegyházpuszta néven szerepel. Temploma a 18. század végén még állt, ma a helyét már csak egy kisebb kiemelkedés jelzi. A 19. század közepén zsellérek települtek Halompusztára, házaik, gazdasági építményeik alapját a feltárások során megtaláltuk. Az 1950-es években amatőr kutatók ástak a romok közt. A templomdomb jelenleg egy telepített nyárfaerdő szélén található, tetején egy országos földmérési alappontot helyeztek el. 17 Az ezüstpénz II. Albrecht 1330-1358 között, Bécsben kibocsátott pfennigje. Nagy Balázs meghatározását ezúton is köszönöm. 18 Horváth-Dinnyés-Hegedűs 2002: 261. A 41. sírt az ásatók a 10-11. századra keltezték. A néhány gazdagabb sír mellett inkább az egyszerűbb bronz ékszerekkel jellemezhető temetkezések voltak jellemzőek. 2006-ban néhány további, feltehetően szintén 10-11. századi, köznépi temetkezést tártunk fel ugyanitt: Rácz 2007: 316. 19 Rácz 2007:315. 20 Árpád-korra keltezhető cölöpépítményeket Vecsés 36. és Üllő 7. lelőhelyeken azonosítottunk (Rácz 2010: 75-77,4. ábra). A problémát többször érintette Takács Miklós is. Takács 1999: 97-98; Takács 2001: 26-31. 164
