Majorossy Judit (szerk.): A Ferenczy Múzeum Évkönyve 2014 - Studia Comitatensia 33., Új Folyam 1. (Szentendre, 2014)

Szentendre. Adalékok a Pajor család, a Pajor-kúria és a Ferenczy-család történetéhez - Martos Gábor: Két talált kép „megtisztítása”. Ferenczy Valér ismeretlen nagybányai művei egy magyarországi magángyűjteményből

kívüli felületeit - néhány részlettől eltekintve - csak terepbejárásból ismerjük, ezért egyetlen település feltárását sem tekinthetjük teljesnek, és így a rekonstrukciós lehetőségeink is korlátozottak. A feltárások adatai ugyanakkor jól kiegészítik egymást, így a településrészek szerkezete egymással összevethető.

Településeinket alapvetően a kerámiaanyag sajátosságai alapján keltezhetjük, ezért első lépésként a kerámia eszköz- készletet vizsgáltam.5 A települési objektumokat a leletanyag tipo-kronológiai elemzésével megközelítőleg évszázados pontossággal keltezhetjük és kronológiai sorba állítva szemlélhetjük. Ennek különösen a veremház-építészet vizsgálata szempontjából van jelentősége. Az Árpád-koron belül elkülönülő korszakokra keltezhető régészeti objektumok perio- dizált alaprajzokon való megjelenítése segíti a települések szerkezetének vizsgálatát, lehetővé teszik a települési formák modellezését.6 A kerámiatöredékek és földbe mélyített objektumok alapján megalkotott települési modell természetesen csak egy közvetett adatokból felépített elméleti rekonstrukció, így fenntartásokkal kell kezelni.7 E tanulmány keretei nem teszik lehetővé a leletanyag, vagy a települési objektumok, lakóépítmények értékelésének részletes, mindenre kiterjedő ismertetését.8 Az alábbiakban e periodizált alaprajzok segítségével a Pesti Síkság Árpád-kori településeinek szerkezetére vonatkozó adatokat értékelem a korszak társadalmi-gazdasági viszonyainak és a településkutatás eddigi eredményeinek kontextusában.9

Räcz Tibor Ákos: Az Arpád-kon települési formák változásai és terminológiája

Az MO-s autópálya nyomvonal Árpád-kori településeinek szerkezete

A 10—14. századokra keltezhető települési objektumok első pillantásra minden rendszer nélkül, leginkább szórványos házak és házcsoportok láncolataként helyezkednek el a feltárt autópálya-nyomvonalon. Az egy időben használt, egybetartozó, egy települési egységet alkotó objektumok egyértelmű lehatárolása nehézségekbe ütközik, nem csak a kronológia bizonytalansága miatt, hanem az objektumok térbeli szórtsága miatt is. A feltárásokat megelőző felszíni leletgyűjtések több, egymástól elkülönülő Árpád-kori lelőhelyet határoltak le.10 A feltárásokkal azonban világossá vált, hogy egyrészt egy lelőhelyen belül több olyan ház, illetve házcsoport is van, amely nem egyidejű, másrészt sok esetben az egymással kapcsolatba hozható telepjelenségek több szomszédos lelőhely területére is kiterjedtek. Ebből következően, a települési kép kiértékelése során a lelőhely mint topográfiai vagy települési egység, nem volt használható.

Már a vizsgálatok elején kirajzolódott több olyan nagyobb, egymással kronológiai átfedésben álló lelőhelycsoport, amelyek közt kisebb-nagyobb üres felületek húzódtak, és amelyeken belül az egyes lelőhelyek Árpád-kori emlékei között valamilyen kapcsolatot fedezhetünk fel.11 Összetartozásuk egyértelmű bizonyítékának tekinthetjük például az egyes lelőhelycsoportok centrumában elhelyezkedő pusztatemplomot.12 13 A terepi dokumentálás és a leletek nyilvántartásba vétele természetesen a lelőhelyek rendszerében készült, de a települési kép értelmezésénél tágabb kategóriákat kellett alapul vennem. Ennek megfelelően, három nagyobb települési egységet elemeztem részletesen, amelyek a nyomvonal Árpád-kori lelőhelyeinek legnagyobb részét lefedték. Az ecseri lelőhelycsoport a Maglód 1., illetve az Ecser 2., 6., 7. és 9. lelőhelyeket foglalja magába (1. tábla), az üllői az Üllő 1., 2., 7. és 10. lelőhelyeket (5. tábla), a vecsési pedig a Vecsés 67., 97. és 98. lelőhelyeket jelenti (10. tábla).n

5 A honfoglaláskor kerámiaművessége, vagy éppen építészete nem választható el az államalapítás utáni időszakétól, ezért az Árpád-kor tágabb értelmezésével a 10. századot is bevontam az elemzésbe.

6 A tanulmányhoz a periodizált alaprajzokat útmutatásaim alapján Érdi Benedek készítette. Munkáját ez úton is köszönöm. A térképeken eltérő színek jelzik az Árpád-koron belül a kerámiaanyag értékelésével elkülönített rövidebb korszakokat. A keltező értékű lelet nélküli objektumok bármelyik korszakhoz tartozhattak, így ezeket a településszerkezeti rekonstrukciókban nem használtam fel.

7 A feltárásokon készített ásatási dokumentáció a felhagyótt/elpusztított eredeti telepjelenségek értelmezését jelenti. Másodlagos forrás tehát, melyben a jelenségek funkcionális meghatározása jelentős mértékben szubjektív. Elsődleges forrásnak csak a zárt objektumokból származó, kézzel fogható leletanyag minősül.

8 Az MO-s autópálya Árpád-kori emlékeinek feldolgozását a feltárások befejezése óta folyamatosan végzem, egyrészt az említett OTKA-program, másrészt pedig a készülő, Arpád-kori falusias települések Pest megye területén. Építmények, településszerkezet, települési formák című PhD disszertációm keretein belül.

9 A tanulmányban feldolgozott lelőhelyeket részben magam kutattam, részben kollégáim tárták fel. Szeretnék köszönetét mondani Batizi Zoltánnak, Kulcsár Valériának, Patay Róbertnek és Tari Editnek, hogy az általuk végzett feltárások Árpád-kori emlékeinek feldolgozását átengedték a számomra.

10 Az adatgyűjtők a módszertani alapszabályokat (Jankovich 2010: 886-887) szem előtt tartva a lehető legkisebb egységet értelmezték önálló lelőhelyként. 30-50 méteres leletmentes sáv esetén már űj lelőhelysorszámot osztottak ki, akkor is, ha ugyanaz a korszak folytatódott, hogy elkerüljék a kiterjedt, tagolatlan, és ezért kezelhetetlen lelőhelyek létrejöttét.

11 Rácz 2010: 71 (l.ábra).

12 Vecsés közigazgatási területén a felszíni leletgyűjtések és a régészeti feltárások két ilyen középkori lelőhelycsoportot rajzoltak ki, amelyek az írott forrásokból is ismert egykori templomos falvakkal voltak azonosíthatóak. Rácz-Tari 2011: 58.

13 A gyáli lelőhelyek (Gyál 3., 3a.,7a., 8-9a., 9., 10., 13., 14. és 24. lelőhely) további lcsoportokat, települési egységeket alkothattak. Gyál 3. és Gyál 10. lelőhelyeket a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársai tárták fel. Feldolgozásukat Simonyi Erika végzi: Simonyi 2003.

162