Darkó Jenő – Erdősi Péter (szerk.): Történeti tanulmányok - Studia Comitatensia 32. (Szentendre, 2011)
Bóka Gergely: Kóka története a középkorban (895–1526)
Kóka története a középkorban (895-1526) 11 A ’KÓKA’ HELYNÉVRŐL A ’Kóka’ helynév eredete nem egyértelműen megoldott kérdés. Annyit biztosan állíthatunk, hogy a 13. század közepén már így hívták a falut, hiszen első okleveles említése 1254-ből való (1. sz. oki.). Ebben az oklevélben Kókai Lőrinc fia Egyed szerepel, akinek apja, Kókai Lőrinc valószínűleg a 13. század elején Kóka falu birtokosa volt. A névadás indítéka Kóka esetében a birtokos megnevezése. A község neve a Földrajzi nevek etimológiai szótára szerint puszta személynévből (Cauka) keletkezett magyar névadással.181138-ban a dömösi prépostság királyi megerősítést kapott azokra a börzsönyi, pomázi és aszófői hercegi szolgákra, akiket előzőleg Almos herceg adományozott a kolostornak.19 A Cauka személynév az 1138-ban keletkezett és 1329-ben átírt adománylevélben már szerepel: „In villa Béla. Geke. Wifa. Tebus. Cauka. Quorum maior Baiadí.”20 Tehát a Kóka (Cauka) név már a 12. század elején biztosan használatban volt. A Cauka személynevet a FNESZ szerint a csehből származó csóka jelentésű Kavka, Kawka személynévből lehet eredeztetni.21 Kóka mellett több olyan települést ismerünk, amelyeknek nevében nem a csóka jelentésű Kóka alak maradt meg, hanem a magyar nyelvben ma is használt Csóka forma. A Csóka falunév puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév a magyar csóka madárnévből alakult ki. A szerb-horvát nyelvben coka’ alakban szerepel, melyet a magyarból vettek át. Kniezsa István szerint hasonló szavak a török nyelvekben is előfordulnak, pl. miser-tatár: cawka, toboli: cauka, balkár: cauka, kumük: cauka, kazáni tatár: cäükä, ufai: cäwkä. Mivel ezek a szavak mind a madár (csóka) hangját utánozzák, tulajdonképpen még az sem egészen bizonyos, hogy a magyar szó okvetlenül átvétel-e, vagy pedig a magyarban keletkezett hangutánzó.22 A török nyelveken kívül megtaláljuk az angolban: chough, a franciában: choucas, az észtben tsääk alakban. Kiss Jenő szerint szintén hangutánzó eredetű a szó és legvalószínűbben valamelyik szláv nyelv hangutánzó szavát vettük át.23 A csóka-kóka’ egyezés megvizsgálása érdekes eredményeket hozott. Kóka nevű falvakat találunk másutt is a Kárpát-medencében. Elsősorban olyan területeken, 18 FNESZ 1.766. 19 MAKKAI 1958.66. Az oklevél 1300 személy, 100 hely- ill. víznévvel első nagy névgyűjteményünk, amely bő betekintést ad az Anonymus előtti „ómagyar kor” névanyagába, melynek vizsgálata egyúttal település- és művelődéstörténeti eredményekhez is vezet. SZABÓ 1936. 54. 20 SZABÓ 1936.132. Lefordítva: Béla faluban. Geke. Wifa.Tebus. Cauka. Közülük nagyobb (elöljárójuk) Baiadi. 21 FNESZ I. 766. A szlovák és a lengyel nyelvben ugyanebben a ’kavka’, ’kawka’ alakban fordul elő. STELCZER-VENDEGH 1973.204. 22 KNIEZSA 1974.616. 23 KISS 1984.329. ahol a szláv hatások erőteljesebben érvényesültek. Pl. Szlovákiában, Zsolna vidékén említhetjük Tátrakókát (Liptovska Kokava) valamint Rimakókát (Kokava nad Rimavicou), délen a szláv többségű Krassó megyéből szintén vannak középkori adataink egy Kóka településről.24 Ezzel szemben feltűnő, hogy a Csóka nevű falvakat a 11-12. századi Magyarország magyar többségű területeiről ismerjük. Ezek a falvak Nógrád megyében és az Alföld északi részén csoportosulnak: Csóka,25 Csókapuszta,26 Csókáspuszta27. Ebbe a „tömbbe” ékelődik be Kóka falu. A Kókához legközelebbi Csóka nevű középkori falut Dél-Pest megyében találjuk. Ezen a területen Taksony, Kiskunlacháza, Soroksár és Pereg falvak aló. században pusztákat birtokoltak. Valószínűleg a török hódoltság elején pusztásodtak el ezek a falvak: Szentdienes, Szentjános, Csóka, Kápolna, Jánosháza és Jakabháza. Csóka falu Kápolnával egyetemben kiskun birtok volt.28 A szerbiai Bánságban Nagykikindától nyugatra, észak-nyugatra helyezkedik el Coka falu. 1247-ben, 1248-ban is említik oklevelek a falut,’Choká alakban.29 Említhetünk Erdélyből több Csóka nevű falut: Marosvásárhelytől délre, a Kis-Küküllőtől északra helyezkedik el Csóka falu. Tőle keletre a Kis-Küküllő északi partján, Marosvásárhelytől délkeletre helyezkedik el Csókafalva, Székelyföldön pedig Székelycsókát említhetjük.30 A Dél-Alföldön az említett Csóka falu (Csanád vm.) mellett megemlíthetjük Csókáspusztát, amely a mai Kötegyán (Chetegian, Békés megye) tartozéka31, Csókafalvát, valamint a Körös menti Jenő határában 1236-ban említett Csókát (Csókaerdő).32 Csókafalvát 1434-ben és 1525-ben is említik a források. Bács és Derzs városok határában kereshetjük nyomait.33 Dunántúlon a Tolna megyei Csókafő,34 a Fejér megyei Csókakő35 valamint a Somogy megyei Csókakő36 elnevezésű falvak tartoznak ebbe a körbe. Megállapítható, hogy a madárnévből kialakuló Csóka valamint Kóka nevű falvak névadása szorosan ösz- szefügg földrajzi elhelyezkedésükkel. A szláv többségű Felvidéken és az Al-Dunától északra a Kóka elnevezés honosodott meg, míg a történelmi Magyarország ma24 HAJDÚ-MOHAROS 2000.51.65. 25 NOVÁK 1995.129. 26 HAJDÚ-MOHAROS 2000.401. 27 Uo. 400. 28 NOVÁK 1995.129. 29 ÁMTF I. 854. Csóka: A Csanád nemzetség birtoka, 1247-ben fele, tartozékaival együtt Kelemen fia Pográc ispán birtoka. 1284 előtt a kunok kirabolták. 1321-ben Károly Róbert visszaadja Csanád prépostnak és testvéreinek. 1337-ben úgy osztják meg, hogy egyik része a mező felől a Telegdeieké, a másik része a Makófalviaké lesz. Lásd bővebben: ÁMTF I. 854. 30 HERNER1987. 31 HAJDÚ-MOHAROS 2000.367. 32 HAKÓKI. 33 CSÁNKIII. 147. 34 CSÁNKI III. 421. 35 ÁMTF II. 356. 36 CSÁNKI II. 598.
