Darkó Jenő – Erdősi Péter (szerk.): Történeti tanulmányok - Studia Comitatensia 32. (Szentendre, 2011)
Watanabe Anikó: Takács József és a ceglédi társadalom. A „nagy prédikátor” „Kossuth városában”
94 Watanabe Akiko A Czeglédi Független Hírlap válaszában azonban továbbra is bírálta Takácsot, ahogy a következő idézetből szembetűnik: „Poharat üríteni valakiért éspoharatfelköszönteni valakire igen nagy különbség. On nt úr Verhovayra poharat, tudtunkkal soha sem emelt, de Komjáthyra igen. ”31 Ezzel egyidőben a Verhovay-ellenes lap, a Czegléd is nemtetszését fejezte ki a Verhovayért való pohárürítés miatt, összességében azonban kiállt Takács mellett, és azzal vádolta a Czeglédi Független Hírlapot, hogy Takácsot megrágalmazta.32 Ekkorra már a Verhovay- párt meggyengült, több részre szakadt, egyik vezetőjét pedig uszításért épp ebben az időben tartóztatták le. Fél évvel később a Czeglédi Független Hírlap megszűnt, Verhovay pedig visszavonult a politikai életből. Az is elképzelhető, hogy Takács ezt már korábban sejtette. A Verhovay-ellenes csoport mindenképpen maga mellett akarta tudni őt, és diplomatikus viselkedését már csak számításból sem ítélte el. 1896-ig, Kossuth Ferenc színrelépéséig Cegléden állandóak voltak az országos politikával kapcsolatos viszálykodások, Takács azonban, úgy látszik, igyekezett távol tartani magát ezektől. Amikor azonban októberben Kossuth Ferenc a választási kampány alkalmából Cegléden tett látogatást, választási beszédét követően Takács is felszólalt, majd ő adott szállást a vendégnek a parókián. A Népkör által szervezett, Kossuthot támogató gyűlésen pedig tósztot mondott.33 Színrelépését követően Cegléd 18 éven át Kossuthot választotta képviselőnek, s Takács is folyamatosan őt támogatta. Egyik lányának esküvői tanúja szintén Kossuth Ferenc volt.341914-ben, Kossuth halála után közvetlenül többek között Takácsot is jelölik képviselőnek, de a ceglédi függetlenségi párt „a helyi jelöltek körül keletkező versengéstől” tartva végül Károlyi Mihályt, a központi függetlenségi párt elnökét választotta Kossuth Ferenc utódának. Károlyi Mihályt ceglédi beszédekor a ceglédi függetlenségi párt elnökeként Takács köszöntötte.35 így tehát, amíg Kossuth Ferencnek köszönhetően nem volt a városon belül politikai viszálykodás, addig Takács is részt vett az országos politikai élet irányításában. Saját szerepét abban látta, hogy Cegléd és Kossuth kapcsolatát mindjobban megerősítse. Annak ellenére, hogy Kossuth Ferenc megjelenése után országos szinten elcsendesültek a politikai viharok, Cegléden továbbra is rendszeresek a villongások. Különösen az 1900-as évek elején éleződnek ki a politikai harcok, az egyik oldalon a többségi Városi Párt, a polgármester körüli tömörülés, a másik oldalon pedig a Városi Ellenzék. Azt, hogy milyen szerepe volt a két oldal küzdelmében Takácsnak, jól szemlélteti az 1908- as választás, amikor a Városi Párt a békülés érdekében tárgyalást kezdeményezett. Erről az ellenzéki Ceglédi Hírlap a következőket írja: „Pár ember a fejébe vette, hogy kibékül valakivel a városi ügyekben, s e végből csütörtök este értekezletet hívtak össze Takács József lelkész elnöklete alatt, akinek egyebek közt az is a fölénye, hogy nem békeangyal, de el se is rontja a békét, ha van.,<ih Ez a szembenállás volt az oka annak, hogy Takács nem lehetett a Népkör elnöke 1903-ban, az addigi elnök, Nyújtó Pál, a református elemi iskola tanárának halála után, annak ellenére, hogy a Városi Párt őt jelölte. A Városi Ellenzék jelöltje Cegléd „legtekintélyesebb földbirtokosa”, Dobos Mihály lett, azzal az indokkal, hogy a Népkör tagjainak 80%-a gazda, így Takács önként lemondott a jelölésről.37 Az 1890-es évektől kezdve Cegléd az agrárszocializmus egyik fellegvára volt, Takács azonban nem vallotta magáénak a szocialista eszméket. Az Egyházi Értesítőben megjelent „Az evangélium és a szociálisták” című írásában úgy tekint a szocializmusra, mint egy több ezer évig tartó harc egyik formájára, amelyben a résztvevők hatalomra és vagyonszerzésre törekednek.38 Többször nyilatkozik a 1848-as eseményekről, mindig pozitívan említve a magyar nemzet függetlenségi törekvéseit, a forradalom szót azonban sohasem használta. A szocialista mozgalom kibontakozása idején egyre kevesebb szót ejt a 1848-as társadalmi átalakulásról, s megnyilatkozásaiból az derül ki, hogy a szegénységgel kapcsolatos problémákat jótékonysági szervezetek, egyházi intézmények és közintézmények bevonásával látja megoldhatónak. A gyakorlatban azonban az agrárszocialistákkal szemben is diplomatikus, az általuk alapított Mátyás Király Olvasó Egylet alapító ünnepségén a katolikus esperessel együtt mond beszédet. Erről bővebben olvashatunk a Népszavaban: „Horváth József esperes szerint, minden földmunkásnak kötelessége ezt a zászlót pártolni. A szegbeverések után Takács József ref. lelkész beszélt, s felkérte a többi ceglédi egyletet, fogadják be a földmunkások egyletét maguk közé. ” 31 Uo. 1889. dec. 29. 32 Czegléd, 1890. jan. 5. 33 CV, 1896. nov. 1. 34 CU, 1901. jan. 20. 35 CU, 1914. máj.31.,jún. 14. 38 Ceglédi Hírlap, 1908. máj. 24. CU, 1903 jan. 18. EÉ, 1913. máj. 1.
