Darkó Jenő – Erdősi Péter (szerk.): Történeti tanulmányok - Studia Comitatensia 32. (Szentendre, 2011)

Soós Sándor: Dunabogdány kápolnái

Dunabogdány kápolnái és kálváriái 73 és a keresztét apró képei. Az Oltáriszentség-tartó kis fali fiilke ma csengőt őriz, amelyet horgolt terítő takar. A bejárat fölötti 1701-es évszámra csak szóbeli magya­rázatot találtam.55 Adatközlőim elmondásából színes eredetlegenda56 57 58 bontakozott ki a kápolna építésének történetéről: ,,A kápolna eredete a török világba nyúlik vissza, amikor a keresztény seregek Visegrádhoz közeledtek. A törökök a sok fogságban tartott gyermekkel együtt próbáltak menekülni. A mai kápolna mögött akartak átkelni a Dunán, de a gye­rekek akadályozták a gyors átkelést. Azért, hogy mene­külhessenek, és a gyerekek se kerüljenek a keresztényekhez, inkább lefejezték őket. A kis kivégzetteket a kápolna helyén temették el. Amikor az utóbbi évtizedekben itt ástak, állí­tólag gyermekcsontokat találtak. ’61 régiek tudtak a kápolna eredetéről. Amikor vízvezeté­ket építettek, majd csatornáztak, gyermekcsontokat találtak. Koponyát egyet se találtunk, hiába keresték egy kicsit távo­labb is. Találtunk kézcsontot, lábszárcsontot, bordácskákat, de koponyát azt nem. Es akkor mondták az öregek, nézzük meg, mert a kápolna építése ezekkel a csontocskákkal hozható összefüggésbe. A kápolna nagy kövekre épült, mert az a hídfő volt. A törökök ezen a hídon keresztül akartak menekül­ni. Amikor ideértek, akkor tudták meg, hogy a keresztény csapatok elfoglalták Budát. Ezért nem tehettek mást, mint azt, hogy átvágnak mind a két Dunán. Ezért útban voltak nekik az összeszedett gyerekek, a janicsár gyerekek. Ezeket a gyerekeket lefejezték. Ezért nem találtunk a testek mellett koponyákat, azok talán a kápolna alatt lehetnek. A kápolna bejáratafelett lévő 1701-es évszámot mi tétettük oda, mert a régebbi kerámia évszám tönkrement.,,!8 „1686. A törökök elmenetele a visegrádi várból később következett be, mint Buda elfoglalása. A császári seregek Esztergom várának elfoglalása után nem a Duna mentén igyekeztek Budára, hanem Dorog, Piliscsaba, Vorösvár útvonalon érkeztek Buda alá. így a visegrádi vár és köz­ségünk, Bogdány a törökök birtokában maradt. Ebben az évben a nagymarosi oldalon megjelenő császári csapatok egy-két napi lövöldözés után a várban lévő török sere­get elvonulásra kényszerítették. Vácott még török főseregek voltak, ezekhez csatlakoztak. A községünkben lévő Rókus kápolna helyén fahidat vertek, ezen átvonulva, a szigetre érve Vác irányába indultak. Majd a Nagydunán átkelve, ott épült fahídon csatlakoztak a török főseregekhez. A Rókus kápolna helyén vert fahíd feljárójához nagy kőtömböket, 15-20 mázsás köveket helyeztek el, mik a mai napig is 55 Ez a magyarázat a népi emlékezet némi időrendi zavarára utal: ugyanis az 1723-tól betelepült német ősök 1701-ben még nem építhettek itt kápolnát. A közölt eredetlegenda idején, a török kor végén, csak magyar ajkú lakosságot találunk. 56 Az eredetlegenda kivonatát először SOOS közölte az Új Emberben. 2006. január 15. 57 Bonifert Ferenc közlése, 2004. 58 Schilling Andrásné közlése, 2004. megvannak, földdel betakarva. A török seregek legjobb ka­tonái a janicsárok voltak. Ezeket, mint lopott gyerekeket nevelték kardforgatásra. A visegrádi várban lévő seregek birtokában kb. negyven gyerek volt. Ezeket magukkal hozva a várból a mai Rókus kápolna helyén lefejezték. A helyi lakosság a törököktől való félelemből az erdőbe menekült. Majd egy hét múlva visszatérve találták meg a gyermekek tetemeit. Tömegsírba lettek elhelyezve ugyanott. Az ott lakó idős emberek beszédtémája volt ez az esemény. Az 1970- es években községünket központi vízvezetékkel látták el. A főcső lefektetésekor rábukkantak a gyermekek csontjaira. Ezeket visszatemették. A törökök bűnét igazolja, hogy a feltárt sírban egyetlen fejet sem lehetett találni. A török katonák harci talizmánként tekintették ezeket a fejeket. A dárdájukra tűzve használták az ütközeteknél. Az 1686-os évben a község anyagi helyzete a legrosszabb volt. Emlékmű állítására nem volt pénzük. Majd 1701-ben megépítették a mai Rókus kápolnát kegyeletből. A kápolna kettős keresztje a helyi egyházi múzeumban található.,l59 A többi helyi kápolnához hasonlóan, a névadó szent ünnepén saját búcsúja van. „Nagyon érdekes a búcsújának az elnevezése. Azt tu­domásul kell venni, hogy régen itt szegény emberek laktak. Amikor a búcsút tartották, éppen akkor érett a kukorica (Szent Rókus ünnepe augusztus 16-án van). A mise a templomban volt, utána a rokonok, ismerősök idejöttek és a házaknál kaptak egy-egy cső kukoricát. Innen a »kukorica­búcsú« elnevezés. A búcsú másik neve: »sváb utcai búcsú«”N „Máraz én nagyszüleim isfőzték a kukoricát a búcsúra. Ez alatt a név alatt mindenki jobban tudja, mint a Rókus néven. A búcsú napján a nagyszüleim kivittek két-három üveg bort. Volt itt a szomszédban egy öreg mézeskalácsos bácsi, aki szépen tudott harmonikázni, s így maradandó élmény lett az ünnep. Egy fiatalember, akit később elhurcol­tak Németországba, szépen trombitált. Beült egy csónakba és a mise előtt is, meg utána is ott játszott. Ott Tamás volt >¥,1 a neve. A SEGÍTŐ SZÖZANYA KÁPOLNÁJA A temető mellett áll a Segítő Szűzanya kápolnája, amely fogadalomból készült, a plébániai feljegyzések szerint 1814-ben, Klementis Fülöp Jakab plébános ottléte (1805—1815) alatt. A Hufnagel által írt plébá­niatörténet hozzáteszi, hogy néhány „kisgazda” család építette. A háború (1914-1918) után Balog Márton pék újrafedette. 59 Bergmann Ferenc plébánián található leírása szerint. 60 Bonifert Ferenc közlése, 2004. 61 Schilling Andrásné közlése, 2004.

Next

/
Thumbnails
Contents