Darkó Jenő – Erdősi Péter (szerk.): Történeti tanulmányok - Studia Comitatensia 32. (Szentendre, 2011)
Kende Tamás: Szentendre, a felejtő és az elfeledett város. Dezsőfi Ferenc emléke és emlékezete
Szentendre, a felejtő és az elfeledett város. Dezsőd Ferenc emléke és emlékezete 133 Dezsőd feleségével az utcán tét, megbeszélték a város átadásának legbékésebb módját... A létrehozott bizottságnak a városvezetőn és munkásvezetőkön kívül tagja volt mindhárom vallásfelekezetünk papja... És szívem mélyén büszke vagyok, hogy ennek a rögtönzött értekezletnek, mint meghívott vendégnek én is, az akkori szentendrei adóhivatal tisztviselője részese lehettem, büszke vagyok erre mind a mai napig. ”u Horváth Levente egykori városi adóügyi hivatalnok visszaemlékezéséből itt most számunkra az a fontos momentum, hogy a nyilasok által kinevezett polgár- mester elmenekültével a városi jogfolytonosságot az a Dezsői! Ferenc főjegyző testesítette meg, aki ebben a tisztségében mind 1944. március 19-ét, a német megszállást, mind október 15-ét, a nyilas hatalomátvételt követően is folyamatosan tisztségében maradt. Ez derül ki egy másik évfordulós visszaemlékezésből is, amelynek akkori — 1974-es — belügyminisztériumi nyugdíjas szerzője némileg másként emlékezett a felszabadulás, a város átadása előtörténetére: .. mikor megtudtuk, hogy a fent nevezett urak megszöktek, visszamentünk a szolgálati helyünkre. Ekkor egy telefonüzenetet kaptunk Pomázról a szovjet csapatoktól, hogy van-e ellenállás Szentendrén. Mi lehívattuk — miután a telefon a tűzoltóságra jött — dr. Dezsőfi Ferenc akkori főjegyzőt, ő beszélt a szovjet csapatokkal, hogy ezt 26-a déli órára adjuk meg neki. ... ”1S 14 Horváth Levente 69 éves pénzügyi előadó visszaemlékezése Szentendre város felszabadulására 1974. febr. 14-én. FMA 849-74 15 Bánhegyi (Básics) János BM nyugdíjas visszaemlékezése 1974. dec. 12-én. FMA 983-75 Tény tehát, hogy az 1945 és 1948 közötti polgár- mester 1944. december 24-ig (más adat szerint 26-ig) - visszaemlékező-társa szavaival élve — permanenciá- ban főjegyzője volt Szentendre városának, hogy aztán a szovjet csapatok bevonultával polgármester legyen ugyanott. Mikor végre polgármester lett Dezsői! Ferenc, épp egy évtizede volt annak, hogy először próbálkozott a tisztség megszerzésével. A nyilas polgármestert is permanenciában kiszolgáló egykori főjegyző16 polgármesterré tehát csak a „mi” rendszerünkben lehetett. Ebben a minőségében emlékezett vissza először az 1944-es eseményekre. A polgármester Dezsőfi így jelentett: M város történetében a múlt év épp úgy, mint az országban sorsdöntő jelentőségű volt. Közvetlenül az 1944. év végén, valamint az 1945. évben történt események egyrészt azt eredményezték, hogy ez az ország felszabadult egy olyan irányzat évszázados elnyomása alól, amely ennek az országnak dolgozó népét mindig csak egy irányban éspedig Németország és a feudalizmus oldalán, illetve járószalagán engedte csak haladni és elzárta előle azon lehetőséget, hogy közelebbről megismerhesse a haladó Európa és a nagyvilág demokráciáját és demokratikus intézményeit és meggátolta abban is, hogy ezekhez csatlakozzék és ezeket kövesse saját dolgozó népének boldogulása érdekében. Ez az elnyomás, amely a legutolsó időben már-már tűrhetetlenné vált, megszűnt, az ország és dolgozó nép sorsának intézését saját kezébe vehette, sajnos ennek súlyos ára van. (...) Ez a pusztulás városunkat szerencsére csak kis mértékben érte, a károk helyrehozhatók, nem is nagy áldozat árán. Sokkal nagyobbak azonban azok a rombolások, melyeket közelmúlt évek eseményei a lelkekben okoztak, azonkívül elkerülhetetlenül nekünk is el kell szenvedni az egész országot ért rombolások és csapások súlyos következményeit. Mikor a nyilasok a városból elszöktek, a városi tisztviselői kar és alkalmazottak túlnyomó többsége nem tett eleget a nyilas kormány által kiadott eltávozási parancsnak, hanem helyén maradt és tovább dolgozott (...) ami által a lehetőségekhez képest meg tudtuk menteni értékeinket. ” (kiemelés tőlem — K.T.)17 Az idézett bevezetőt követte maga a száraz jelentés Szentendre város közigazgatásáról az 1945. évben, majd az alábbi rituális formulával zárta azt a polgármester: „Remélem, hogy az az erő és akarat, amely eddigi munkánkban is segített bennünket, a jövőben sem fog elhagyni és 16 Az 1944. nov. 28-i polgármesteri véghatározatokat is dr. Dezsőfi Ferenc főjegyző hitelesítette. Pest Megyei Levéltár (PML) V. f. 371. Közgyűlési jegyzőkönyvek - Polgármesteri véghatározatok 1944. 17 Dezsőfi Ferenc: Jelentés a közigazgatás 1945. évi működéséről. Szentendre, 1946. jan. 19. FMA 853-74
