Darkó Jenő – Erdősi Péter (szerk.): Történeti tanulmányok - Studia Comitatensia 32. (Szentendre, 2011)

Ablonczay Balázs: „Virtute vinces”. A gödöllői francia gimnázium története (1938–1948)

.Virtute vinces” A gödöllői francia gimnázium története (1938-1948) 121 francia gimnázium.19 Ekkor azonban a Szent Benedek- rend kilépett a megvalósítók közül, s előtérbe került az egyébként is francia gyökerű premontrei rend — bár a budapesti francia követ tartott attól, hogy ha az iskola nem indul el 1938-ban, a terv végleg nevetségessé válik. Ekkor azonban Teleki Pál kultuszminiszteri ki­nevezése érzékelhetően felgyorsította a gimnázium alapításának munkálatait. Júniusban Szily Kálmán ál­lamtitkár arról tájékoztatta a premontrei rend elöljárót, hogy hozzájárul egy „helyi tantervvel működő magyar gimnázium” alapításához, francia anyanyelvű tanárok alkalmazáshoz, három éven keresztül 20 ezer pengővel támogatja a minisztérium az új intézményt, valamint átvállalja négy francia tanár fizetését is a Vili. fizetési osztály II. fokozatában.20 Ezek után 1938 augusztusában gyakorlatilag két hét alatt létrehozták a gimnáziumot, a premontrei rend egyben megkapta a minisztériumtól a három évre szükséges anyagi fedezetet (60 ezer pen­gőt), méghozzá úgy, hogy az igénybevett összegeket részint éppen a bencés rend budapesti gimnáziumának építésétől, részint a népoktatástól, ezen belül is az elemi iskolai építkezésektől vonták el. Gerinczy Pál prépost hivatalosan 1938. augusztus 24-én juttatta el az óra­tervet a kultuszminisztériumba, s arra kért engedélyt, hogy annak alapján már szeptember 1-től beindíthassa a francia nyelvű tanítást Gödöllőn.21 Szeptember 9-én pedig Teleki kibocsátotta 36866/1938-as számú mi­niszteri rendeletét, amellyel hozzájárult az alapításhoz és rendelkezett az állami szubvenció mértékéről is. Nem tudjuk, miért esett a választás Gödöllőre, csak találgathatunk. A jászóvári premontrei kanonokrend rozsnyói, kassai és nagyváradi tanintézeteiből menekült tanárokkal 1923-ban indult meg az oktatás Gödöllőn, és 1927-28-ra fejeződött be az internátus, rendház, gim­náziumépület építése a koronauradalom által átengedett 90 hektáros területen, az ún. Fácánosban. Az építkezésre 1,6 millió holland forintos kölcsön nyújtott fedezetet, amelynek részleteit nemcsak 1944 nyarán (!), hanem 1949-ig fizette a magyar állam a Pesti Magyar Keres­kedelmi Bankon keresztül az Arnold Gilissen Bank illetve a Hollandsche Garantie őc Trust Compagnie számlájára (az utolsó évben ez az összeg havi 784 forint volt). 1933-ban a gödöllői cserkészdzsembori idején a gimnázium épületében volt a tábor főparancsnoksága, maga Teleki is itt lakott. Ezenfelül a közeli Máriabesnyő kapucinus kolostorában is többször pihent — az itteni sírkertben helyezték végül örök nyugalomra. 19 Uo. vol. 301, Gaston Maugras Jean Marx-nak, Budapest, 1938. ápr. 3. 20 MOL K 592, VKM, 764. cs. Gödöllő-pallium, 10994/1938. sz. Szily Kálmán levele Gerinczy Pál prépostnak, Budapest, 1938. jún. 18. 21 MOL K 592, VKM, 667. cs., Gödöllő-pallium, Gerinczy Teleki Pál kul­tuszminiszternek, Gödöllő, 1938. aug. 24. A költségekről uo. Reményi ­Schneller Lajos levele Teleki Pálnak, Budapest, 1938. aug. 15. TERVEK ÉS CÉLOK A döntésben személyes motívumok mellett szerepet játszhatott az is, hogy az egyelőre tagozatként működő gimnázium igazgatójának azt a fiatal középkortörté­nészt, Gábriel Asztrikot szemelték ki, aki már a harmin­cas évek közepétől kapcsolatban állt a Nouvelle Revue de Hongrie körével és a premontrei rend tagja volt.22 1938 szeptemberében tehát 12 bentlakó diák és 2 magántanu­ló kezdhette el tanulmányait Gödöllőn. Az elindításhoz rögtön sikerült francia anyanyelvi tanárt szerezni: Marc Scherer irodalomból és filozófiából szerzett diplomát, és a jóhírű Lycée Janson de Sailly-ban tanított, mielőtt egy katolikus kooperációt elősegítő szervezet (Comité Catholique des Amitiés) révén Magyarországra került. A minisztérium hozzájárult alkalmazásához, Gábriel Asztrik elvitte őt bemutatni Balogh Józsefhez, a mi­nisztérium pedig a magyar tanári jövedelmekhez képest lényegesen magasabb fizetését (1940 elején: 353 pen­gő havonta) átutalta a rendnek.23 Scherer működését ugyanakkor az intézmény pedagógiai felügyeletét végző Közoktatási Tanács nem találta kielégítőnek. Miközben Gábriel Asztrik pedagógiai és tudományos felkészült­ségét egészen kivételesnek találták, kérték tőle, hogy vegye kézbe az anyanyelvi oktatás ügyét, mert Scherer működésével komoly problémák vannak: „Sajnos ennek a francia tanárnak sem egyénisége, sem tanítási érzéke nem olyan jellegű, hogy tanítása akár a módszeres eljárás, akár az elért eredmény tekintetében ki­elégíthetőnek lenne mondható. A ’'méthode directe’ túlzó, de merev alkalmazása, a rávezetés és az eszméltetés hiánya, bizonyos vaskalapos múltszázadi tanítói eljárás jellemzi tanítását’\24 Egy későbbi jelentésben pedig csak ideiglenesen járultak hozzá az egyik, a kifogásolt „méthode directe”- et használó tankönyv alkalmazásához és még 1939 ta­vaszán is élénken bírálták a gimnázium által megho­nosítani kívánt tantervet, amely a francia és a magyar gimnázium jellegzetességeinek összekeverésével helyi tantervvel kísérletezett, ami az 1934-es hómani kö­zépiskolai reform után az egyik legnagyobb bűnnek számított a magyar közoktatás berkeiben.25 Scherer mindebből a rosszallásból nem sokat ér­zékelt. Leveléből kiderült: jó tapasztalatokat szerzett 22 OSZKK Fond 1/1107,10471-10480. sz. Balogh József és Gábriel Asztrik levélváltása 23 MOL K 592, VKM, 764. cs. Gödöllő-pallium, Gerinczy Pál levele Teleki Pálnak, Gödöllő, 1938. szept. 2. 24 MOL K 592, VKM Középiskolák, 764. cs. Gödöllő-pallium, Loczka Alajos tanügyi tanácsos, a Közoktatási Tanács ügyvezető igazgatója és Bassola Zoltán titkár jelentése. 1938. nov. 30. 25 Uo. 133531/1939. sz. a Közoktatási Tanács ügyvezető alelnöke Hóman Bálint miniszternek, Budapest, 1939. máj. 22.

Next

/
Thumbnails
Contents