Darkó Jenő – Erdősi Péter (szerk.): Történeti tanulmányok - Studia Comitatensia 32. (Szentendre, 2011)
Gyura Sándor: A kisparos- és kiskereskedőlét gazdasági keretei Cegléden a két világháború között (A levéltári források és a sajtó tükrében)
A kisiparos- és kiskereskedőiét gazdasági keretei Cegléden a két világháború között 107 FOGLALKOZÁS LÉTSZÁM % Gazdálkodók 216 27,11 Iparosok 70 13,46 Kereskedők 47 9,04 Altisztek 36 6,92 Iparos és kereskedő 24 4,61 Földbirtokos 23 4,42 Ház és szőlőbirtokos 23 4,42 Különböző tisztviselő 20 3,85 Ügyvéd, orvos 17 3,27 Tanár, tanító 12 2,3 Magánzó 11 2,12 Ipari, kereskedelmi és közlekedési alkalmazott 7 1,35 Háztartásbeli 4 0,77 Katona- és rendőrtiszt 4 0,77 Egyéb alkalmazott 3 0,58 Nagyobb cég 3 0,58 Összesen 519 100 Iparos, kereskedő együtt 144 27,74 5. táblázat: Az MNB hitelinformációs jelentéseinek megoszlása foglalkozási csoportok szerint Vagyis a gazdálkodók és a földbirtokosok több mint 45%-át tették ki a vizsgált családoknak, cégeknek, ami a mezőgazdaságból élők nagy aránya mellett természetesnek mondható. A gazdálkodókat követik — az általam részletesen vizsgált — iparosok és a kereskedők, akik 7,2%-kal reprezentálják foglalkozási csoportjukat.23 Külön kategóriaként kezeltem azokat a cégeket, amelyek amellett, hogy iparosok, a műhelyen kívül rendelkeznek más üzlettel is. A vizsgált iparosok és kereskedők vagyoni helyzetének megítélésekor figyelembe kell venni, hogy a hitel fedezetéül szolgáló ingatlanok egy része már korábban meg volt terhelve jelzáloggal, ami befolyásolta a tiszta vagyonérték összegét.24 Leginkább az iparral és kereskedelemmel egyszerre foglalkozó családok voltak eladósodva. Átlagosan vagyonuknak több mint 40%- át terhelte jelzálog, míg ugyanez az érték az iparosok esetében 25,58%, a kereskedőknél 27,96% volt. A hitel- képességet vizsgálva hasonló az eredmény, mint a virilis jogú képviselők esetében. A leghitelképesebb — legvagyonosabb - vállalkozók közt malomtulajdonosokat, 23 Az 1930-as és az 1941-es iparos és kereskedőszám átlagából számolva. 24 Az iparosok, kereskedők fizetésképtelensége sokszor arra volt visszavezethető, hogy a kamatterhek elérték vagy esetleg meghaladták a tőke összegét. Lásd TAHY 1941. 204. építőmestereket, vendéglősöket, valamint fűszer-, rőfös-, bor-, tüzelő- és építőanyag kereskedőket találunk. Ide soroltam a gyógyszerészeket is. Az egyes vagyontárgyak értékének aránya foglalkozási csoportonként eltérő (1., 2. és 3. diagram). A kereskedők esetében a fedezet legnagyobb részét, 43%-át az árukészletük tette ki, majd a lakóház következik a sorban. Az iparosoknál az első helyen a műhely berendezése, néhány személynél a cséplőgép állt, második helyen pedig a műhellyel csaknem egyenértékű lakóingatlan. Az iparosok vagyonában a nagyobb üzem, gyár képviselt jelentősebb értéket, míg egyedül a kereskedőknél tűnt fel a budapesti bérház mint ingatlanfedezet. Az iparos-kereskedők vagyona hasonló képet mutat, mint az iparosoké, csak itt a műhely berendezésének értéke jóval nagyobb arányban esett a latba. 2% 1. diagram - A kereskedők vagyonszerkezete a vagyontárgy pengőértéke alapján 8% 2. diagram - Az iparosok vagyonszerkezete a vagyontárgyak pengőértéke alapján
