Darkó Jenő – Erdősi Péter (szerk.): Történeti tanulmányok - Studia Comitatensia 32. (Szentendre, 2011)
Gyura Sándor: A kisparos- és kiskereskedőlét gazdasági keretei Cegléden a két világháború között (A levéltári források és a sajtó tükrében)
108 Gyura Sándor 5% 3. diagram - Az egyszerre iparral és kereskedelemmel foglalkozó családok vagyonszerkezete a vagyontárgyak pengőértéke alapján A földbirtokok jellege és aránya eltérő a vizsgált három csoport körében. A földbirtokmegoszlást a következő táblázat szemlélteti: Cegléd népét annyira jellemzőföldszeretet a műhelyben vagy az üzletben sem halt ki belőlük, s ha megtakarított pénzük volt, azt nem szakmájukba fektették, hanem főidet, szőlőt vásároltak, »hogy öregkorukban is legyen miből élni.« Ma alig van a városban jobb iparos és kereskedő, akinek több-kevesebb szántója ne volna. A tőkék elvonása az eredeti foglalkozás arányainak növelését, végeredményben az ipar és kereskedelem fejlődését akasztja meg. ”25 * * * Legkevesebb földje azoknak volt, akik egyszerre ipari és kereskedelmi tevékenységet is folytattak. Ennek oka az lehet, hogy tőkéjük, idejük és munkaerejük nagy részét az üzletbe fektették. Ha a földbirtokok megoszlását nézzük az egyes csoportokon belül, akkor azt látjuk, hogy az 1 kh-nál kisebb szántóföld az iparosokra jellemző, míg az 5 és 50 kh közé eső terület a kereskedőkre. 1 kh-nál kisebb szőlőjük volt leginkább az iparosoknak, míg 5 holdnál nagyobb szőlőbirtokkal legnagyobb arányban a kereskedők rendelkeztek. Esetükben a szőlő egyébként is nagyobb értéket képviselt a vagyonon belül, mint a szántóföld. Iparos Kereskedő Iparos és kereskedő LÉTSZÁM 70 47 24 Föld és/vagy szőlőbirtok 34 48,57% 25 53,19% 5 20,83% Csak szántóföld 7 10% 5 10,63% Csak szőlőbirtok 19 27,14% 17 36,17% 3 12,50% Szőlő és szántóföld 8 11,42% 3 6,38% 2 8,33%- 1 kh szántó 3 4,28% 1 - 5 kh szántó 6 8,57% 2 4,25% 1 8,33% 5 - 50 kh szántó 6 8,57% 7 14,89% 1 8,33%- 1 kh szőlő 6 8,57% 1 2,12% 3 12,50% 1 - 5 kh szőlő 13 18,57% 8 17,02% 1 8,33% 5 -50 kh szőlő 5 7,14% 11 23,40% 1 8,33% 6.táblázat Összességében a kereskedők több mint fele, az iparosok csaknem fele bírt valamilyen földbirtokkal. Ezek az ingatlanok lehettek befektetések, de - mivel ezek családi vagyonok voltak - hozományok, illetve örökségek is. A vizsgált családok 9%-a rendelkezett egyszerre szántóval és szőlőbirtokkal is. Cegléd iparosaira, kereskedőire általánosan jellemző volt, hogy a mesterségük mellett igyekeztek más módon is biztosítani megélhetésüket. Ami kis tőkéjük volt, azt leginkább földbe fektették. A jelenséget az egykori városi vezetés némi aggodalommal figyelte. Az iparhatósági megbízott a következőkről számolt be: ÁLLAMI HÁTTERŰ KISIPARI HITELEK A kormány 1924-ben indította meg a kisipari hitel folyósítását. Az eredeti tervek szerint a fővárosban a Budapesti Kisiparosok Hitelintézete Rt. és az Iparosok Országos Központi Szövetkezete (I.O.K.Sz.), vidéken pedig azok a hitelintézetek, amelyek a Pénzintézeti 25 SZALISZNYÓ 1931. 302. A fővárosban 1930-ban a kézműiparosok 5,11%-nak volt csak földje vagy földbérlete. (TAHY 1941. 196.) A hitelinformációs jelentések adatait tekintve az 1931-1941 közötti átlagos iparoslétszámmal számolva, Cegléden ez az adat 13,3%. (Persze a két adat nem feleltethető teljesen egymásnak, de ha minden iparos adatait ismernénk, akkor ez az arány még nagyobb lenne.)
