Darkó Jenő – Erdősi Péter (szerk.): Történeti tanulmányok - Studia Comitatensia 32. (Szentendre, 2011)
Gyura Sándor: A kisparos- és kiskereskedőlét gazdasági keretei Cegléden a két világháború között (A levéltári források és a sajtó tükrében)
106 Gyura Sándor IDŐPONTOK % 1908 1913 1917 1921 ___________ 1927 1939 L V L V L V L V L V L V 1. Földbirtokosok v. földbérlők 70 68 42 43 30 52 43 25 57 49 _________H 44 45 CL) bD 2. Kereskedők 15 16 27 28 38 37 17 31 14 17 13 14 l) ■M 'CD Vh 3 Iparosok 6 6 16 15 14 6 23 26 13 19 10 14 1 2. és 3. együtt 21 22 43 43 52 43 40 57 27 36 23 28 ’’ctf-o 4. Értelmiségiek 8 9 11 11 12 3 11 13 12 11 30 24 Vh £ 5.Tisztviselők, egyéb * 1 1 4 3 2 2 6 3 4 4 3 3 4. és 5. együtt 9 10 15 4 18 5 16 16 16 15 33 27 4. táblázat: A virilis jogú képviselők foglalkozási megoszlása és aránya 1908-193918 L = társadalmi rétegek aránya létszámuk alapján V = társadalmi rétegek vagyoni — jövedelmi aránya az adóösz- szeg alapján * az egyéb kategória a temetkezési vállalkozókat takarja A virilis képviselők listájának mint forrástípusnak több korláta is van. Először is csak a társadalom legmódosabb rétegeinek jellemzésére nyújt módot. Mivel Budapesten már korábban eltörölték a virilizmust, így ott az adóbevallásokból készített összesítések alapján elemezhetjük a főváros gazdasági elitjét. A vidéki városok esetében a virilista jegyzékek mellett az ezek elkészítését szolgáló adóösszesítések nyújtanak hasznos információkat - már ha megmaradtak. Ezekben azonban nem teljesek az egyes személyekre vonatkozó vagyon- és jövedelemadatok. (Nemcsak az esetleges adócsalásokról van szó.) Nem tartalmazzák polgáraiknak a közigazgatási határon kívül fekvő föld- és lakásingatlanjaikból és egyéb tőkebefektetéseikből származó jövedelmeit. (Ezeket a közigazgatásilag illetékes település adóhatóságainak kellett bevallani.) További probléma, hogy az adófizetői listák vagy a virilista jegyzékek nem tárják fel a családok és egyének vagyonkezelésének és jövedelemszerzésének közvetlen motívumait. Ezeknek a problémáknak a kiküszöbölésében sokat segíthetnek a Magyar Nemzeti Bank hitelinformációs jelentései.19 Ezek a kartotékok különböző személyek, családok és cégek, valamint kezeseik vagyoni viszonyairól és adósságairól készültek. Az MNB tisztviselői ezen kimutatások alapján tették meg javaslatukat a pénzintézeteknek a hitelezhető összegre, amely általában a tiszta vagyon 10%-avolt. Az országos szintű nyilvántartásnak az volt a célja, hogy az adott személy vagy család ak18 SCHAUSCHITZ1978.68. 19 Magyar Nemzeti Bank hitelinformációs jelentései, MOL Z-19 16 d - Cegléd tívumait és passzívumait részletes bontásban feltérképezzék, ideértve a hitelképesség szempontjából fontos fogyasztási szokásokat is. E forrás révén feltárhatjuk a családon belüli vagyoni- és jövedelemviszonyokat is. Míg az adóbevallások esetében a jövedelem egy részének eltitkolását feltételezhetjük, a hitelért folyamodóknál inkább az ellenkező irányú torzításban való érdekeltség valószínűsíthető. Az MNB hitelinformációs jelentéseknek lényeges előnye, hogy szemben a virilista jegyzékekkel, nemcsak a szűkebb értelemben vett elitet vizsgálhatjuk, hanem akár 400-500 személyt, sőt a főváros esetében akár 5000 családot is.Természetesen ennek a forrásnak is megvannak a maga hátrányai. Pl. ha egy gimnáziumi igazgató kétszeres adóbeszámítás alapján szerepel a virilista jegyzékben, de nem kerül kapcsolatba hitelintézettel nagyobb összegű hitelkérelem révén, akkor nem találkozunk itt a nevével. Vagyis a különféle foglalkozási csoportok nem létszámuk arányában jelennek meg az MNB kartotékjain.20 Cegléd esetében a véleményezések 1936 és 1943 között születtek, összesen 519 családról illetve cégről.21 (Cegléden 1925-ben nyílt meg az MNB fiókintézete.22) Ezek megoszlása a különböző foglalkozási kategóriák között a következő: 20 A hitelinformációs jelentésekről lásd TÍMÁR 1992. 21 A jellemzett személyek vagy cégek kiválasztási szempontját nem ismerem. A kartonokon az információkérő nevét nem tüntették fel. A kutatás évében az 1944. évben keletkezett hitelinformációs jelentések egy része még a 60 év időtartamra szóló titkosítás hatálya alá esett, de ez csak néhány jelentést foglal magába, amelyek a statisztikai eredményt csak csekély mértékben befolyásolnák. 22 REZNÁK 2003.34.
