Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Rajna András: Az Abony 49. lelőhely protoboleráz-kori leletei és interpretációs lehetőségei
96 AZABONY49. LELŐHELY1 PROTOBOLERÁZ-KORI LELETEI ÉS INTERPRETÁCIÓS LEHETŐSÉGEI RAJNA ANDRÁS Jelen írásban a rézkor szakirodaimában alig említett vidéken, a Duna-Tisza közének északi részén mutatom be a középső-késő rézkor átmeneti időszakát képező, a területen korábban még ismeretlen időszak jelenségeit és kapcsolatait. A Protoboleráz-horizont feltűnésével az Alföldön az általános típusok mellett a dunántúli Furchenstich- kerámia is megjelenik. Életszerűden lenne azonban ezen az alapon az Alföld ezen időszakát a dunántúli típusok miatt egyszerűen dunántúli eredetűként jellemezni. Az Alföldön a középső rézkorban a bodrogkeresztúri kultúra mellett megjelenik a Hu- nyadi-halom-Sälcuta IV. típusú leletanyag is. Ugyanakkor a Sälcuta IV. és az azt követő típusokkal (Scheibenhenkel) részben egyidős, részben az azt követő Cernavoda III., sőt késő Cucuteni-Tripolje elemeket is közvetítő hatások megjelenését is feltételezni lehet.2 A fentiek alapján a keleti elemek és a nyugati (Furchenstich) hatások együttes jelenléte a leletanyagban kulturális (és részben talán etnikai) integrációs folyamatként értelmezhető, amelynek egyes összetevőit és időrendi szakaszait az elmúlt fél évszázad kutatása fokozatosan fedezte fel. A protobolerázi anyag térbeli és időbeli kutatása igen fontos eredményekkel szolgálhat az azt követő, már jobban ismert időszakok összetevőinek megismeréséhez. Fontos vizsgálni, hogy az újabban az irodalomban Baden-komplexumként említett, inkább rítusokat és kerámiaformákat, mintsem etnikai egységet tükröző időszak eredete3 mennyiben kereshető a Némejcová- Pavuková rendszerében Baden Ia-nak4 tartott, tehát a legkorábbi Baden időszakban. A késői rézkorban létrejövő radikális változások a rítusok, kerámiaformák és a kerekes járművek5 megjelenése fontos újdonságot jelent. Az ezeknek alapot szolgáltató kapcsolatok és rendszereiknek kialakulása, az ún. „Duna-folyosó”6 közvetítő használata a jelek szerint már a Protoboleráz- időszakban használatos. Ezen újítások a Kr.e. 4. évezred alatt új hálózatok kialakítását és aktív használatát jelentik, melyeken az innovációk gyorsan terjednek7 és ezen innovációk alkalmasak az elit életstílusának rep- rezentálására. Az elit szocio-kulturális dinamikája határozza meg az időszakban a Kárpát-medence életét.8 Az abonyi lelőhely jelentősége, ismertetése A címben említett időszak eddig megismert leletei és összefüggései az Abony környékén végzett feltárások eredményei alapján (Abony 49., Abony-Téglagyár /Abony 36./ lelőhely9) a Duna-Tisza közén is lehetővé teszik a Kr.e. 4. évezred első felének kutatását. Jelenlegi ismeretink szerint az Abony környéki leleteket tekinthetjük a térséget mennyiségben és minőségben is a legjobban reprezentáló anyagnak. Az Abony 49. lelőhely ásatási területe az Abony- Újszilvás út és az ásatásokat követően a 4. számú főút Abonyt elkerülő szakaszának a kereszteződésénél található, Abony központjától 3,6 km-re észak felé. 1 Feltárásvezetők: Dr. Madaras László, Polgár Zoltán, Kalácska Róbert, Rajna András 2 Bár a Cernavoda III. időbeli helyzete megkérdőjeleződött Id. WILD et al. 2001. 3 FURHOLT 2008. 4 NÉMEJCOVÁ-PAVUKOVÁ 1998. 5 Bővebben: MARAN 2004. 1. térkép'. A feltárási terület 1:10.000 léptékű térképe (a 4. számú főút vastaggal jelölve) 6 SHERRATT 2003. 7 HORVÁTH et al. 2006. 27.; HORVÁTH et al. 2008. 8 SHERRATT 2003. 9 Marton Tibor és Fábián Szilvia ásatása
