Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Kovács Ágnes: Középső neolit temetkezések Cegléd-Abony térségében
60 Kovács Agnes gában, mégsem metszik egymást. Ez alapján arra következtetett, hogy a sírokat valószínűleg megjelölték.9 Cegléd-Abony térségében teljes neolit települést nem tártunk fel. Az Abony 60. és Cegléd 4/1. lelőhelyeken a feltárási terület, az út nyomvonala a telepek ENy-i szélét vágta át. Mindkét lelőhelyen megfigyelhető, hogy a sírok a telep szélét követik, szintén a telep K-i szélét jelezheti az Abony 8. lelőhely 3. sírja. A Cegléd 4/9. lelőhely néhány temetkezése telepobjektumokba beleásva került elő. Véleményem szerint ezek a sírok egyértelműen a telep felhagyása utáni időszakhoz tartoznak. Az Abony 60. lelőhelyen két sír került elő telepobjektumokból, a 64. és 75. sír, mint korábban bemutattam, itt is egyértelműen egy későbbi periódus sírjait ásták bele a korábbi település jelenségeibe, véletlenről, és nem a hulladékgödrökbe való temetkezés szokásáról van szó. Térségünkben a neolit sírok általában a felszínhez közel, egységes sötétbarna humuszban feküdtek. A csontok gyakran már a gépi humuszolás során előbukkantak, ezért ritkán volt lehetőségünk a sírgödrök pontos azonosítására. A ritka kivételek közé tartozott az Abony 60. lelőhely 51. sírja, ahol az ovális sírgödör egyértelműen kirajzolódott, illetve az Abony 8. lelőhely 3. sírja, amely négyszögletű, egyik végén enyhén kiszélesedő, enyhén trapéz alakú volt. Néhány esetben bizonytalan, elmosódott szélű foltokat figyeltünk meg a csontok körül (pl. Abony 60. lelőhely 81., és 111. sír), feltehetően az egykori sírgödrök utolsó maradványai, de ezek a sírok mind nagyon magasan kerültek elő, a pontos azonosításra nem volt lehetőség. A sírgödrök, a sírmélység elemzése terén kivételt jelentenek a Cegléd 4/1. lelőhely sírjai. Szinte minden sírgödör megfigyelhető volt, és mélyebben feküdt, mint a régió többi neolit temetkezése. A 15 sírnál 13 esetben leírható a sírgödör, egy eset bizonytalan és egy esetben nem volt lehetőség a pontos megfigyelésre. A sírgödrök között majdnem fele-fele arányban találunk ovális (6 db) és téglalap alakú sírgödröket (6 db + 1 bizonytalan), 1 sírgödör alakját szabálytalanként írták le. A sírok mélysége 15-70 cm között változik, mindenesetre mélyebbek, mint a többi lelőhelyen feltárt temetkezésünk. A többi lelőhellyel összehasonlítva ez a különbség sem túl jelentős, nem áll ellentétben az alföldi középső neolitikum általánosan elterjedt temetkezési szokásaival, sőt inkább megerősíti azokat, inkább egy neolit település egyéni szokásairól lehet szó. Hasonló jelenségeket tapasztaltak az alföldi középső neolitikum más lelőhelyein is. Füzesabony- Gubakúton a csontvázak a sárga altalaj fölött feküdtek, a felszíntől 0,55-0,9 m mélyen. Domboróczki László megfigyelései szerint a korabeli járószint a mai felszíntől 0,55 m mélyen lehetett, a halottakat így 9 HEGEDŰS 1982-83. 26-27. közvetlenül az egykori felszín alá temették.10 Oravecz Hargita megállapítása szerint a középső neolitikum- ban kezdték önálló sírgödrökben eltemetni a halottakat, míg néhány esetben továbbél a korábbi, hulladékgödrökbe való temetkezés szokása is.11 Szintén a tudatos elhantolás nyomait emelte ki Kurucz Katalin a Tiszavasvári-Deákhalmi dűlőben feltárt, tiszadobi csoporthoz tartozó sírok kapcsán.12 A Cegléd-Abony térségében megfigyelt ovális és téglalap alakú sírgödrökre találunk a legtöbb példát a korszak más lelőhelyein is. Oravecz Hargita szintén ovális, trapéz és téglalap alakú sírgödröket említ ebből az időszakból, ezek közül az ovális sírgödröt tartja a legjellemzőbbnek a középső neolitikum idején.13 Sekély, ovális és téglalap alakú sírokat tártak fel Kompolt-Kistér lelőhelyen az AVK késői időszakából.14 Csanytelek-Ujhalastón a 6 szakálháti sír közül 5 téglalap alakú sírgödörben feküdt, magasan, a mai felszíntől kb. 50 cm mélyen.15 Cegléd-Abony térségében a középső neolitikum folyamán a temetkezési rítus nagyjából hasonló mintát követett. Minden szabályos temetkezés esetében, ahol a temetkezési rítus megfigyelhető volt, a csontváz a bal oldalán feküdt, zsugorított helyzetben. Három kivétel van ez alól, ahol a halottak a hátukon feküdtek (Abony 8. lh.: 3. sír, Cegléd 4/1. lh.: 451. sír, Cegléd 4/9. lh.: 58. sír), de a halottak lábait és karjait itt is behajlították, és bal oldalra döntötték, azaz a halottak elhelyezése alapvetően követi a többi temetkezésnél megfigyelt szabályokat, a csontvázak háton fekvő helyzetét csak csekély eltérésnek tartom. A sírok tájolásában a leggyakoribb a DK-ÉNy irány, amely eltérhet D-É, illetve K-Ny irányokba is. Két lelőhelyen találtunk viszonylag sok temetkezést, az Abony 60. lelőhelyen 20, a Cegléd 4/1. lelőhelyen 15 sírt. Az Abony 60. lelőhelyen inkább a DK-ÉNy tájolás a jellemző, bár az egyes sírok között vannak eltérések. A Cegléd 4/1. lelőhelyen a KDK irány az általánosan jellemző, kisebb eltérések itt is előfordulnak. Úgy tűnik, a különbségek alapvetően csekélyek, és elsősorban lelőhelyek, azaz az egykori települések között figyelhetőek meg egy csoporton, kultúrán belül. Az alföldi középső neolitikumban általános, széles körben elterjedt gyakorlat volt a halottak zsugorított helyzetben való eltemetése. Leggyakrabban ehhez a baloldali fektetés, és a DK-LNy-i tájolás kapcsolódott, amely egészen a középső neolitikum végéig megfigyelhető.16 Ritka esetekben előfordult a jobb oldali fektetés, amely gyakran fordított, ÉNy-DK tájolással 10 DOMBORÓCZKI 1997. 22.; DOMBORÓCZKI 2001. 210. 11 ORAVECZ 1996. 58. 12 KURUCZ 1994. 127. 13 ORAVECZ 1998-99. 56. 14 BÁNFFY et al. 1999. 35-36., 42., 97., 104., 117. 15 HEGEDŰS 1982-83. 24-25. 16 ORAVECZ 1996. 58.; KALICZ-KOÓS 2000. 51.
