Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)

Kalácska Róbert: A vasművesség emlékei Cegléd határában

412 Kalácska Róbert hamu a legkésőbbi padló felszínén is előkerült. Az előke­rült fajalitos salak alapján a házgödör műhely-jellegű hasz­nálata sem kizárt. Az É-i rész bontása során tovább folytatódott a kisebb-na- gyobb belső gödrök száma. Bennük jelentős mennyiségű vassalak volt. Az épület ÉNy-i sarkában került elő a másik nagyméretű kemence (40/B objektum), amely mellett ha­muzó nyílások, valamint ettől K-re a ház egyik cölöplyuka került elő. Valószínű, hogy a ház tengelye E-D irányú volt. 48. objektum - műhelygödör Műhelygödör négy kemencével (48/A-D objektum), közü­lük a D-i kemencét a 34. árok vágta át. A Ny-i és a K-i kemence humuszra lett rakva, az É-i kemence (48/B ob­jektum) sütőfelülete kissé mélyebben került elő, melyet a 66. objektumra építették. Mindegyik kemence szája előtt jobb oldalon apró hamuzó gödör került elő. A D-i kemence mellett, annak bal oldalán egy kisebb gödör is megfigyel­hető volt. Egy nagyobb cölöplyuk az épület közepén kapott helyet. Betöltése paticcsal és sárga szemcsékkel kevert sö­tétbarna humusz, helyenként hamuval keverten. 108. objektum - műhelygödör (8. tábla) 300x300 cm alapterületű, lekerekített sarkú műhelygö­dör. Az építmény képzeletbeli átlóinak metszéspontjában - nyesési szinttől 17 cm-re - egy 30 cm átmérőjű, átégett paticsfolt volt megfigyelhető. A jelenségből látszott, hogy egykor a járószint feletti felépítmény, talán izzító kemen­ce maradványa lehetett. Az objektum D-i felében három egymás mellé ásott 40-50 cm átmérőjű, -60 cm mély gödör került elő, mely/ek/ben üllő/k fatönkje állhatott. ÉK-i fe­lén a 106. árok futott keresztül. Kovácsműhely funkciója az előkerült vassalak és faszén nagyobb mennyisége alapján is feltételezhető. Betöltése paticcsal, faszéndarabokkal és sár­ga agyagszemcsével kevert sötétbarna humusz. 140. objektum - műhelygödör (9. tábla) 220 cm széles, 360 cm hosszú, átlagosan 58 cm mély mű­helygödör, melynek Ny-i végében egymás mellett több apró gödör, ill. cölöplyuk volt. K-i oldalán a munkagödör­be beásott 148. árok alatt az objektum É-i felében kemence került elő (140/A objektum). A kemence 120 cm átmérő­jű, egyrétegű sütőfelületű volt, mely a nyesési szinttől -26 cm mélységben jelentkezett. Betöltése sötétbarna humusz, alatta sárga agyagszemcsével kevert világosbarna humusz, helyenként paticsfoltokkal keverten. 244. objektum - gödörház, műhelygödör (10. tábla) 190 cm széles, 260 cm hosszú, lekerekített téglalap alakú gödörház, vagy műhelygödör, a 156., 153., 146., 162. és a 100. árkok találkozásánál. Az objektum ÉK-i sarkából egy kemence került elő, amely a házon kívülre nyúlik (244/A objektum). Sütőfelülete kétrétegű, alatta vassalak. A fel­törő talajvíz miatt az alját nem tudtuk teljesen kibontani. Az objektum DK-i részén 90 cm átmérőjű belső gödör ke­rült elő. Betöltése sárga agyagszemcsével kevert sötétbarna humusz, helyenként patics és faszéntöredékekkel keverten. 299. objektum - műhelygödör (11. tábla) Kb. 300x300 cm alapterületű műhelygödör (kovácsmű­hely?), melynek padlójába egy 80 cm átmérőjű, -35 cm mély, kerek, valamint egy 40x60 cm-es ovális (42 cm átmé­rőjű) gödör és egy 30 cm átmérőjű (-25 cm mély) cölöplyuk volt beleásva (valószínűleg az üllő, vagy üllők farönkjének helye). A műhely ÉNy-i sarka az É-i szelvényfal alá fut, míg DK-i sarkában egy téglalap alakú, 30 cm széles, 40 cm hosszú agyagtapasztás volt megfigyelhető. A 311. árok a műhely ÉK-i oldalán futott át. Az egy sütőfelülettel ellátott kemence az objektum ÉK-i sarkában kapott helyet. Betöl­tése sárga agyagszemcsével kevert sötétbarna humusz, he­lyenként paticsrögökkel keverten. 325. objektum - műhelygödör (12. tábla) 270x300 cm alapterületű műhelygödör. Az objektum be­töltésében nagy mennyiségű állatcsont és patics került elő. Az objektum közepén szétdúlt kemence nyomai voltak megfigyelhetőek. Az objektum K-i oldalába egy 45x50 cm-es tűzhelyet (kisebb izzító tűzhely) vájtak, melynek alja erősen faszenes volt. Betöltése sárga agyagszemcsével ke­vert sötétbarna humusz. 371. objektum - műhelygödör (13. tábla) 200x270 cm alapterületű műhelygödör, a 374., 375., 377., 378. árkok találkozásánál. A gödör alján 3 kisebb belső gö­dör került elő. DNy-i oldalában egy padkán 60 cm átmé­rőjű, kisméretű apró kemence (izzító) lett kialakítva. Be­töltése sárga agyagszemcsével kevert sötétbarna humusz, helyenként paticsos. 412. objektum - műhelygödör Nagyjából É-D tengelyű, 240 cm széles, 370 cm hosszú, szabálytalan alaprajzú műhelygödör, melynek É-i végé­ben egy 100x110 cm-es, kissé ovális sütőfelületű kemence (412/A objektum) kapott helyet. A kemence sütőfelülete egyrétegű volt. Ettől DK-re egy 60x70 cm-es, ovális ha­muzó gödör került elő. A műhelygödör központi részén két egymásba ásott 120, ill. 150 cm átmérőjű belső gödör volt megfigyelhető, me­lyeket - a felület ezen a területén általánosnak mondható talajvíz miatt - csak 90 cm-ig tudtunk kutatni. Betöltése sárga agyagszemcsével kevert sötétbarna humusz, helyen­ként paticsfoltokkal. 416. objektum - műhelygödör (14. tábla) 5 m széles és kb. 5 m hosszú gödörház, melynek E-i vége a szelvényfal alá futott, középső részét a 417. árok vágta át. ÉNy-i és DNy-i részében két kemence volt (416/B és 416/C objektum). Utóbbi mellett cölöplyuk került elő, így valószínű, hogy az építmény tájolása É-D-i irányú lehetett. A gödörház K-i felében kiterjedtebb omladékot figyeltünk

Next

/
Thumbnails
Contents