Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Kalácska Róbert: A vasművesség emlékei Cegléd határában
A vasművesség emlékei Cegléd határában 413 meg. A 416/B kemence sütőfelülete alá állatcsont és vassalak volt betapasztva. Betöltése sárga agyagszemcsével kevert szürkésbarna és sötétbarna humusz helyenként pa- ticsrögökkel keverten. 431. objektum - műhelygödör (15. tábla) 250 cm széles, 360 cm hosszú, ovális műhelygödör, melynek kemencéje (431/A) az objektum EK-i részébe volt belevájva. Sütőfelülete egyrétegű volt, melynek egy része elpusztult. A kemencével ellentétes oldalon 60 cm széles, 70 cm hosszú, -47 cm mély gödör került elő. A műhely középső része 180x180 cm alapterületű volt, É-i, ill. EK-i oldalán több belső gödörrel. Betöltése sárga agyagszemcsével kevert sötétbarna humusz, valamint helyenként 10-15 cm vastag paticsrétegek. A Cegléd 4/17. lelőhelytől Ny-ra, a feltárt lelőhelyrészleten kívül két további lelőhellyel feltétlenül foglalkoznunk kell. A 4/19. lelőhely3 és a 4/14. lelőhely4 Árpád-kori telepobjektumai ugyanis lelőhelyünk objektumaival teljes egységet mutatnak. A három lelőhely egyazon Árpád-kori településhez tartozott (2. térkép) egészen a tatárjárás okozta pusztulásig. 1968/1969-ben Topái Judit folytatott feltárásokat az Árpád-kori templom (4/14. lelőhely) romjainál és annak környezetében, melyet Cegléd- Madarászhalomként ismerhetett meg a kutatás,5 feltételezése szerint a feltárás során előkerült temetőhöz tartozó falu a tatárjáráskor pusztulhatott el.6 Ezt a tényt látszott megerősíteni a temető cintermének belső falánál elrejtett vaseszközök nagy mennyisége,7 valamint a korábban előkerült, 72 darabból álló éremlelet. Feltételezését a 2005-2006. évi feltárások igazolták. Hidvégi Lajos, Kis-Varjas-dombként nevezi meg az egykori templom és a temető területét és a korábbi ásatás területétől 60-80 cm távolságban egy másik templomról, egy téglatemplom előkerüléséről és pusztulásáról tesz említést.8 Mindhárom lelőhelyet, a 4. sz. főút 1970-es évek során történt megépítésekor jelentős pusztítások érték. Régészeti leletmentő feltárásra a munkák megkezdése előtt nem került sor, így az összefüggő lelőhelyek számottevő része elpusztult. A 2005. évi feltárási munkákat — különösen a legmélyebben fekvő 4/17. lelőhely K-i részénél — nehezítette a magas talajvíz, mely jelenlétének fő oka éppen a 4. sz. főút töltése volt, amely „gátként” állta útját a vizek szabad lefolyá3 ZIMBORÁN 2006. 218., ld. Zimborán Gábor cikkét a jelen kötetben. 4 GULYÁS 2006. 217-218., a három lelőhely vasanyagának vizsgálatát Török Béla végezte el, jelentését ld. a jelen kötetben. 5 TOPÁL 1972. 53.; TARI2000. 49. ' 6 TOPÁL 1972. 68. 7 TOPÁL 1972. 85-86.; MÜLLER 1975. 76-78.; MÜLLER 1982. 49-50., 605. 8 HÍDVÉGI 1984. 110-111.; TARI 2000. 50. sának. A terepbejárások eredménye is megerősíti azt a tényt, hogy északi és déli irányban is a lelőhely tovább folytatódik, egyedül a 4/17. lelőhely ÉK-i részét tekinthetjük az egykori falu szélének. 2 .térkép-. Cegléd 4/14., 4/17. és 4/19. lelőhelyek Következtetések A 2006. évben vett salakminták kémiai és metallográfiái vizsgálatai egyértelművé tették, hogy a Cegléd 4/17. lelőhelyen leginkább a kovácsmesterséget végezhették.9 Az archeometallurgiai vizsgálatok továbbá választ adtak a feltárás során felmerült számos kérdésre is,10 többek között a lelőhely egyes bizonytalan rendeltetésű objektumainak funkciója tekintetében. Konkrétan kovácsműhelyre utaló szerszámok ugyan nem kerültek elő és a vaseszközök jelenléte is igen csekély számú volt (4. tábla 4-10.), mégis a vassalak intenzív előkerülése megerősítette a kovácsok egykori jelenlétét. Több objektum vassalakja a vasbucák újra- izzítása során képződő vassalakokra emlékeztetnek. Párhuzamként pl. a Nemeskér-Tüskés-réten feltárt 9. sz.-i kohótelep11 és az Árpád-kori Kolon (Balatonma- gyaród) település objektumaiból előkerült12 hasonló vassalakok említhetők meg. A vassalak mellett - mint már ismertettük - jelentős mennyiségű állatcsontot is találtunk a lelőhely objektumaiban. Az állatcsontokat, juh szarvcsapokat a vasbucák foszfortartalmának emelésére használhatták az acél megfelelő minőségének szabályozására,13 ill. bizonyos vaseszközök utólagos megmunkálásához (4. tábla 11). Hasonló megfigyeléseket ismerünk az Árpád-kori Kolon (Balatonmagyaród) település kutatásánál.14 A Cegléd határában feltárt Árpád-kori település 9 TÖRÖK 2008.100. 10 TÖRÖK 2010. 11 GÖMÖRI2000.112. 12 MOLNÁR 2006. 285. 13 MOLNÁR 2006. 286. 14 MOLNÁR 2006. 282.
