Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Kalácska Róbert: A vasművesség emlékei Cegléd határában
411 A lelőhelyen viszonylag magas a ló csontok száma (562 db-9,68 %). Az ásatáson 162 db kutyamaradvány is előkerült, amelyek legalább hat kutyához tartoztak. A feltárásról származó vadállatcsontok három fajhoz tartoznak: vaddisznó, varjú, és egy közelebbről meg nem határozható madár faj. A lelőhelyen előkerült 4 db halcsont töredék is, melyek a pontyfélék családjába tartozhatnak, de pontos fajra történő besorolásuk nem lehetséges. A településrészlet házai általában 250x250 cm kiterjedésű, kemencés gödörházak voltak, melyek hossztengelyében kettő-három cölöp tartotta a tetőzetet. Bejáratuk a kemencével szemben kapott helyet. A kemencék fenéktapasztása többnyire egyrétegű, de két, néhány esetben pedig három réteg is előfordult. A sütőfelület alá főleg vassalakot, állatcsontot, kisebb mennyiségben pedig kerámiát tapasztottak.1 A főúttól D-re, a 71+860-900 km közötti területen intenzíven kerültek elő a belső gödrökkel is ellátott műhely-objektumok, egymás mellett két csoportban. Nyolc műhelyobjektum esetében figyeltünk meg kisméretű, kb. 50 cm szélességű kerek vagy szögletes, a műhely oldalába vájt, kissé lejtős kemencéket (olvasztókat, vagy izzító kemencéket). A helyben történt vasmegmunkálásra vonatkozó feltételezést erősíti a nagy számban előkerült vassalak, kovácssalak és vasbuca töredék (1. térkép). Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a feltárt lelőhelyrészletről származó vastárgyak száma ehhez képest elenyésző volt {4. tábla). A lelőhely objektumai közül jelen tanulmányban csak a vasművesség szempontjából értékelhető objektumokat ismertetjük, a teljes lelőhely feldolgozását később közöljük. 20. objektum - gödörház, műhely (5. tábla) EÉK-DDNy tengelyű, 300x300 cm-es kiterjedésű gödörházat, a Ny-i és K-i oldalán a tengely mentén 1-1 db 35 cm átmérőjű cölöplyukkal látták el. Betöltése fekete humuszos és hamus, sok agyagszemcsés folttal. A ház EEK-i oldala kifelé ívelt. Az ENy-i házsarokban a fiatalabb 9/A árok szelte át a házat, DNy-i harmadán a 21. árok haladt keresztül. Az épület K-i oldalában egy 43 cm átmérőjű, betöltésében paticsos, ferdén oldalirányban tartó izzító kemence került elő (20/A objektum) betöltésében vassalak darabokkal. Előtte Ny-i irányban egy ovális, lefelé szűkülő kb. 95 cm hosszú és 65 cm széles gödör (hamuzó) volt megfigyelhető (20/D objektum). Ennek párja a gödörház DNy-i részében volt (20/C objektum). A DK-i sarokból egy kb. 90 cm átmérőjű gödör került elő (20/B objektum), amelyet a ház D-i részével együtt a 21. árok vágott ketté. A nyesési szinttől -33 cm mélyen részben megmaradt a ház döngölt agyagpadlója. További cölöplyukak a gödörház D-DK-i részében voltak. 1. térkép-. Cegléd 4/17. lelőhely összesítő térképe 31. objektum - műhelygödör, kovácsműhely (6. tábla) Kb. É-D tengelyű, 270x220 cm kiterjedésű műhelygödör. Foltjában szürke hamus, sárga agyagban. É-i részét nagyrészt átvágta a 34. árok, melynek sötétbarna, sárga agyagszemcsés talaja a műhelygödör világosbarna, sárga agyagszemcsés kevert talajától jól láthatóan elvált. A műhelygödör alján, több helyen faszenes réteget találtunk. Három jól elkülöníthető belső gödre volt, melyek között az objektum középső részén átégett, paticsos réteg volt megfigyelhető. A gödrök közül egy 55 cm átmérőjű kerek, mély gödör (31/A objektum) vsz. az üllő farönkjének helye2 lehetett. A 31/B objektum (Átm.: 90 cm) és a 31/C objektum (Átm.: 60 cm) gödör (hamuzó) — a műhelygödör D-i részének gödrei - ugyan kis számban, de tartalmaztak vassalakot és kerámiatöredékeket. 40. objektum - gödörház, műhely (7. tábla) Szabálytalan foltja kevert, paticsos, hamus. Kb. 0,5-0,7 m-re jelentkezett a szubhumusz és az altalaj határán. A 15-30 cm mély házgödör alján részben letaposott hamus, agyagos parazsas omladék, részben friss agyaggal tapasztott padló borította. Ezen a legkésőbbi padlószinten a ház ENy-i sarka közelében kemencét építettek. A padlón sok vassalak és kerámiatöredék volt. Az agyagpadló alatt hulladékkal betöltött lépcsős munkagödör volt megfigyelhető a DK-i negyedben, ami a déli kemence használatának korai szakaszához tartozott. Ennél is korábbi a Ny-i oldalon talált kemenceomladék, melynek maradványaira a legkésőbbi járószint került. Az objektum területének legkorábbi eleme a házgödör szintje alatt 0-6 cm mélységben talált kemence omladéka. A ház mélyítésekor annak elplanírozása, a járószint és munkagödör kialakítása következett, párhuzamosan a déli kemence építésével és használatának megkezdésével. Ezt a második szakaszt zárja a házgödör újabb planírozása, a felszín egyenletessé tétele, friss agyagpadló kialakítása és új kemence létesítése az ÉNy-i negyedben. A déli kemence használata is folytatódott. Az ebből származó kerámia és KALÁCSKA 2006. 217. 2 SZABÓ 1954. 130., 144.