Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Dinnyés István: A jászkarajenői késő szarmata csontfaragványok
A jászkarajenői késő szarmata csontfaragványok 291 lábfej-lábbelik (30.: 38. tábla, 243., 244.: 39. tábla), a díszített lapok (pl. a 85. hosszúkás lap négy oldala mentén: 53. tábla, a hosszoldalaknál pl. 36. és 287.: 43. tábla, összesen 13 eset), a négyszögletes lapocskák (pl. 202. és 328.: 64. tábla, összesen 5 eset), a dísztelen lapok (103., 285., 296., 297.: 69. tábla) széleinél. ívelt vonalak vannak a 250. állatfej (40. tábla) pofája szélei mentén. Ezek a körvonalak kialakításakor segítették a faragót, ugyanez lehetett a rendeltetése az állatfejek és a korongok szélső köreinek. Díszített lapoknál a hossztengelyben karcolt vonal húzódik a 3. és a 82. (44. tábla), a 12. (54. tábla), a 85. (53. tábla), a 138. (57. tábla) lapon, a 287. trapézlap (43. tábla) alsó kétharmadán két, párhuzamos egyenes jelzi a középtengelyt. Bizonyára az állatfejekhez segédvonalak a 252. trapézlap (42. tábla) alsó részén levő karcolt középtengely és két ferde egyenes, az alsó szélnél levő karcolt félkörök az elcsúszva kimetszett pont-kettős félkörök előkarcai. A megvalósult, kimetszett díszítéstől eltérő díszítésre utaló karcok vannak a 36. (43. tábla), a 43. és a 74. (46. tábla), a 71. (50. tábla) lapon, a 251. félhengeren (70. tábla), a kimetszetthez hasonló, de eltérő beosztású díszítés karcai a 82. (44. tábla) lapon láthatók. A 176. hal (41. tábla) mintázatának hátulsó részén a karcolt félkör, a kettős félkör a tervezett mintázat — valamilyen okból - nem kimetszett része. Nem lett kimetszve a 321. háromnézetű alak (16. tábla) fejdísze fölötti, két karcolt vonalkával jelzett középvonal és a fejdíszt felül lezáró vonal sem. Elmaradt a 85. lapon a V vonalak végeit záró vonalkák kimetszése a hiányos sarok körénél, ahol előkarcaik vannak (5J. tábla). A befejezetlen görbeszájú 229. fej (31. tábla) felső pereménél a karcolt, rövid középvonal és a két ferde vonal a faragó tervezte, akár karcolt, akár mélyen kimetszett vonalú keskeny fejdísz előkarca. A kimetszett, vésett vonalak melletti karcolt vonalak többnyire a mintázat, díszítés előkarcai. Akkor maradtak fenn, ha a bemélyített vonalak nem követték pontosan az előkarcokat. A megvalósult mintázat, díszítés vonalai metszik a karcoltakat. A faragványok karcai mind a forma, mind a mintázat, díszítés esetében a megtervezettség jelei, bár a karcolt vonalak jelezte terv és a megvalósult díszítés néha eltérő is lehet. Néhány tárgy esetében nyilvánvaló, hogy a készítés menetében bekövetkezett változás miatt a tervezettől eltérő tárgyat készített a faragó. A pont-kettős- kör részletes 178. és 241. karpár (33. tábla) díszített lapnak szánt, kettéhasadt csontlapból lett kifaragva. Bizonyára valamilyen változás következményeként maradt körrészlet az egyébként dísztelen 296. lapon (69. tábla), melyen a bal szároldallal metszett, karcolt vonal is más eredeti tervre utal. Bizonyára nem kézfejnek indult az a csontlap, melyből a 120. készült, erre utal a kézközép lefaragott pont-kettősköre, az alkar karcolt egyenese és a kézfej aszimmetrikus formája (37. tábla). A 78. és a 277. korongnál (67. tábla) az elő- és hátoldalon egyaránt meglevő karcolt egyenesek, a perem körív részletei arra utalnak, hogy másnak indult tárgyból, utóbb lettek kialakítva a korongok. Hasonló a helyzet a 263. kétkorongos lap (45. tábla) esetében is. Készítés közbeni megváltoztatásra utalnak a 100. madárfej (41. tábla) csőrén levő karcolt vonalak és körív, a 250. állatfej (40. tábla) pofáján levő karcolt kör sem tartozik a kifaragott fejhez. A 73. lapockadarabból kifaragott fej (28. tábla) estében a hátoldali karcolt egyenesek utalnak más elképzelésre. Munka közbeni változás nyomai a 98. és 194. kézfej (35. tábla) kézközépen levő 22-23 mm-es, karcolt körrészletei, a hosszirányú és ferde, karcolt egyenesek, a 98. alkarvégi szalagja pedig karcolt, kettős félkört vág át. Változás, talán nagyobb lapból történt levágás okozta a 7. lap (52. tábla) kettősköreinek csonkulását. A 75. hosszú lap (5J. tábla) egyik végen a felső perem bemetszéseinek csak rövid részletei vannak meg, a lapvég tehát ismét le lett vágva (fűrészelve). Készítés közbeni, jelentős sérülés következménye lehet a 181. félalak (4. tábla), ami a lekerekített felső perem helyett bizonyára az álló emberalak felső részével folytatódott. A folytatásra utal a hosszoldali keretvonalak megszakadása a lekerekítés kezdeténél. Hasonló, hiányzó folytatás tételezhető fel a 215. félalak (4. tábla) feje fölött, ahol a fejdíszt lezáró, lefelé ívelt mély vonal csak itt fordul elő. A kettétört 46+121. al- karos kézfejen (33. tábla) módosítási szándékot jelez a törésfelület megkezdett, de nem befejezett lefaragása. A bordatöredékből készült 337. hiányos lap (70. tábla) belső oldalán a szivacsos állomány közel teljesen lefaragott. Ez nem jellemző a bordaoldalból készült faragványokra (pl. a 30. és 59. lábfej-lábbeli: 38. tábla, a 81. dísztelen lap: 69. tábla, a 281. és 295. korong: 68. tábla), ezért lehetséges, hogy a szántott rétegben talált tárgy nem tartozik a depóhoz. A csontfaragványok elkészítése a fafaragáshoz hasonló technikával, kevés eszközzel (balta, fűrész, késkések, tű és ár, kéthegyű szerszámok és körző) történt, egyenletes kidolgozásuk gyakorlott kézre vall. A faragó a csonttárgyakat nem színezte. 13 faragvány (pl. a 16. fej: 20. tábla) sárgás csontszínű, 105 pedig kisebb-nagyobb részében (pl. közel egészen a 163. félkész fej: 29. tábla) megmaradt csontszínűnek. A hal- ványbarna-sárgásbarnától a sötétbarna-feketésbarnáig terjedő elszíneződés19 a depó lehelyezése utáni időszakban keletkezett. Erre utalnak az elszíneződött faragványokon levő, másik tárggyal érintkezve létrejött sárgás, nem elszíneződött foltok. E foltok esetenként őrzik a másik tárgy néhány jellegzetességét. A 28. lap hátoldalán korong (52. tábla), a 35. lapocskán 19 Nem történt vizsgálat az elszíneződés okának kiderítésére.
