Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)

Gabler Dénes: Terra sigillaták Cegléd és Abony határából

Terra sigillaták Cegléd és Abony határából

257

Comitialis IV 1 db

Firmus I/BFAttoni 1 db

Victor I ? 1 db

Augustinus III 1 db

Leleteinknek alig több mint a harmadát tudtuk műhelyhez attribuálni, a többi olyan perem, alj vagy faltöredék, amely közelebbi meghatározást nem tesz lehetővé.

Anyagunk legkorábbi darabja, egy a Reginus I szériába sorolható példány a 4/14. lelőhelyen, a 143. objektumban került elő. Ennek a fazekasnak a többiektől független pecsétlőkészlete volt, ezért gyártmányai könnyen felismerhetők (talán ezért is gyakori ez az áru?). H. Bernhard Reginus I áruit az I. csoportba sorolta,33 noha a pecsétlőkre vonatkozó statisztikai vizsgálatok (Yulesche Formel) ezt nem igazolták.34 Reginus formatáljait sok kiformázó fazekas használhatta; műhelyében segéderőket alkalmazhatott. A II. század harmadik negyedében működhetett; áruja a 180-as évekig lehetett forgalomban. Pannóniában gyakran lelhetők fel reliefdíszű edényei; Vindobona canabaejában 23 db képviseli ezt a műhelyt,35 Carnuntumban 10,36 Ad Statuas táborában 7 példány került elő, amelyet a Reginus I szériához lehetett attribuálni.37 Itt elsősorban a 166-180 években lezajlott markomann háborúkkal kapcsolatba hozható rétegek anyagában találtuk. A brigetioi anyagból 4 tál sorolható ehhez az officinához,38 valamivel több a barbaricumi kereskedelem szempontjából kulcsfontosságú Aquincumban,39 Albertfalván40 és Pátyon.41 A kelet-pannoniai limestől távolabb megtalálható Gorsiumban42 és Mursában.43 Aránylag gyakori Nyugat-Pannoniában is, mind a borostyánút mentén: Großhöfleinben,44 Strebersdorfban,45 Sallán46 és Poetovioban.47 Ritkábban kerül elő a tartomány belsejében, így a balácai villagazdaságban48 vagy a sárvári útállomáson.49

Ez a széria - talán éppen könnyebb felismerhető33 BERNHARD 1981. 84.

34 MEES 2002. 325.

35 WEBER-HIDEN 1996. 83. Nr.1-8., 84., Nr.1-5., 85., Nr. 1-10.; DONAT 1999. 213.

36 Ebből 2 db a Pfaffenbergen került elő, több a polgárvárosban, Id. RAUCHENWALD 1996. Kat. 97., a legiotábor előterében, ld. GRÜNEWALD 1983. Kat.7-8, az ún. Steilhang ásatáson- ld. KANDLER- ZÖCHMANN 2001. Kát. 361-362.; GABLER 2002a 76.

37 GABLER 1989. 456-457.

38 EICHLER 1938. 158. Kát. 9.; KUZMOVÁ 1992. Kát. 112-114.

39 GABLER 1976. Kat. 74-75.; GABLER 1985. Kat. 17.; GABLER 2002b 239.; LEBEGYEV-MÁRTON 2003. 135., Nr. 131.

40 GABLER 1993-1994. 72.

41 GABLER-OTTOMÁNYI 1985. 20-21.

42 GABLER 1974. Kat. 137-138.

43 BULAT 1987. Kat. 11.

44 MATOUSCHEK-NOWAK 2001. 622.

45 MATOUSCHEK-NOWAK 1998. Abb. 515-517.

46 GABLER 1977. Kat. 21-22.

47 MIKL-CURK 1969. Kat. 153-155., 157.

48 GABLER-PALÁGYI 1989. Kat. 8.

49 GABLER 1996-1997. 250.; HORVÁTH 2001. 90.

sége miatt - a Barbaricumban sem ritka. Szarmata területen eddig Dinnyés István ásatása során Farmoson50 és Veresegyház-Ivacson51 került elő Reginus I áru, attól északra Vác-Csörögi réten.52 Rendkívül gyakori a Pannóniától északra fekvő barbaricumi területeken, elsősorban a limes előterében lévő germán telepeken (Pobedim, Stupava-Kopec, Sarovce és Velky Meder),53 temetőkben (Kostolná 471. sír)54 valamint Nitra-Janikovce55 (2 db) és Trnava-Modranka lelőhelyeken.56

Két példányt ismerünk Morvaország déli részéről57 és egyet Ausztriának a Dunától északra fekvő területéről.18 Reginus I reliefdíszű táljai fellelhetők a Kárpátoktól északra, a Przeworsk-kultúra (Kulno, Wilczyn),59 valamint a Wielbark-kultúra (Ciemniewko) területén.60 Ez a széria tehát eddig 16 barbaricumi lelőhelyen került elő; Stomfán (Stupava) két példányban.

Abonyban a 42. lelőhelyen került elő Cerialis VI áruja, amely időrendileg a tipológiai sorban a fiatalabb szériák közé helyezhető. Keltezéséhez csak kevés segítséget nyújtanak a kronológiailag jól meghatározható leletegyüttesek. Megtalálható ez az áru a Kr.u. 185 után épített Niederbieberben és Holzhausenben, ugyanakkor feltűnő hiányuk a markomann háborúkkal kapcsolatba hozható pusztulási rétegek anyagában. Ezek alapján feltételezhető, hogy a széria gyártása Kr.u. 175/180 táján kezdődhetett, és Commodus ill. Septimius Severus korában is folytatódhatott. Noha egyébként a nyugati tartományokban gyakori áru,61 Pannóniában szerényebb mennyiségű anyag képviseli a műhelyt Vindobonában,62 Sallán,63 Poetovioban,64 Balácán65 és Aquincumban.66 A Barbaricumból eddig egyetlen előfordulását sem ismerjük.

A Cegléd 4/1. lelőhelyről származó COMITIA[lisf] bélyeges darab a Comitialis IV szériába sorolható. Ez a műhely elsősorban a dunai tartományokba és Germania inferiorba szállított. A rajnai provinciában ez az árufajta vezető szerepet töltött be. A. Mees szerint a Comitialis IV széria későbbi a Comitialis V típusoknál, mivel a negyedik

50 GABLER-VADAY 1986. 14., Nr. 33.

51 GABLER-VADAY 1986. 30., Nr. 157.

52 KULCSÁR-HORVÁTH 2002. 318.

53 KUZMOVÁ 1997. 75., 125-127., 137., 143.

54 KUZMOVÁ-ROTH 1988. 31., Nr. 14.

55 KUZMOVÁ-ROTH 1988. 68., Nr. 1. és 112.

56 KUZMOVÁ-ROTH 1988. 112.

57 DROBERJAR 1991. 30.

58 STUPPNER 1994. 289.

59 TYSZLER1999. 40.; TYSZLER-WLODARSKI2009.157.,163., főt. 2.

60 TYSZLER 1999. 41.

61 MEES 2002. 323.

62 WEBER-HIDEN 1996. Taf. 112.1-2.

63 GABLER 1977. Kat. 24.

64 MIKL-CURK 1969. Kat. 215., 218-221., 271.; GABLER 1986.142.

65 GABLER 2001a Kat. 39.

“ GABLER 1976. Kat. 85-87.