Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Gabler Dénes: Terra sigillaták Cegléd és Abony határából
258 Gabler Dénes széria egyik darabja olyan sérült pecsétlővel készült, amely a Comitialis V típusoknál még egész volt.67 A Comitialis csoport edényei még egyszer sem kerültek elő Kr.u. 180 előtti leletegyüttesekben, ezzel szemben gyakoriak a III. századi kontextusokban. A csoportot A. Mees a 180-230/240 közötti időszakra keltezte,68 későbbi munkájában azonban 220 táján zárja működését.69 Időrendi támpontot nyerünk egyfelől a Kr.u. 185 táján kiépített Holzhausen anyaga révén, amelyben ez a típus fellelhető, másrészt a großachseni vizes medence anyaga ad időrendi meghatározást, amelyet a közeli villa égésrétegének kerámiájával töltöttek fel a III. században.70 A pannoniai lelőhelyek közül különösen sok található ebből az áruból Poetovioban,71 Vindobonában72 és Brigetioban,73 egy töredék került elő a szakályi bennszülött telepen'4 és egy az Aquincumhoz közeli Pátyon.7S Feltűnő, hogy Carnuntumban egyelőre csak a Pfaffenbergen ismerték fel. A Barbaricumban is ritkább ez az áru, mint a Reginus I szériáé. Pannóniától keletre eddig Csávolyon76 és Dunakeszin került elő," ugyanígy a quadok területén is csak három előfordulásáról tudunk (Stupava- Kopec,78 Zlkovce79). Ritkán, de megtalálható lengyelországi lelőhelyeken is (Gajki 18, Grodzisk Mazowiecki80) a Przeworsk-kultúra területén. Egy példány Firmus I vagy BFAttoni műhelyéhez köthető. Utóbbi, aki ezzel a bélyeggel jelzett, egy Atto részére dolgozó B kezdőbetűs fazekast sejtet. E mester működési idejének keltezése nagyon nehéz, mert áruja késői leletegyüttesben, így a 254-ben emelt mainzi városfal töltésében is megtalálható.81 Termékei Pannóniában gyakran kerülnek elő, ami arra utal, hogy működése valószínűleg a rheinzaberni manufaktúra gyártásának középső szakaszára (Kr.u. 180- 220) tehető. A tartományból eddig 15 lelőhelyről 67 előfordulását ismerjük; ennek a mennyiségnek közel a harmada Vindobonára jut.82 Gyakori ezen kívül Brigetioban is.83 A szarmata Barbaricummal szomszédos területeken is fellelhető ez a széria, elsősorban 67 MEES 2002. 335-336. 68 MEES-KORTÜM 1998. 162. 69 MEES 2002. 335. 70 HAGENDOM 1999. 71 MIKL-CURK1969. Kát. 237-240., 242-243., 245., 247-248., 250., 277. 72 WEBER-HIDEN 1996. Taf. 103. 2-4., 7-8. 73 KUZMOVÁ 1992. Kát. 165-167. 74 GABLER-HORVÁTH 1996. Kát. 26. 75 GABLER 2007. 241. Nr. 23. 76 GABLER-VADAY1986.13. Nr. 19. 77 GABLER 2001b 128. Nr. 7. 78 KUZMOVÁ 1997. 48., 135. 79 KUZMOVÁ-ROTH 1988. 120. Nr. 6. 80 TYSZLER 1999. 40. 87. 81 MEES 2002. 330. 82 WEBER-HIDEN 1996. 264., Taf. 107., 266., Taf. 108.1-9., 268., Taf. 109. 1-2., 270, Taf 11. 1-9. 83 KUZMOVÁ 1992. Kát. 176-188. Aquincumban,84 Intercisában85 és Gorsiumban.86 A Pannónia és Dacia közötti területeken csak néhány lelőhelyét ismerjük, így Isaszegen, ahol mind a BFAttoni, minda Firmus I széria példányai megtalálhatók,87 valamint Bakson, ahonnan BFAttoni gyártmánya került elő.88 Ebbe a körbe sorolható példány a vác-csörögi réti anyagban is volt,89 továbbá Stupaván, ahol ugyanehhez a két műhelyhez attribuálható töredék került elő.90 Firmus I officinájába sorolható töredékek voltak Pobedimen.91 BFAttonihoz köthető töredék Morvaországban került elő.92 Annak ellenére, hogy ezek a szériák a birodalom határain túl aránylag ritkák, még a távolabbi lengyelországi területeken is fellelhetők. BFAttoni áruja Kfblinyben és Kraków-Huta Mogilán,93 Firmus I-é Koninban és Spicymierzben került elő több példányban.94 Egy abonyi lelőhelyű töredék az Augustinus III szériához attribuálható. Ennek a műhelynek pecsétlőállománya teljesen önálló csoportot képez,95 éppen ezért - relatív kronológiai fogódzópontok hiányában - keltezése nehéz. Egy sulzi pincelelet alapján arra következtethetünk, hogy ez az áru már a II. század végén piacra kerülhetett; az azt követő időszakból leginkább a Severus kor első fele vehető számításba. Augustinus kerámiája ugyan több helyen lelhető fel Pannóniában, de csak csekély mennyiségben - így Vindobonában,96 Carnuntumban,97 a burgenlandi Strebersdorfban,98 a borostyánút menti Sallán99 és Poetovioban,100 a dunai limes mentén Brigetioban,101 Celamantiában102 és Aquincumban.103 A Barbaricumban ez az áru eddig még sehol sem került elő. Egy példány feltehetően a Victor I műhelyhez köthető. Ez a széria mind a Bernhard-féle csoportosítás, mind a Jaccard-formula szerint a rheinzaberni gyártás késői periódusára keltezhető. A mester áruja a heddernheimi kőtábor III. fázisának anyagában, a 222-ben vert éremmel keltezett langenhaini 1. pin84 NAGY 1931. Kát. 16.; GABLER 1976. Kat. 78. 85 PÓCZY 1957. Kat. 115., 156. 86 GABLER 1974. Kat. 126-128., Kat. 244. 87 GABLER-VADAY 1986.18., Nr. 59.1 és 59.4. 88 GABLER-VADAY 1986. 12., Nr. 3.3. 89 KULCSÁR-HORVÁTH 2002. 318. 90 KUZMOVÁ 1997. 48. 91 KUZMOVÁ 1997. 124. 92 DROBERJAR 1991. 31. 93 TYSZLER 1999. 154-155. 94 TYSZLER 1999.154., 156. 95 MEES 2002. 343. 96 WEBER-HIDEN 1996. Taf 122. 8-9., Taf 124.1. 97 GRÜNEWALD 1979. Taf 5.,10.; RAUCHENWALD 1996. Kat. 111., 113. 98 MATOUSCHEK-NOWAK 1998. 763., Abb. 547-548. 99 GABLER 1977. Kat. 30. 100 MIKL-CURK 1969. Kat. 273., 372. 101 KUZMOVÁ 1992. Kat. 223. 102 KUZMOVÁ 1992. Kat. 390. 103 NAGY 1958. Kat. 3.
