Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Kovács Ágnes: AVK teleprészletek Abony határában
20 AVK TELEPRÉSZLETEK ABONY HATÁRÁBAN KOVÁCS ÁGNES Cegléd-Abony határában, a 2003-2005 között folyó nagyfelületű megelőző feltárások során két lelőhelyen találtuk meg az Alföldi Vonaldíszes Kerámia népének kisebb teleprészleteit, az Abony 8. és Abony 49. lelőhelyeken. Összefoglalásomban ezt a két kis telepanyagot szeretném bemutatni és értékelni. Érdekességük, hogy az AVK nyugati peremterületén fekszenek, ásatásainkat megelőzően az AVK lelőhelyek, leletek Abony-Cegléd területén teljesen ismeretlenek voltak. I. Abony 8. lelőhely, Turjányos-dűlő Az Abony 8. számú lelőhely kb. 210x80 m kiterjedésű, K-Ny irányban húzódik, északról közvetlenül a Cegléd-Szolnok vasútvonal határolja, délről az abonyi téglagyár bányatava zárja le. A lelőhely nagy részét feltehetően már korábban elpusztították a vasútépítés és az agyagbányászat során. A lelőhelyből egy kb. 200x10 m nagyságú szakaszt tártunk fel 2005 október-november során, közvetlenül a vasút mellett. 3100 m2 területen 57 régészeti jelenséget azonosítottunk, és nagyon gazdag leletanyagot találtunk. A leletek, jelenségek 3 őskori kultúrát képviseltek (3. tábla)'. 7 gödör az Alföldi Vonaldíszes Kerámia kultúrájához tartozik, valószínűleg az egykori település kisebb részlete. A lelőhely nagy részét a szakálháti csoport klasszikus, karcolt-festett arcos edény töredékekkel, zselízi importkerámiával fémjelzett fázisa foglalja el. A szakálháti időszakhoz 46 objektum, 41 gödör, és valószínűleg a területen feltárt öt sír sorolható. Végül a korai rézkori, tiszapolgári kultúrát képviseli a lelőhelyen megtalált két házrészlet (8. és 57. objektumok). A lelőhely K-i felének közepén egy sötét elszíneződés, valószínűleg egykori patakmeder fekszik, így feltehető, hogy a Cegléd-Abony régió többi neolit településéhez hasonlóan, az őskori lakosság itt is vízpartra települt. Az AVK gödrök közül 6 gödör szorosan egymás mellett található, a lelőhely Ny-i felén, nagyjából ÉNy-DK irányban húzódnak. A hetedik gödör a patak K-i oldalán fekszik, ezen a részen ezt az egyetlen AVK objektumot találtuk. A szakálháti jelenségek ezzel szemben a feltárt terület egészén, elszórtan találhatóak, két esetben vágták az AVK gödröket. A leletanyag és az objektumok helyzete alapján is egyértelmű, hogy az AVK és szakálháti megtelepülés között hosszabb idő telhetett el, a két középső neolit telep között nincs összefüggés. Az AVK és szakálháti gödrök betöltése is eltért egymástól. Az AVK gödrök sötétebb, sötétszürke, laza, morzsalékos betöltésűek, szemben a szakálháti település világosabb, szürkésbarna, tömör betöltésű gödreivel. 1.1. Az AVK objektumok 7. objektum A lelőhely K-i felén fekszik. Kb. 4x2,7 m nagyságú, kissé szabálytalan, nyolcas alakú folt, két közvetlenül egymás mellé ásott gödörből áll. A nyolcas Ny-i karikája kb. 270 cm átmérőjű, 60 cm mély, lépcsős oldalú AVK gödör, sötétszürke, morzsalékos betöltéssel. Közvetlenül mellette fekszik a 190 cm átmérőjű, 10 cm mély, világosszürke, tömör betöltésű szakálháti gödör. A gödör leletanyagából 62 db kerámiatöredék sorolható az AVK kultúrájához. Finomabb kidolgozású, polírozott, karcolt díszes és a durvább kidolgozású, vastag falú házikerámia töredékei egyaránt megtalálhatók köztük. A töredékek viszonylag kisméretűek, kevés köztük a biztosan azonosítható forma. 27. objektum 17,75x19 m nagyságú, szabálytalan alakú, 55-62 cm mély jelenség, amely egy szorosan egymás mellé ásott AVK és egy szakálháti korú gödörből áll. Mindkét gödör eredetileg agyagnyerő gödör lehetett, amelyeket később töltöttek fel nagymennyiségű kerámiatöredékkel. A gödör D-i szélét levágta az ásatási terület D-i szélén húzódó kábelárok és egy modern kori árok. A nyesett felületen a gödrök foltja még nem rajzolódott ki egyértelműen, de már ebben a mélységben nagymennyiségű leletet találtunk. 20 cm mélyen tudtuk biztosan azonosítani a jelenség szélét, az AVK és szakálháti gödrök szépen elváltak egymástól. Az E-i részen fekvő, 27/Ajelű gödörből jellegzetes szakálháti cserepek kerültek elő, arcos edény töredékkel, szilmegi bütyökkel díszített cserepek, karcolt, ívelt, vörösre festett szalagdíszes cserepek. A 27/B jelzésű, D-i, DNy-i gödörben az AVK gazdag kerámiaanyaga került elő, 294 db cserép. Köztük teljes profilos darabok, karcolt mintás, polírozott töredékek, házikerámia cserepei, arcos edény töredéke. A kerámián kívül a gödörben állatcsontot és kevés paticsot találtunk.
