Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Kovács Ágnes: AVK teleprészletek Abony határában
21 29. objektum 150 cm átmérőjű, 25-30 cm mély, sötét szürkésbarna betöltésű kerek gödör, már a tetején sok kerámiatöredék került elő. A nagymennyiségű töredékből viszonylag sok nagy edényrészletet tudtunk összeállítani, így a gödör leletanyaga „csak” 52 db töredék és 1 db obszidián penge. 32. objektum Kb. 130x155 cm nagyságú, ovális, sekély, alig 10 cm mély gödör, illetve egy gödör alja, minimális lelettel. 6 db kisméretű kerámiatöredéket találtunk a gödörben, köztük 2 db karcolt díszes cserepet. 33. objektum Kb. 260x360 cm nagyságú, ovális, erősen szűkülő oldalú, 62-70 cm mély, sötét szürkésbarna betöltésű gödör. 57 db kerámiatöredék és kevés patics a gödör leletanyaga, a töredékek viszonylag kicsik, kevés köztük a díszített darab. 34. objektum Kb. 85x130 cm nagyságú, félkör alakú, 40 cm mély, szürkésbarna betöltésű gödör, amelynek D-i részét levágta az ásatási terület D-i szélén húzódó kábelárok. A gödörben 65 db kerámiatöredék, 1 db agyagnehezék, 1 db obszidián penge és 1 db sárga okkerrög került elő. A kerámiaanyag a 33. objektum leleteihez hasonlóan viszonylag kisméretű töredékekből áll. 35. objektum Kb. 120x270 cm, csónak alakú, erősen szűkülő, enyhén ívelt oldalú, 42-46 cm mély, sötét szürkésbarna betöltésű gödör, rengeteg lelettel. 530 db beleltározott kerámiatöredékünk van a gödörből, 2 db obszidián penge, 1 db őrlőkő töredék, 2 db csillámpala töredék, és 2 db ismeretlen rendeltetésű agyagtárgy. 1.2. A kerámialeletek Az Abony 8. lelőhely AVK-hoz sorolt gödreiből összesen 1108 db kerámiatöredék került elő, ezek közül 1063 db AVK cserép, egy db rézkori töredék, és 44 db tartozik a szakálháti kultúrához. A leletanyag keveredése nem meglepő, hiszen a szakálháti népesség két esetben is az AVK objektumokra ásta rá a gödreit. A lelőhelyen továbbá mind az AVK, mind a szakálháti objektumok már a sárga altalaj felett kezdődtek, azaz a gödrök foltja felett, már a humuszban sok leletet találtunk, így a leletanyag keveredése természetes jelenség. Cegléd-Abony térségében szinte minden középső neolit lelőhelyen ugyanezt tapasztaltuk, azaz a gödrök a sárga altalaj felett indulnak, és a humuszrétegben nagymennyiségű leletet találtunk. A kerámialeletek zömmel világos színűek, világossárga, drapp, szürkéssárga, szürke árnyalatúak, kevés a sötétszínű töredék, ezek általában sötétszürkék, barnák, szürkésbarnák. Általános a pelyvás soványítás, a finomkerámia és a házikerámia esetében is. A finomkerámia elsősorban a felületkezelésben különbözik a házikerámiától, egyenes felületű, polírozott, gyakran karcolt minta borítja. A finomkerámiához sorolt edények általában kisebbek, de előfordul az anyagban nagyméretű, polírozott, viszonylag vékonyfalú edény is, ugyanígy találunk kisméretű edényt durva, egyenetlen felülettel. A házikerámián nagyon ritka a karcolt dísz, gyakran díszítetlen, díszítései a plasztikus díszek különböző változatai, bütykök, bordák, ujjbe- nyomások, esetleg az ún. Schlickwurf. 1.2.1. Edényformák A finomkerámia azonosítható formái: 1. Csőtalpas edények fordított csonkakúpos tálrésszel: pl. 6. tábla 3., 11. tábla 5.. Mindkettő magas, kónikus csőtalpon álló, erősen kihajló tálrészű edény, a csőtalpat és a tálat egyaránt gazdag karcolt dísz borítja. Ehhez a típushoz tartozhatnak az anyagban gyakori csőtalptöredékek, illetve a kisméretű, fordított csonkakúpos, karcolt mintájú táltöredékek, pl.: 5. tábla 2., 3., 5.; 6. tábla 7., 8.; 7. tábla 10.; 9. tábla 4.; 11. tábla 4., 5. 2. ívelt oldalú kis edények, méretük alapján valószínűleg szintén csőtalpon állhatták. Előfordulnak köztük enyhén ívelt, inkább a csonkakúposra hasonlító formák, és erősebben ívelt, gömbölyded darabok is. PL: 5. tábla 1., 4.; 6. tábla 5., 6., 9. 3. Kicsi, fordított csonkakúpos csészék. A legszebb példa a 35. objektum kis edénye (11. tábla 2.), amelynek teljes felületén karcolt cikk-cakk minta fut körbe. Díszítetlen variációja megtalálható a 29. objektum leletei között (9. tábla 2). A 33. objektum egyik töredéke enyhén ívelt oldalú változat, az edényke a feneke felé összeszűkül (10. tábla 2.). 4. Az előző formához hasonló méretű, de félgömbös formájú kis csésze került elő a 33. objektumban (10. tábla 3.). 5. Fordított csonkakúpos tálak. Csőtalp nélkül állnak, nagyobb méretűek, mint a csonkakúpos edények tálkái, de ezek ugyanolyan finom kidolgozásúak, akár különleges karcolt mintát is találhatunk rajtuk. Legszebb példája a 35. objektum karcolt mintás edénye (11. tábla 1). 6. A csőtalpasokhoz hasonlóan az előző formának is vannak ívelt oldalú változatai: pl.: a 27/B objektumból 7. tábla 9.; a 29. objektumból a 8. tábla 1. és 4., a 35. objektumból pedig a 11. tábla 3. képen látható töredékek. Ezek szintén nagyobb méretűek a csőtalpas edényeknél, azok csőtalp nélküli változatai lehetnek. 7. Rövid, hengeres nyakú, bikónikus testű edények. A két kónikus rész találkozása lekerekített, gyakran négyszögletesedik, a szögletesedést 4 db bü
