Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Gulyás Gyöngyi: Szarmata temetkezések Abony és Cegléd környékén
Szarmata temetkezések Abony és Cegléd környékén | 175 a 11. és 28. sírból, Tiszavalkról a 2. sírból, Csongrád- Kaszárnyából a 127. sírból, Csongrád-Berzsenyi u. 6. sírból és Hortobány-Poroshátról III. halomcsoport 5/a sírjából.206 A csont tűtartók a 4. század végén és az 5. század elején jelennek meg.207 Fegyverek 1. Lándzsa A Cegléd 4/3. lelőhely 607. sírjában fekvő férfit koporsóba, jobb válla mellé helyezett lándzsájával temették el (63. tábla 2.). A 32 cm hosszú (a köpű 13 cm hosszú) lándzsahegy végéből 5-6 cm a koporsófolton kívül jelentkezett, mely arra utal, hogy a lándzsát a koporsó fölé, annak jobb oldali szélére tették a temetéskor. A lándzsahegy rombusz keresztmetszetű, legnagyobb szélessége 4,8 cm. A köpű 14 cm hosszú. A lándzsahegy a Vaday Andrea által készített lándzsatipológia II. csoportjába tartozik, a lándzsahegyen nem figyelhető meg középborda, a köpű henger- szerűen a pengetőig nyúlik.208 Hasonló lándzsahegy került elő a Cegléd 4/12. lelőhely „A” temető 104. sírjából is. A 607. sírt a sírban talált egyéb leletek alapján a 2. század második felére, a 3. század elejére keltezzük. Edénymelléklet a sírokban A telepeken feltárt sírok közül hatban találtunk edénymellékletet. A Cegléd 4/14. lelőhely 1280. sírjának láb felőli betöltéséből egy kézzel formált fazék vagy bögre apró peremtöredéke feküdt. A Cegléd 4/3. lelőhely 607. sírjában az elhunyt lábvégeihez, koporsón belül, fejjel lefelé fordítva helyezték a római mintára készített, félgömbös testű, ívelten kihajló, lekerekített peremű, talpkorongos, vörösre festett kis tálat, melyet a 2-3. századra lehet keltezni (64. tábla 4). Az Abony 49. lelőhelyen, a 236. sírba, az alsó lábszárak közé korongolt, szürke, ívelt oldalú, kihajló, ferdén levágott, tagolt peremű, magas tálat helyeztek (66. tábla 7). Ehhez hasonló tálat ismerünk Szeged- Othalomról a 22. sírból, Újföldeák-Haleszről és Debrecen városi téglagyárról.209 Az edénytípus a szarmata leletanyagban a 4. század közepétől terjed el és a hunkorig használatban van.210 Az Abony 60. lelőhelyen mindkét sírból került elő edénymelléklet. A 162. sírban, a koponyától jobb 206 ISTVÁNOVITS 1993. Abb. 13. 2.; GARAM-VADAY 1990. Abb. 3. 3.; PÁRDUCZ 1963. Taf. VII. 25., II. 10.; ZOLTAI1941. Taf. V. 11. 207 ISTVÁNOVITS 1993.135. 208 VADAY 1989. 113. 209 PÁRDUCZ 1958-59. XVIII. t. 7.; PÁRDUCZ 1959. XX. t. 17.; PÁRDUCZ 1950. CXXXVI. t. 27. 210 VADAY 1989.149. ra egy kézzel formált, ujjbenyomással tagolt peremű edény feküdt (61. tábla 2.). A bemutatott, edénymel- lékletes sírok közül egyedül itt került elő edény a koponya mellől, a többi esetben a lábvégekhez helyezték az edényeket. A sír nemcsak ezzel tér el a többi temetkezéstől, hanem Ny-K-i tájolásával is. Ujjbenyomással tagolt, kézzel formált fazék főként 2-3. századi temetőrészletekből, pl.: Tiszavasvári, Városföldje, Jegyzőtag 11. sírból vagy Békéssámson, Erdőháti-halomról a 46. sírból került elő.211 A 77. körárkos sírban, a jobb boka mellett a westerndorfi műhelyben készült Drag. 33-as poharat találtak (60. tábla 6). Ehhez hasonló terra sigillata került elő az Abony 39. lelőhely 71a sírjából is. A Cegléd 4/12. lelőhely 311. sírjában az alsó lábszárak közé korongolt, téglaszínű, kopott, megvastagodó peremű, talpkorongos, három helyen átfúrt félgömb alakú tálat helyeztek (67. tábla 6.). Párhuzamát Dunaharasztiról, a 34. sírból ismerjük.212 Az Abony 36. lelőhely 83. sírjában a lábfejek között bontották ki a korongolt, szürke, megvastagodó peremű, felső részén kónikus, alsó részén bikónikus falú, talpgyűrűs tálat (68. tábla 6.). A tál párhuzamait Tiszavalkról a 7. sírból, Szentes-Kajánból a 6. sírból, Jászdózsáról és Gyuláról ismerünk.213 A sírok keltezése A sírokat a bemutatott analógiák, illetve az Abony és Cegléd környékén előkerült temetők leletanyagának segítsége alapján keltezzük. Több olyan sír is előkerült a településobjektumok között, melyek rítusukban vagy a sírokban talált leletek alapján rokoníthatók a bemutatott temetőrészletek némely sírjaival. A Cegléd 4/3. lelőhely 461. sírja és az Abony 39. lelőhely 24. sírja több szempontból is hasonlít egymásra. Mindkét sírban zsugorított helyzetbe fektetett nő vázát bontották ki. Ételt tartalmazó edénymellékletet egyik sírba sem helyeztek, azonban mindkét nőt gyöngyökkel kivarrt ruhában temették el. A ruha aljának gyöngy készlete nagyon hasonlít egymásra, illetve csak ebben a két női sírban varrtak a ruha aljára vagy a csizmára csontgyöngyöket is. Mindkét nő hurkos-kampós záródású fülbevalót és bal karján egy-egy karperecét hordott. A ceglédi sírt a 2. század végére és a 3. század középső részére keltezzük. Az Abony 60. lelőhely 162. sírja, a Cegléd 4/14. lelőhely 1280. sírja és a Cegléd 4/3. lelőhely 607. sírja az előzőhöz hasonlóan a 2. század vége és a 3. század közepe közé keltezhető. Az Abony 60. lelőhely 77. sírja a terra sigillata alapján a 3. század elejénél korábbra nem tehető. 211 ISTVÁNOVITS 1990.1.1. 4.; RÓZSA 2005. 12. kép 2. 212 PÁRDUCZ 1950. LXXXVI. t. 10. 213 GARAM-VADAY 1990. Abb. 12.2.; PÁRDUCZ 1950. LXIV. t. 5/a., 5/b, CXXXV. t. 23., CXXX. t. 15.
