Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Gulyás Gyöngyi: Szarmata temetkezések Abony és Cegléd környékén
176 Gulyás Gyöngyi A telepeken feltárt temetkezések közül a legkésőbbi időszakra az Abony 49. lelőhely 236. sírja, az Abony 36. lelőhely 83. sírja és a Cegléd 4/12. lelőhely 311. sírja tehető. Mindhárom sírból a késő szarmata/ hunkorra jellemző nagyméretű vasfibulák, csatkarikák és edények kerültek elő. Sírrablások A négy temetőrészletben összesen 104 temetkezés került felszínre. A sírok 92%-a részlegesen vagy teljesen rablott, csupán 8 sír volt bolygatatlan. Az Abony 39. lelőhelyen a zsugorított helyzetben eltemetett nő sírja (24. sír), a Cegléd 4/12. lelőhely „A” és „B” temetőben pedig a lelet nélküli vagy az igen szerény mel- lékletű temetkezések (Cegléd 4/12. lh. „A” temető 4., 5., 10., 36. sír, Cegléd 4/12. lelőhely „B” temető 189., 191., 192. sír) voltak rabolatlanok. A sírok felszínének nyesésekor, illetve bontásuk során több alkalommal is meg tudtuk figyelni, hogy milyen módszerrel fosztották ki az adott sírt. A rablás különféle formái nem specifikusan fordulnak elő egy- egy temetkezési típuson belül. 1. Leggyakrabban a sírok DK-i vagy DNy-i (koponya felőli) részére ásták a rablógödröket, melyek általában a sír szélességénél valamivel nagyobbak. A gödrökön vagy az aknákon keresztül valamilyen szélesebb fejű eszközzel kihúzták a vázrészeket és a leleteket. A csontokat és az értéktelennek vélt tárgyakat vagy a sír déli végébe dobálták vissza, vagy a felszínen hagyták. Ilyen módszerrel fosztották ki az Abony 39. lelőhelyen a 2., 4., 9., 10., 26., 28., 52., 75., 77., 82., 107. sírt, az Abony 48. lelőhelyen a 35., 36., 41. sírt, illetve a Cegléd 4/12. lelőhely „A” temetőben a 42., 97., 104. sírt és a Cegléd 4/12. lelőhely „B” temetőben a 186. és a 190. sírt. 2. Az előző módszerhez képest ritkábban fordult elő, hogy a rablógödröt a sír ENy-i vagy EK-i (láb felőli) részére ásták. Ekkor az egymásra dobált csontokat a sír É-i végében találtuk meg, ahová ugyancsak egy szerszámmal „gereblyézték össze” a vázrészeket. Ilyen rablógödröket figyeltünk meg pl.: Abony 39. lelőhelyen a 30., 35. sírnál, az Abony 48. lelőhelyen az 1., 2., 43., 68. sírnál, a Cegléd 4/12. lelőhely „A” temetőben a 27., 88. és a Cegléd 4/12. lelőhely „B” temetőben a 187. és 320. sírnál. 3. Több sír felszínének nyesésekor látható volt a mellkas és a medence közötti részre irányuló, kerek vagy ovális alakú rablógödör kevert betöltése, melynek mérete nem lépte túl a sírgödör szélét. Ezekben az esetekben a rablók a medencétől lejjebb eső részeket már nem érintették. Ilyen módszerrel vizsgálták át az Abony 39. lelőhelyen a 11., 14., 25., 71. és a 107. sírokat. 4. Elsősorban az egyszerű aknasíroknál tapasztaltuk, hogy a sírgödör Ny-i vagy K-i hosszanti oldalára rablóaknát ástak, melyek segítségével a mellkas és a medence tájékát tudták átkutatni. így rabolták ki az Abony 39. lelőhelyen az 5., 7. és a 38. sírt, illetve a Cegléd 4/12. lelőhely „A” temetőben a 25. sírt. 5. A sírok elenyésző részénél tapasztaltuk, hogy a sírgödörre egy az egyben ráásták a rablógödröt, melynek a mérete vagy megegyezett a sírgödör nagyságával vagy nagyobb volt annál valamivel. Egyes esetekben olyan alapos munkát végeztek a rablók, hogy semmit sem hagytak hátra. Ez a módszer elsősorban a körárkos és az árokkeretes sírokra jellemző, de megtalálható az egyszerű aknasíroknál is. Ilyen rablógödröket figyeltünk meg az Abony 39. lelőhelyen, a 34. és a 90. síroknál és az Abony 48. lelőhelyen, a 17., 50. és 58. síroknál. A rablók nem tettek különbséget a temetkezések között, az viszont kétségtelen, hogy a körárkos és az árokkeretes sírokat alaposabban átvizsgálták. A sírokat többféle módon is megjelölhették, melyek közül a legismertebb a halom emelés vagy a kerítő árokkal történő körülárkolás. A fentiek alapján úgy gondoljuk, hogy minden temetkezést, még a körárkok ívébe eltemetettek sírjait is megjelölték. A sírjel utalhatott az elhunyt vagyoni helyzetére, nemére és talán még a sírgödör méretére is, hiszen a rablógödrök minden esetben a sírgödröktől alig eltérő vagy azokkal megegyező méretűek voltak, illetve a rablóaknák is pont a „megfelelő” helyre irányultak.214 Kiskundorozsma-Daruhalom III. lelőhelyen a 343. sír bontása során, a sírgödör É-i végében kerek alakú foltot figyeltek meg, melynek alja nem ért le a sír fenekéig. A feltárást vezető régészek az egykori fejfa nyomát tudták rögzíteni.215 A fosztogatások minősége és formája igen változatos, amely talán arra enged következtetni, hogy nem azonos időben hajtották végre azokat. A rablások időpontja kérdéses, csupán néhány sírban találtunk erre utaló nyomokat. Az Abony 48. lelőhely 35. sírjának alján két csontkorcsolyát, a Cegléd 4/12. lelőhely „B” temető 190. és 342. sírjának betöltésében Árpád-kori edénytöredékeket, állatcsontot és malomkőtöredéket bontottak ki. E két temető esetében feltételezhető, hogy a sírokat valamikor az Árpád-korban dúlták fel. Az Abony 39. lelőhelyen a 37. körárok betöltéséből előkerült Drag. 37-es formájú tál töredékei alapján a rablás a 3. század végére tehető. A sírokban talált, nem összefüggő vázrészek alapján úgy gondoljuk, hogy a rablások a temetés után minimum 30-40 évvel később kezdődtek. A telepeken feltárt sírok közül egyedül az Abony 60. lelőhelyen előkerült temetkezések voltak feldúlva. A fosztogatók a 77. sír D-i végére ásták a rablógödröt, 214 A sírok jelölésének meglétét feltételezi Dinnyés István DINNYÉS 1980. 197. és Vörös Gabriella is VÖRÖS 1996. 121. 215 MÉSZÁROS-SÓSKUTI 2006. 124.
