Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Gulyás Gyöngyi: Szarmata temetkezések Abony és Cegléd környékén
Szarmata temetkezések Abony és Cegléd környékén | 171 „magányos” sír is előkerült.189 Az általánosan elterjedt szemlélet szerint ezek a sírok a települések melletti temetőkhöz tartoznak, és mivel a sírok a már lakatlan telepobjektumok között kerülnek elő, így ezek a sírok és a telepobjektumok nem egykorúak.190 Az Abonyt elkerülő út nyomvonalának megelőző feltárásán (78+100-78+760 km szelvények között) 2003- ban a Cegléd 4/3. lelőhelyen (Váróczi-dűlő) 15.113 m2, majd 2004-ben további 3.260 m2 területet tártak fel. A két szezon alatt összesen 764 objektum került elő, melyek közül egy őskori, 464 szarmata, 48 Árpád-kori, 38 újkori és 209 korhatározó leletanyaggal nem rendelkező objektum volt.191 A lelőhely egy kiszáradt, patkó alakú ér Ny-i részén feküdt. A 461. sír a lelőhely középső részén, több ívelt vonalú, többszörösen tagolt árok között, a 461. ENy-DK-i irányú árok DK-i végében került elő. A sír foltja jól elvált az árok betöltésétől. A szuperpozíciók alapján jól látható volt, hogy a sírgödröt a már feltöltődött árok szélébe ásták. A 607. sír a lelőhely K-i szélén, az 593. gödör K-i részének bontásakor került elő. A sírt az említett gödörre ásták rá. A feltárásvezető megfigyelései szerint a 2-3. századi településobjektumok a lelőhely ÉK-i részén, a késő szarmata település maradványai a lelőhely középső és DNy-i részén helyezkedtek el. Mindkét temetkezés esetében látható, hogy azokat egy korábbi településobjektum széleibe ásták. Ezek alapján valószínűsíthető, hogy a 2-3. századi település felhagyása után temették ide az elhunytakat. Ugyancsak az Abonyt elkerülő útszakasz építését megelőző feltárás során (82+820-83+680 km szelvények között) került elő 2004-ben, az Abony 49. lelőhelyen (Tót Gyurka-szék-dűlő) a 236. sír. A lelőhelyen összesen 383 objektumot tártak fel, melyek között újkőkori, rézkori, bronzkori, szarmata és Árpád-kori telepobjektumok és sírok is megtalálhatók. A lelőhely K-i végének közelében, a szakálháti és a szarmata településobjektumok között került elő a 236. sír.192 A lelőhelyről készített térkép alapján úgy látszik, hogy a sírtól K-re már csak egy-két gödör jelentkezett. Az Abonyt elkerülő út nyomvonalán (79+600- 79+760 és a 79+880-80+075 km szelvények között) az Abony 60. lelőhelyen (Serkeszék-dűlő) 2003-ban és 2004- ben 12.035 m2 területen összesen 162 objektumot tártak fel. Az objektumok nagy része újkőkori és rézkori volt. A 11 népvándorláskori objektum a lelő189 PL: Gyoma 142. sír VADAY1997. 77.; Újhartyán 4/61. objektum, 1. sír VADAY-SZEKERES 2001. 253.; Szeged-Kiskundorozsma, Nagy- szék II. SZALONTAI-SZ. WILHELM 2006. 316.; Hajdúdorog,- Szállásföldek, közép FODOR 2005. 227.; Budapest XVII. kér. Péceli úti feltárás során a 2-5. századi objektumok között egy női temetkezés részlete került elő-Korom Anita szóbeli közlése. 190 VADAY 1997. 77.; VADAY-SZEKERES 2001. 245.; SZALON- TAI-SZ. WILHELM 2006. 316. 191 RAJNA-DINNYÉS 2004.195-196; RAJNA 2005. 200-201. 192 KALÁCSKA et al. 2005.161. helyen elszórtan, az őskori jelenségekbe beásva került elő.193 A 77. körárokkal övezett sír és a 162. „jelöletlen” sír egymástól kb. 70 m-re helyezkedett el. A 4. sz. főút szélesítése során (70+385-71+600) 2005-ben és 2006-ban a Cegléd 4/14. lelőhelyen (Bür- geházi-dűlő) 44.672 m2 területen végeztünk megelőző feltárást. A feltárt 1.644 objektum közül 95 bronzkori, 776 szarmata, 36 avar, 211 Árpád-kori, 6 középkori, 14 újkori és 506 korhatározó lelet nélküli volt.194 A több ÉNy-DK-i irányú magaslaton fekvő lelőhelyen feltárt szarmata település kb. 10.000 m2-nyi területen terült el. A szuperpozíciók és a leletanyag alapján megfigyelhető volt, hogy a szarmaták a 2. és az 5. század között több periódusban is letelepedtek a területen. Az 1280. sír a 2-3. századi település ÉK-i szélén, egy kiszáradt érmeder magaspartján helyezkedett el. A terepbejárás során a lelőhely mérete Ny-i, ÉK-i és D-i irányba sokkal nagyobb volt, mint a feltárási terület, így elképzelhető, hogy a sír a feltárási területtől ÉK-re eső részen fekvő temető D-i, DNy-i sírja lehetett. A 4. sz. főút szélesítésekor a Cegléd4/12. „B” lelőhelyen, mint fentebb már említettük szarmata (2-4. század) és Árpád-kori településobjektumok mellett késő szarmata temetőrészlet is előkerült. A 4. századi temetkezésektől ÉNy-ra, kb. 200 m-re, a késő szarmata település objektumai között feküdt egy késő szarmata „magányos” 311. sír. 2004-ben a Wienerberger Téglaipari Gyár új agyagbányájának megnyitása előtt, az Abony 36. lelőhelyen (Turjános-dűlő) a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete és az Archeosztráda Kft. megelőző régészeti feltárást végzett.195 A több hónapos munkálatok során a Füzes-ér EK-i partján élő egykori rézkori népesség települési objektumai és egy szarmata sír került felszínre. A sírtól DDNy-ra húzódó Füzes-ér túlpartján, a 2004. évi terepbejárás során késő szarmata leletanyagot gyűjtöttünk össze. Temetkezési szokások 1. Sírok tájolása, sírgödrök formája és mérete A településobjektumok között előkerült sírok tájolása D-É-i, DK-i vagy DNy-i. Ettől az iránytól a Cegléd 4/3. lelőhely 461. sírja és az Abony 60. lelőhely 162. sírja tért el feltűnően. Az előbb említett sír EENy-i tájolású, az utóbbi a Ny-K-i tengelyhez áll közelebb. A sírgödrök között megtaláljuk a négyzethez (pl.: Abony 60. lh. 162. sír, Cegléd 4/3. lh. 461. sír) és a hosszúkás téglalaphoz (pl.: Cegléd 4/14. lh. 1280. sír, Cegléd 4/12. lh. 311. sír) egyaránt közelebb álló ala- kúakat is. A gödrök indexértéke 1,6-3,3 között változik. Az egyetlen körárokkal övezett sír (Abony 60. lh. 77. sír) indexértéke 2,4. 193 KOVÁCS 2004. 152.; KOVÁCS-RAJNA 2005. 163. 194 GULYÁS 2006. 216-217.; GULYÁS 2007.186-187. 195 MARTON-HANSEL 2005.164-165.
