Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Gulyás Gyöngyi: Szarmata temetkezések Abony és Cegléd környékén
172 I Gulyás Gyöngyi 2. Arokkeret mérete, szerepe Az Abony 60. lelőhely 77. sírját K-i oldalról egy ívelt, egyenesen szűkülő falú, enyhén ívelt aljú, 5-25 cm mély árokrészlet (73., 82. árok) övezi, melynek E-i vége lekerekített, D-i vége pedig kikopott. Az árok mélysége alapján elképzelhető, hogy eredetileg egy D-i oldalán nyitott körárkot ástak a sír köré, de az a gépi és kézi nyesés során elpusztult. Az árok betöltéséből szarmata lelet nem került elő. 3. A vázak sírbeli helyzete, az elhunytak neme A tárgyalt sírok közül az Abony 60. lelőhelyen feltárt temetkezések voltak egyedül bolygatottak. A többi sírban (kivétel a Cegléd 4/3. lh. 461. sír) háton fekvő, nyújtott helyzetben eltemetett vázakat tártak fel. A Cegléd 4/3. lelőhely 607. sírjában, a Cegléd 4/14. lelőhely 1280. sírjában és az Abony 49. lelőhely 236. sírjában fekvő elhunytak karcsontjai minden esetben szorosan a test mellett kerültek elő. A Cegléd 4/12. lelőhelyen feltárt 311. sírban az elhunyt mindkét karja ugyancsak a test mellett, de attól távolabb feküdt. Az Abony 36. lelőhely 83. sírjában fekvő elhunyt bal kezét a bal combjára, a jobb karját a teste mellé helyezték. A Cegléd 4/3. lelőhely 461. sírjában háton fekvő, felhúzott és jobb oldalra fektetett lábtartásban eltemetett nő váza feküdt. Mindkét kézfejét a bal medencéjére, egymás fölé helyezték. A sír nemcsak a rendellenesen fektetett nő vázával, hanem a sír tájolásával is feltűnően eltér a többi temetkezéstől. A fentebb bemutatott másik két zsugorított temetkezés (Abony 39. lh. 24. sír, Cegléd 4/12. lh. „A” temető 5. sír) tájolása megegyezett a temető fő tájolási irányával.196 Az antropológiai meghatározás alapján 3 sírba 40- 60 év közötti férfit, 3 sírba 40 évesnél idősebb nőt és egy sírba 1,5-2 év körüli gyermeket temettek el. 4. Sírba helyezés A Cegléd 4/14. lelőhely 1280. sírjában, a sírgödör K-i részén 20 cm hosszúságú és 3 cm szélességű felületen fehér textilmaradványt (?) dokumentáltunk. További sírokban is feltételezhető halotti lepel egykori léte a vázak szorosan test mellett előkerült kartartása miatt. Az ásatásvezetők a többi sír esetében nem említik meg, hogy találtak volna szervesanyag maradványt. A Cegléd 4/3. lelőhely 607. sírjának bontásakor az ásató feljegyezte, hogy a nyesési szinttől 25-28 cm-re, 60x210 cm-es felületen megváltozott a sír betöltése. A váz helyzete, illetve a váz jobb oldala mellett előkerült lándzsa helye is arra utal, hogy koporsóba temethették el az elhunytat. A koponya helyzete alapján a feltárás vezetője megjegyzi, hogy azt a temetéskor alátámaszthatták. 196 A Felgyő 77. sz. lelőhelyen feltárt, zsugorítva eltemetett nő tájolása megegyezik a Cegléd 4/3. lelőhely 461. sírjának tájolásával, sőt leletanyagukban is hasonlóságot mutatnak egymással-Sóskuti Kornél szóbeli közlése. Női viseleti tárgyak 1. Fülbevalók A Cegléd 4/3. lelőhelyen, a 461. sírban a koponya bal oldalán egy bronz, a koponya alatt egy ezüst hurkos-kampós záródású fülbevaló került elő {62. tábla 2-3). A bronz ékszer hiányos, az ezüst fülbevaló azonban épségben maradt. Ez utóbbi fülbevaló különlegessége abban áll, hogy mindkét vége kampóban végződik és az egyik végére 1,7 cm hosszan egy ezüstszálat tekertek. A fülbevaló két végét textilszállal erősítették össze. Ehhez hasonló fülbevaló került elő az Abony 39. lelőhely 24. sírjából, illetve a Cegléd 4/12. lelőhely „A” temető 42. sírjából is. 2. Nyakékek A telepeken feltárt temetkezések közül három sírban voltak nyaklánchoz tartozó gyöngyök. A Cegléd 4/14. lelőhelyen, az 1280. sírban a nyak alatt 14 db gyöngy helyét rögzítettük. A nyakék közepén egy gömb alakú fekete üveggyöngy volt, melytől mindkét irányba ugyanolyan sorrendbe fűzték fel a fehér, a zöld, az aranyfóliás, majd megint fehér, zöld, fehér és zöld gyöngyöket (65. tábla 3). A koponya és a sírfal között szétszórva 25 db kisméretű színes, henger alakú, középső részén kiszélesedő üveg- és 1 db aranyfóliás gyöngy feküdt, melyek vagy egy másik gyöngysor vagy a felsőruha díszei lehettek. A Cegléd 4/3. lelőhely 461. sírjában bontáskor nem rögzítették a mellkason előkerült gyöngyök pontos helyét. Annyit tudunk, hogy innen 5 db borostyán- és 2 db kék, bikónikus üveggyöngy került elő. Az Abony 60. lelőhely 162. gyermeksírjában a jobb felkarcsonton, másodlagos helyen 9 db sárga, zöld, fekete lapított gömb alakú üveggyöngy feküdt. Két egymáshoz tapadt gyöngy között vasmaradvány figyelhető meg, mely talán a nyaklánc végeit összefogó fémkarika maradványa. A két, egymásba fűzött, töredékes vaskarikából és egy keskeny bronzlemezből hajlított, egymásra hajló végű karikából álló tárgy valószínűleg nyaklánckapcsoló volt {61. tábla 7). A nyaklánckarikák a 2. századtól a késő szarmata időszakig megtalálhatók az Alföld egész területén.197 A Cegléd 4/3. lelőhely 461. sírjában, a nyakban kerek átmetszetű, megtekert bronzhuzalból készített félkörhöz közel álló féltorquert bontottak ki {62. tábla 4). A nyakperec mindkét végét laposra, téglalap alakúra kalapálták és kör alakú furattal látták el. Ehhez hasonló féltorques került elő Cegléd 4/12. lelőhely „A” temetőből a 42. sírból. 3. Fibulák Három női sírból egy-egy fibula, az Abony 60. le197 VADAY 1989. 47.
