Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Gulyás Gyöngyi: Szarmata temetkezések Abony és Cegléd környékén
Szarmata temetkezések Abony és Cegléd környékén 149 2. Pásztorkészség: vasár, fenőkő A néprajzi meghatározás szerint a pásztorkészséget — melyet erszényben tartottak — a csiholó, a kova és az érme alkotta. Az átfúrt fenőkövet, az árat, néha a csiholót és a kést is külön fűzték fel egy közös, övre rögzített karikára.112 Valószínű, hogy a 34. sírban lelt vas- és ólomkarika ilyen szerepet töltött be. A 2. században jelennek meg a férfi sírokban az első, csattal záródó bőrtarsolyok. A textilből készített tarsolyok fedelét gyöngyhímzéssel díszíthették, illetve ezeket nagyméretű gyönggyel zárhatták le.113 Egyes esetekben a fenőkő, az ár, a tű és a kés is a tarsolyban található meg.114 115 A pásztorkészség egyaránt fellelhető a férfi és a női sírokban is. Egyedül a 68. sírban találtunk tarsolyzáró bronzcsatot (28. tábla 5.),115 illetve a medence környékén érmét, vasárat ás fenőkőtöredéket. A sír bolygatott- sága miatt nem tudjuk, hogy mit tartott az elhunyt a tarsolyában és milyen eszközöket akasztott az övére. Az 52. sírban találtunk érmét és vasárat együtt, ezek egymáshoz viszonyított helyzetéről a bolygatás miatt semmit sem tudunk. A 107. sírban az ezüst érmét a jobb combcsont alsó, belső íve mellett bontottuk ki, mely arra utal, hogy a tarsoly az öv jobb oldaláról lógott le és az elhunyt öveinek lecsatolásakor került a tarsoly a térd mellé. Vasárhoz tartozó töredék 10 sírból került elő, melyek közül egy esetben (19. sír) fanyél, négy esetben (10., 13., 68., 94. sír) pedig fatok maradványt is megfigyeltünk. Az árak általában kerek átmetszetű- ek, mindkét végük felé elkeskenyednek, nyéltüskéjük négyzet vagy téglalap átmetszetű. A 68. és 94. sírban lelt darabok négyzet átmetszetűek, majd hegyük felé kerek átmetszetűvé válnak. Az árak töredékekben kerültek elő, méretüket nem tudtuk meghatározni. Nemek szerinti eloszlásuk alapján 5 női, 3 férfi és 2 ismeretlen nemű felnőtt sírjában fordultak elő. Négyzet keresztmetszetű, homokkőből készített, egyik vége felé elkeskenyedő fenőkő a 24. és a 68. sírból került elő. Egyik darab sem volt átfúrva, ezért valószínűnek tartjuk, hogy tarsolyban hordhatták őket. A 24. női sírban a jobb combcsont mellett bontottuk ki a fenőkőtöredéket. Itt egyéb, tarsolyban hordott tárgyat nem találtunk. 3. Érmék Pénzérmék — obulusként, a pásztorkészség részeként vagy csüngőként — ritkán fordulnak elő a szarmata sírokban, a legelső darabok a 2. században jelen112 VÖRÖS 1994. 270-271. 113 VADAY-DOMBORÓCZKI 2001. 81. 114 VADAY-DOMBORÓCZKI 2001. 81. 115 Az öntött, díszített fejű és tövisű csat mérete alapján gondoljuk, hogy nem övcsatként funkcionált. nek meg.116 Az érmék általában az előállításuk után jóval később kerültek a sírokba. Az 52., 71a és a 107. sírból egy-egy ezüst-, a 68. sírból egy bronzérme került elő. A négy sír közül az 52. sírban az antropológus meghatározása szerint egy nő váza feküdt. Az érmék sírban elfoglalt helyére utaló megfigyelést csak a 71a sírban tudtunk tenni. Az ezüstérme itt a jobb térd mellett feküdt, feltételezhetően az övről lelógó erszényben hordhatta egykori viselője. A 68. sírban a bolygatott helyzetű medencén bontottunk ki a bronzérmét. A 71a sírból Vespasianus (69-72.), a 68. sírból Antoninus Pius (138.), a 107. sírból Crispina (177- 192.), az 52. sírból Septimius Severus (194-211.) denarius került elő. Az érmék verésének időpontja behatárolja a temetkezések legkorábbi időpontját, így a 71a sír nem lehet korábbi az 1. századnál, a 68. sír legkorábbra a 2. század közepére, a 107. és az 52. sír pedig a 3. század elejére, közepére keltezhető. 4. Orsógombok, orsókarikák Az alföldi szarmata női sírok felében — a legkorábbi időszaktól a hunkorig — megfigyelhető, hogy korongolt vagy kézzel formált orsógombot, illetve orsókarikát helyeznek.117 A 14. sírban, a jobb combcsont külső íve mellett mázas bögre fenéktöredékéből kialakított orsókarikát (22. tábla 8.), a 71a sírban másodlagos helyen, a bal alkar mellett korongolt, bikónikus orsógomb töredékét bontottuk ki (30. tábla 7.). Edénymelléklet a sírokban A temetőrészletben 19 váz mellett (2., 10., 11., 12a, 14., 35., 36., 37a, 38., 55., 71a, 71b, 75., 77., 86., 90., 93., 95., 107. sír), leltünk edényeket vagy kerámiatöredékeket. A 19 váz közül 6 gyermek, 4 nő, 3 férfi és további 6 ismeretlen nemű felnőtt. Az edények, illetve edénytöredékek alacsony száma nem jelenti feltétlenül azt, hogy a többi sírba egyáltalán nem helyeztek ételmellékletet. Valószínű, hogy a bolygatás során — mely legtöbbször az egész sír felületét érintette - kidobálták az edényeket, vagy olyan, szerves anyagból készített edényeket tettek a sírokba, melyek nem maradtak meg. A szarmata szokásnak megfelelően az ép, vagy az összeroppant, általában oldalra dőlt edények a bokák között, a lábfejek végén vagy valamelyik láb mellett voltak. A 75. sírban az edényt a koporsón belül bontottuk ki. A lelőhelyen 18 sírból hét edénytöredék (4 kézzel formált, két korongolt, egy terra sigillata) és 13 edény (5 kézzel formált, 5 korongolt, két római és egy ger116 KULCSÁR 1998. 58. 117 KULCSÁR 1998. 57.
