Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Gulyás Gyöngyi: Szarmata temetkezések Abony és Cegléd környékén
150 I Gulyás Gyöngyi mán import) került elő. A betöltésekből, másodlagos helyről előkerült kerámiatöredékek úgy, mint a sírt kerítő körárkok esetében már megemlítettük, a mezőgazdasági munkákkal vagy későbbi beásás folytán is a sírba kerülhettek. A kézzel formált edények nagy része tojásdad testű, kihajló peremű, általában deformált, kisméretű fazék vagy ahhoz tartozó töredék. A 14. sírban, négy sorban bekarcolt cikk-cakk mintával díszített edényke feküdt (22. tábla 10). Ehhez hasonló kisméretű edény került elő Békéssámson, Erdőhá- ti-halom 3. sírjából, azonban ezen az edényen csak a perem alatt, egy sorban volt bekarcolt díszítés.118 A 95. sírban bevagdalással díszített peremű fazék feküdt (34. tábla 5.). Hasonló, ferde bevagdalásokkal díszített edény került elő az Orosházi-tanyák, MÄV-homok- bánya 2. sírjából is.119 A korongolt edényeket két tál, három pohár, illetve egy téglaszínű edénytöredék képviseli. A 10. sírban lelt szürke gömbtestű edény talpkorongos, laposabb, tálhoz közelebb álló formájú, díszítetlen példány (20. tábla 4). Ehhez hasonló edény került elő a Cegléd 4/12. lelőhely 27. sírjából is. Ez az edénytípus a 2. század végén jelenik meg.120 A 86. sírban talált téglaszínű, erősen kopott, deformálódott, kihajló peremű, ívelt falú tál római előképpel rendelkező barbár termék (32. tábla 4), mely a 3. század elején jelenik meg az alföldi leletanyagban.121 Ehhez hasonló szürkésbarna tál került elő Karcag környékéről is.122 Két sírból került elő római mintára készített korongolt pohár vagy ahhoz tartozó töredékek. A 90. sírban erősen kopott, téglaszínű pohár töredékeit bontottuk ki, melynek alja hiányos, analógiái alapján egyenesen levágott aljú vagy talpkorongos volt (32. tábla 6). Talpkorongos darabokat Kiszombor B temetőből a 77. sírból, Tiszafüred, Kócs-pusztáról, Szentes környékéről és Hódmezővásárhely-Fehértóról a 25. sírból ismerünk.123 Egyenesen levágott aljú pohár többek között Tiszaroffról került elő.124 A 93. sírban fekvő szürke, talpkorongos, meredek falú, kopott, töredékes pohár (32. tábla 9) párhuzamait Szentes-Sárgaparton a 22. sírban, Szeged-Mórahalmon a 13. sírban és Gomboson a 7. sírban találjuk meg.125 A helyi fazekasáru mellett négy sírból római import kerámia is előkerült. A 107. sírban téglaszínű, pereme alatt ferde lencse alakú díszítésekkel ellátott, ívelt falú, talpgyűrűs poharat találtunk (35. tábla 7). 118 RÓZSA 2005. 3. képi. 119 NAGY 2005. 4. kép 2. 120 VADAY 1989. 154. 121 VADAY 1989.146. 122 VADAY 1989. T. 42. 4. 123 PÁRDUCZ 1950. XXXIV. t. 27., CXXXIX. T. 6., CXXVIII. t. 16.; PÁRDUCZ 1946-48. LI. t. 13. 124 PÁRDUCZ 1950. CXXXVI. t. 23. 125 PÁRDUCZ 1950. LX. t. 10a., 10b., LXVII. t. 7., CX. t. 7. Ehhez hasonló alakú poharakat Békés megyéből, Hatvan környékéről, illetve Tiszavasvári, Városföldje, Jegyző tagról a 30. sírból ismerünk.126 A 71a váz jobb bokája mellett, rheinzaberni műhelyben készített Drag. 33-as formájú csészét bontottunk ki, melyet a Severus-korban készítettek (29. tábla 5.). A 77. sír betöltéséből a 3. század első felére keltezhető Drag. 33-as formájú csésze peremtöredéke került elő. A 11. sír nyesésekor egy téglaszínű, festett, talpgyűrűs edény aljtöredéke került felszínre (20. tábla 5.). A 71b női váz jobb bokája mellett egy igen ritka edény feküdt. A meredek falú, piros-barna festésű, kopott, vékony talpgyűrűs, meredek falú edény oldalán 5 függőleges sorban 4-4, két sorban pedig 5-5 barbotin bütyök látható (30. tábla 10). Az edénytípussal legutóbb Korom Anita foglalkozott, véleménye szerint az Aquincum környékén készített edény a 2-3. századra keltezhető.127 A 75. sírból kézzel formált, bikónikus testű, simított felületű, germán edény került elő (31. tábla 3), mely formai és technikai szempontból is idegen az alföldi szarmata leletanyagban. A temetőrészlet keltezése A temetőrészlet korát a bemutatott tárgyak és az analógiák alapján a 2. század vége és a 3. század vége közé helyezzük. A viseleti, valamint használati tárgyak és az edények nagy része a 2. század és a 4. század között általánosan elterjedt típusokat képviselik, így kevés olyan tárgy állt rendelkezésünkre, melyek segítségével ezt a tág időszakot le lehetett volna szűkíteni. Némely gyöngy típusok (bikónikus üveg és kal- cedon gyöngyök), nagyméretű hurkos-kampós végű fülbevalók, a térd-, a számszeríj- és az emailbetétes korongfibulák, a szögletes keresztmetszetű, öntött bronzkarperecek, az egytagú, öntött bronz övcsat és a hozzá tartozó szíjvég, a terra sigillaták és a barbotindíszes, meredek falú tál ezt az időszakot közel 100 évre szűkítette le. A temető hosszabb ideig történő használatát a körárkok ívébe, véletlenszerűen megásott sírgödrök, illetve az egymás ívébe ásott körárkos temetkezések is megerősítik. Az előbbiek esetében valószínűnek tartjuk, hogy az említett sírgödrök kiásásakor a korábbi körárkok már feltöltődtek. 126 PÁRDUCZ 1950. CXXX. 1.16., CXXXV. 1.12.; ISTVÁNOVITS 1990. VII. t. 3. 127 KOROM 2005. 76.
