Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Gulyás Gyöngyi: Szarmata temetkezések Abony és Cegléd környékén
Szarmata temetkezések Abony és Cegléd környékén | 147 előfordulnak. A bikónikus és a hatszög alapú hasáb alakú gyöngyök a 2. századtól jelennek meg.92 A kék színű bikónikus gyöngyök a római területről kerülnek át a szarmatákhoz, ahol a 3. század végétől a kései időszakig megtalálhatók.93 A gömb alakú, inkrusztált eljárással díszített szemes gyöngyök i.e. 3. század és az i.sz. 1. század közötti, dél-oroszországi párhuzamokkal rendelkeznek.94 A hazai anyagban az 1-2. század fordulójától a késő szarmata időszakig használatban vannak,95 úgy, mint a hordó alakú, nagyméretű mészkőgyöngyök.96 A virág- és a sakktábla mintás millefiori gyöngyök az inkrusztált gyöngyökkel egy időben jelennek meg, számuk a 4. század vége és az 5. század eleje között emelkedik.97 A korallgyöngyök a legkorábbi sírok anyagában tűnnek fel, használatuk a kései időszakban is általános.98 A fehér színű, gömb alakú kalcedon gyöngyök a 3. század közepétől jelennek meg a Kárpát-medencében és számuk a 4. században egyre emelkedik.99 A borostyángyöngyök - melyek egy része a kereskedelem, másik része a keletről érkező bevándorlók révén került a szarmatákhoz - már a korai temetkezésekben feltűnnek.100 A Kárpát-medencében ritkán találhatók meg a csontból készített gyöngyök, a több száz üveggyöngy mellől általában egy-két darab kerül csak elő.101 Férfi viseleti tárgyak 1. Fibulák Két férfisírból (91, 107. sír) került elő egy-egy vas- fibula. A 107. sírban a jobb kulcscsonton, valószínűleg eredeti helyén feküdt a félkör átmetszetű huzalból készített, kéttagú, alsóhúros fibula {35. tábla 1). A ruhakapcsoló tűje letört, rugótekercsén textilmaradvány figyelhető meg. A 25. gyermeksírban is kéttagú, alsóhúros vasfibula feküdt, melynek tűje hiányzott (25. tábla 1). A 91. sírból másodlagos helyről erősen korrodálódott, alsóhúros (?) vasfibula fej- és kengyelindításának töredéke került felszínre {32. tábla 7.). Ehhez hasonló fibulát találtunk a 75. sírban is, melynek tűje hiányos {31. tábla 2). Mindhárom majdnem teljes vasfibula nagyobb, mint a női sírokban talált, hasonló típusú bronzfibu- lák méretei. A gyermeksírból előkerült darab 5,5 cm, 92 VADAY 1989. Abb. 23. 93 VADAY 1997. 96.; VADAY-DOMBORÓCZKI 2001. 63. 99 VADAY-SZŐKE 1983.113. 95 VADAY-DOMBORÓCZKI 2001. 64. DINNYÉS 1991. 160. 97 VADAY-DOMBORÓCZKI 2001. 64. 98 VADAY 1997. 96. 99 VADAY 1989.105. 100 VADAY-DOMBORÓCZKI 2001. 66. 101 VADAY-DOMBORÓCZKI 2001. 65. a férfi sírokból felszínre került példányok 6-6,7 cm nagyságúak. 2. Övék A temetőrészletben 7 férfi sír került elő, melyek közül csak egyben nem volt övcsat. A temetkezések bolygatottsága miatt egyetlen sírban sem találtuk eredeti helyükön az övcsatokat. A 71a és a 107. sírokban a csatok nem a viseletben betöltött szerepüknek megfelelő helyen, hanem a térdek között kerültek elő. Mindkét helyen jól látszó- dott, hogy a temetéskor az elhunyt övét kioldották, és combcsontjaira fektették. A két temetkezés közös jellemzője, hogy öveik végét egy-egy szíjvéggel is díszítették. A szíjvég és az övcsat helyzete alapján, a 71a sírban egyértelműen látszódott, hogy a lecsatolt öv végét a felsőtest felé ívesen visszahajlítva helyezték el. Ugyancsak itt tudtuk megfigyelni, hogy a lecsatolt öv jobb oldaláról szerves anyagból készült, bontáskor már nem észlelhető erszény lógott, melyben a jobb térd mellől előkerült érmét tartotta az elhunyt. A temetés előtt az öv jobb oldalán viselt vaskést is leakasztották és a jobb combcsont mellé rakták hegyével lefelé. A 107. sírban, a többi sírtól eltérően, két övcsatot találtunk. A vas övcsat a két combcsont között feküdt, a bronzcsat pedig attól néhány cm-re, DK-re. A díszített bronzcsat által összefogott bőrövhöz egy hasonló díszítésű bronz szíjvég is tartozott, mely a combcsontok feletti betöltésből került elő. Itt nem tudtunk egyértelmű következtetéseket levonni az övről lelógó használati eszközök helyzetéről, mivel a vaskés a bal, az érme a jobb combcsont mellől, a sírföldből került elő. Az öv lecsatolása és két csat sírba helyezése általánosan elterjedt szokás a 2. század végétől egészen a szarmatakor végéig az Alföldön a szarmaták, és tőlük északabbra élő germánok körében is.102 Három sírból (10., 71a, 94. sír) került elő kéttagú, téglalap alakú, lemezes testű, félkörös fejű vas övcsat. A félkörös karikájú csatok között csupán nagyságbeli különbségek figyelhetők meg. A csatlemezek mérete alapján az egykori bőrövek szélessége 2,3-3,5 cm, vastagságuk 0,2-0,4 cm között változott. A 10. {20. tábla i.), a 71a {29. tábla 2.) és a 94. {33. tábla 1.) sírból előkerült darabok esetében jól látszódott, hogy a csatkarika két tagból állt, a csattengelyt végein egy-egy záró taggal rögzítették a csatfejhez. A 71a sírban talált övcsat két szegeccsel összeerősített csattesten facettált díszítés látható. A csatkarikán textillenyomat, a lemezes csattestek között bőrmaradvány figyelhető meg. Kéttagú, téglalap alakú lemezes testű, téglalap fejű csatot csak a 107. sírban találtunk {35. tábla 3.). Az előzőeknél kisebb méretű, egykor 2,5 cm széles és 0,2 cm vastag bőrövet záró csat lemezes teste díszítetlen, 102 ISTVÁNOVITS-KULCSÁR 2002.102., 105.
