Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Gulyás Gyöngyi: Szarmata temetkezések Abony és Cegléd környékén
146 Gulyás Gyöngyi színű, hogy a vegyes színű üveg- és a csontgyöngyök valamilyen motívum hímzésének alkotói lehettek. A csizma gyöngyös hímzése már az i. e. 5. századi szkíta leletanyagban, a paziriki 2. kurgánban talált, bőr női csizmán is megtalálható.89 Dinnyés István a hévízgyörki sírokat bemutató tanulmányában több olyan keleti sírt is felsorolt párhuzamként, ahonnan lábbeli díszítések kerültek elő.90 A felsorolt sírok gyöngykészletét vizsgálva megállapítható, hogy a ruha alját díszítő gyöngyök nagy részét - síronként változó arányban - zöld, piros és narancssárga színű üveggyöngyök alkották. A második leggyakrabban előforduló színek a fehér és a kék. Minden ruha alja az egyedi ízlésnek megfelelően volt kivarrva, a hasonlóság csupán annyi, hogy egy sorba egy színű - a 24. sírnál hasonló színű - és különböző alakú gyöngyöket helyeztek el, illetve a ruha alját más anyagú vagy nagyobb méretű, fehér színű üveggyöngyökkel zárták le. A négy sír közül kettőben a gyöngydíszítést az üveggyöngyök mellett karneol-, mészkő-, vagy csont- gyöngyökkel egészítették ki. 10. Gyöngyök Az alföldi szarmata női temetkezések leggyakrabban előforduló lelettípusa a különböző anyagú és alakú gyöngy, melyet több formában (nyakék, karék, ruha-, öv-, tarsolydísz, gomb) is viseltek. A bemutatott temetőrészletben a szoknya, nadrág alját vagy éppen a csizmát díszítő gyöngyök készlete eltér a nyakban vagy a csuklón hordottakétól. A nagyobb méretű üveg- (pl.: millefiori, inkrusztált, szemes), mészkő-, illetve a karneol-, a borostyán- és a bikónikus alakú üveggyöngyök a karék alkotóelemei voltak. A nyakláncokat nagyméretű mészkő-, karneol-, borostyán-, vagy kisméretű üveggyöngyökből fűzték. A ruha aljának kivarrásában minden esetben több színű és formájú üveggyöngyöt használtak és csak egy-két sírban fordult elő, hogy a hímzés aljára karneol- és mészkő-, illetve csontgyöngyöket varrtak. A gyöngyök nagy részét, az alapanyag szempontjából az egyszerű technikával előállított üveggyöngyök alkotják, kisebb számban fordulnak elő a millefiori és a ráfolyatott technikával készítettek, illetve aranyfóliás üveggyöngyök. Az üveg mellett karneolból, kalce- donból, mészkőből faragott, korall ágacskából levágott és csontból készített gyöngyök is megtalálhatók. 89 SZABÓ 1985. 39. 90 DINNYÉS 1991. 161. A temetőrészletben előkerült gyöngyöket alakjuk alapján 6 főcsoportba sorolhatjuk: I. Gömb vagy ahhoz közel álló forma: 1/1. Gömb alakú: piros, zöld, fehér, narancssárga, kék, fekete színű, aranyfóliás, millefiori és szemes üveggyöngy, kalcedon-, mészkő-, borostyángyöngy. 1/2. Nyomott gömb alakú: piros, zöld, fehér, narancssárga színű, inkrusztált üveg- és borostyángyöngyök. 1/3. Ikergyöngy: zöld és aranyfóliás üveggyöngyök. 1/4. Dinnyemag vagy csepp alakú: zöld színű üveg- gyöngy. II. Henger vagy ahhoz közel álló forma: II/l. Henger alakú: fehér, piros, zöld, kék és narancssárga színű üveg-, borostyán-, mészkő-, ko- rallgyöngy. II/2. Hordó alakú: nagyméretű fehér üveg-, mész- kőgyöngy. II/3. Hengerszelet alakú: piros, zöld, narancssárga, fehér, zöld színű üveg-, borostyángyöngy. II/4. Hólyagos (középső részén megvastagodó, henger alakú): piros, zöld, kék, narancssárga színű üveggyöngy. III. Hasábforma: III/l. Négyzet alapú, rövid hasáb alakú: piros, narancssárga, zöld, fekete színű üveggyöngy. III/2. Hatszög alapú, hasáb alakú: zöld színű üveg- gyöngy. III/3. Lekerekített sarkú, hasáb alakú: karneol- gyöngy. III/4. Négyszög alapú, lecsapott sarkú hasáb alakú: sötétbarna üveg- és karneolgyöngy. IV. Lapos: IV/1. Téglalap alakú: piros színű üveg-, mészkő-, csontgyöngy. IV/2. Kerek: borostyángyöngy. V. Bikónikus: sárga, kék színű üveggyöngy. VI. szabálytalan: korallgyöngy. A temetőben feltárt sírok anyagából hiányoznak a korai időszakra jellemző, apró korong és gömb alakú, illetve a tagolt üveg- és fémgyöngyök.91 A 24. sírban találtunk egyedül kisméretű zöld, kék és sárga színű üveggyöngyöket, azonban a mellettük talált leletek alapján a sírok a 2. század közepénél korábbra nem keltezhetők. A négyzet alapú, lecsapott sarkú karneol- és üveggyöngyök a 2-4. század között, a gömbös és a henger alakú üveggyöngyök az 1-5. század között egyaránt 91 VADAY-SZOKE 1983.113.
