Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Gulyás Gyöngyi: Szarmata temetkezések Abony és Cegléd környékén
Szarmata temetkezések Abony és Cegléd környékén 145 kú, vaskos övkarika mérete alapján nem textilövet rögzített, hanem az övre lehetett felerősítve, melyre a különféle használati tárgyakat kötözhették (25. tábla 10). A 95. sírban nem találtunk övkarikát,84 de a bal combcsont környékén fekvő gyöngyök arra utaltak, hogy vagy a textilöv lelógó részét varrták ki, vagy pedig az övre erősített szálra fűzték fel a gyöngyöket (34. tábla 1). A függőlegesen és ferdén álló lyukirányú gyöngyök alapján az utóbb említett, díszített szálra gondolhatunk.85 A térdig érő, kb. 30 cm hosszú szálra háromszor négyes csoportokba rögzítették az üveggyöngyöket, majd egy-egy egyenlő távolságban felfűzött hordó alakú üveggyöngy után a szál végét egy csont gyönggyel zárták le. Ehhez hasonló, gyöngyökkel díszített füzéreket a Szeged-Csongrádi úti temető négy női sírjában is megfigyeltek, ahol az öv bal oldaláról 2-3 díszes szál lógott le.86 A bal combcsonttól távolabb fekvő, ezüst lemezből készített, erősen kopott, mindkét végén hiányos tok- veret (?) szerepe kérdéses (34. tábla 2). Valószínűleg a másodlagosan felhasznált lemezből készített tárgy is az öv bal oldaláról lógott le. A rozettákkal összeerősített veret alakja és kialakítása alapján elképzelhető, hogy kés vagy egyéb eszköz díszes tokja volt, habár kést és egyéb bele illő tárgyat nem találtunk a sírban, a bolygatás pedig nem érintette a váz medencétől lefelé eső részét. A veret belsejében semmiféle szerves anyag maradvány nem volt. Két rozettán talán csillag ábrázolás részlete látható, mely asztrális szimbólumként szarmata és császárkori római pénzek hátoldalain is megfigyelhető.87 A 24. sírban fekvő nő dereka táján 8 db üveggyöngyöt találtunk, melyek egymáshoz való viszonyát nem tudtuk meghatározni (24. tábla 5). Az övét vagy talán tarsolyt díszítő gyöngyök készlete megegyezik a láb körül találtakkal. 9. Ruhaalj vagy lábbeli díszítések A 2-4. században, az alföldi szarmata női viseletben virágkorát élte a szoknya vagy nadrág aljának, illetve a lábbeli gyöngyös díszítése.88 A szokás nyomait négy sírban (14., 24., 71b, 95. sír) figyeltük meg. Két sírban (14., 95. sír) szoknyát, egyben (71b sír) nadrág alját, a 24. sírban pedig lábbelit vagy nadrágot díszítő gyöngyöket bontottunk ki. A 14., 71b és 95. sírok közös jellemzője, hogy részlegesen rablottak, de a medencétől lefelé eső részt, illetőleg néhol még az alkarok környékét már nem bolygatták meg. A 14. sírban 18 sorba varrták fel a szoknya aljára 84 Az övkarika a rabláskor vagy kikerült a sírból, vagy összecsomózott textilövet viselt az elhunyt. 85 A gyöngyök eredeti helyének meghatározását az is nehezítette, hogy a díszes szálat a combcsonton srégen helyezték el, így a gyöngyök elgurultak. 86 VÖRÖS 1981. 122-129. 87 VADAY1989. 61. 88 KULCSÁR 1998. 51. a soronként változó színű gyöngyöket, összesen 960 darabot. A felső résztől a bokáig zöld, piros, narancs- sárga, fehér, zöld, narancssárga, piros, fehér, zöld, narancssárga, piros, fehér, zöld, piros, narancssárga, fehér, zöld színű üveggyöngy sorok követik egymást. A legalsó sort téglalap alakú, lecsapott sarkú karneo- lokkal ékítették. A bal boka körül 6 db nagyméretű mészkőgyöngyöt is kibontottunk. A gyöngyök típusa egy-egy színen belül változó, de azonos színű sorokba többféle alakú gyöngyöt is felvarrtak. A 95. sírban is szoknyát rekonstruálhatunk, mely az előzőnél sokkal díszesebb volt. Itt 16 sorba ösz- szesen 511 db üveggyöngyöt varrtak fel a következő szín sorrendben: kék, zöld, narancssárga, piros, fehér, zöld, narancssárga, piros, fehér, zöld, narancssárga, piros, fehér, kék, piros, fehér. Az 1. fehér sorba 3 db aranyfóliás, 2 db iker; a 2. fehér sorba 3 db, a 3. fehér sorba pedig 1 db aranyfóliás üveggyöngyöt is rögzítettek. Egyes színsoroknál szabályosságot figyeltünk meg aszerint, hogy milyen alakú gyöngyökből állt. Az 1. narancssárga sor 90%-ban rúd és 10%-ban gömb; a 2. sor 90%-ban gömb és 10%-ban rúd; a 3. sor csak gömb alakú gyöngyökből áll. A piros sorokban 4-7 db rúd alakú szerepel a gömbös gyöngyök között. Henger alakú fehér gyöngyök csak a legalsó sorban voltak. A 71. női váz alsó lábszárain 17 sorba 587 db üveggyönggyel díszített nadrág kivarrást dokumentáltunk. Itt is egy sorba azonos színű darabokat varrtak fel a következő sorrendben a boka felé haladva: zöld, narancssárga, piros, fehér, zöld, narancssárga, piros, fehér, zöld, narancssárga, piros, fehér, zöld, narancssárga, piros, fehér, zöld. Egyedül a piros sorok esetében vettünk észre, a gyöngyök alakjára vonatkozó szabályosságot: az 1., 2. és 4. piros sorokba csak rúd, a 3. sorba pedig csak gömb alakú gyöngyöket erősítettek fel. Egyedül ebben a sírban találtunk a mellkas környékén olyan gyöngyöket, melyek a felső- ruházat kivágását ékíthették. Az üveggyöngyök színei és a típusai megegyeznek az alsóruha gyöngyeivel. A 24. sírban, zsugorított helyzetben eltemetett nő bokái lelett 8-10 cm-rel és a jobb lábfején öt sorban (?), összesen 409 db gyöngyöt bontottunk ki. A gyöngyök elhelyezkedése alapján az elhunytat lábbeliben vagy nadrágban hántolták el. A sorokat különböző fajtájú és alakú gyöngyökkel varrták ki. A legfelső sorban borostyán-, a 2. sorban kék üveg-, a 3. sorban sötétbarna üveg-, a 4. sorban (?) narancssárga, piros, zöld, kék, sárga üveg-, a legalsó sorban (?) lapos, téglalap alakú csontgyöngyök voltak. A vegyes színekből álló sor a gyöngyök alakja alapján is igen változatos. A 4. és az 5. sornál felsorolt gyöngyök egymáshoz viszonyított helyzetét a balra dőlt lábfejek miatt nem tudtuk pontosan meghatározni. A gyöngyök alacsony száma, a jobb lábfejen levő helyzetük és a 4. sor változatossága miatt csizma kivarrást feltételezünk. Való
