Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Gulyás Gyöngyi: Szarmata temetkezések Abony és Cegléd környékén
144 Gulyás Gyöngyi sírban talált darab középső része lapos, félkör keresztmetszetű, végei felé fokozatosan kiszélesedik, és keresztmetszete megváltozik {31. tábla 5.). Ehhez hasonló, középső részén félkör, majd végei felé kiszélesedő bronz karperecét Kiskundorozsma-Subasán a 91. körárokban is találtak.73 A 24. sírban levő karperec kerek keresztmetszetű, vége felé fokozatosan kiszélesedik és szögletes lesz {24. tábla 24). A 23. gyereksír alján két négyzet keresztmetszetű, egymásra hajlított végű huzalkarperec feküdt másodlagos helyen {23. tábla 12-13). Az előbb említett karperecek a 2. században jelennek meg és a 3. század közepéig nagy számban kerülnek elő.74 A 23. sírban lelt, öntött karperecek későbbiek, a 3. század elejétől megjelenő darabok.75 Ehhez hasonló karperecét a 2-3. századra datált Békéssámson, Erdőháti-halom 42. sírjából, Kiskundorozsma-Subasa 1., 30. és a 64. sírjaiból,76 illetve 3-4. századi temetőkből pl.: Törökszentmiklós- Surján, Újtelepről, Szentes-Sárgapartról, Klárafalvá- ról ismerünk/7 Gyöngyből fűzött karéket, illetve ruhaujj díszítést három sírban (14., 71b, 95. sír) dokumentáltunk. A 14. sírban fekvő asszony jobb és bal karján karneol- gyöngyökből fűzött karéket viselt. A bal alkaron kibontott karék közé egy nagyméretű mészkőgyöngyöt is felfűztek {22. tábla 6). Mindkét csukló körül találtunk még kásagyöngyöket {22. tábla 5.), melyeket vagy külön karkötőként vagy ruhaujj hímzésként képzelhetünk el. A 71b sírba temetett nő bal csuklója körül 1 db fehér, 1 db inkrusztált és 2 db millefiori üveggyöngyöt bontottunk ki {30. tábla 5). A jobb alkar karkötőjét hasonlóan nagyméretű — 1 db mészkő és 2 db millefiori — gyöngyök alkották {30. tábla 4). Az egyik millefiori gyöngy belsejében talált vasmaradvány arra utal, hogy vastárgy lógott mellette, mely a sír rablásakor kikerülhetett a sírból. A 95. sírba temetett lánygyermek bal csuklójának karéke maradt meg a legjobb állapotban {33. tábla 6). A karkötő elemeit a következő sorrendben fűzték fel: fehér üveggyöngy, sárgabetétes inkrusztált, millefiori gyöngy, vascsengő, millefiori, fehér üveggyöngy és fehérbetétes inkrusztált gyöngy.78 A karkötő felett további kásagyöngyöket bontottunk ki, melyek vagy egy másik karkötőt alkottak, vagy a ruhaujjára voltak felvarrva {33. tábla 7). A jobb alkar bolygatott volt, a karéket alkotó gyöngyök egy része elgurult, a másik része a rabláskor kikerülhetett a sírból. Itt is fehér, millefiori, fehér- és sárgabetétes inkrusztált, borostyán 73 KÜRTI 2005. 15. kép B. 74 VADAY1989. 51. 75 VADAY 1989. 52.; RÓZSA 2005. 60. 76 RÓZSA 2005. 9. kép 2.; KÜRTI 2005. 10. kép 5., 11. kép 2., 12. kép 4., 5. 77 VADAY 1985. Abb. 10. 7.; PÁRDUCZ 1950. Taf. XVI. 12-13., L. 2. 78 A 4 db borostyán- és a 2 db aranyfóliás gyöngy helye kérdéses. és apró üveggyöngyök alkották a karkötőt {33. tábla 9), melyek közé vascsengőt is felfűztek {33. tábla 10). 6. Tűk Négy női sírból (14., 15., 21., 71b sír) került elő tű vagy tűtöredék. A 21. sír betöltésében talált bronz kam- pós végű tű valószínűleg fibulához tartozott {23. tábla 8). A 71b sírban a bal alkarnál feküdt a kampós végű bronztű töredéke {30. tábla 6), a 14. sírban a jobb és a bal combcsont forgójánál egy-egy kerek átmetszetű, egyik vége felé hegyesedő vas tűtöredéket bontottunk ki {22. tábla 2-3). A jobb oldalon előkerült tű végén fatok maradványát figyeltük meg, mely arra utal, hogy varrótűként használták. A 15. sír betöltéséből felszínre került vastű egyik vége felé hegyesedő töredék volt {22. tábla 13). A tűket a ruha ujjának összetűzésére vagy a textilöv rögzítésére használták a 2-3. század között.79 A varrótűket fából vagy csontból készített tartóban hordták. 7. Gyűrű Bronzlemezből kalapált pántgyűrű egyedül a 95. leánygyermek sírjából került elő {34. tábla 3). A másodlagos helyen fekvő gyűrű feltételezhetően a bal kéz egyik ujját díszítette. Ehhez hasonló, lapos, de zárt bronzgyűrűt Felsőjózsa 1-2. sírjából, bronzhuzalból készített, nyitott gyűrűt Kiszombor B temető 77. sírjából is ismerünk.80 8. Övék, övtartozékok A női és a férfi viselet fontos elemét alkották a különböző alapanyagból készített övék. A női sírokban az 1. század végén és a 2. század elején jelennek meg a gyöngyökkel kivarrt textilövek, melyeket ekkor még egyszerűen összecsomóztak a derékon.81 A vasból, bronzból, ezüstből, ritkán kőből készített, ugyancsak textilöveket rögzítő övkarikák a 2. század végén-3. század elején jelentek meg.82 Ezzel egy időben már megtalálhatók az övcsattal záródó bőrövek is a női viseletben, természetesen nem olyan nagy arányban, mint a férfiaknál.83 A bőröveket bronz-, ezüst- vagy vascsattal fogták össze és nem ritka, hogy az övék végét szíjvéggel, magát az övét pedig véretekkel díszítették, szíjszorítókkal látták el. A tárgyalt temetőrészlet négy női sírjában (14., 24., 34., 95. sír) textilövre utaló leleteket (övkarika, gyöngyök) dokumentáltunk. A 14. sírban fekvő elhunyt övét a bal alkaron előkerült ovális alakú, vastag vas övkarika fogta össze {22. tábla 7). A 34. sírból előkerült kerek ala79 VADAY 1989.122. 80 PÁRDUCZ 1950. LXXI. t. 9., XXXIX. t. 4. A kiszombori sírban a gyűrű a bal kéz gyűrűsujján volt PÁRDUCZ 1950. 15. 81 VADAY 1989. 64. 82 ISTVÁNOVITS-KULCSÁR 2002. 95. 83 ISTVÁNOVITS-KULCSÁR 2002. 96.
