Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Gulyás Gyöngyi: Szarmata temetkezések Abony és Cegléd környékén
Szarmata temetkezések Abony és Cegléd környékén 143 la típus előfordulása a 2. századtól a 2-3. század fordulójáig általános.* 59 Bronzból készített, félkörös átmetszetű kengye- lű, magas tűtartójú számszeríj fibulát egyedül a 71b sírban találtunk. Az Alföld középső területén honos fibula elterjedését a 2. századra és a 3. század első felére tehetjük.60 Ehhez hasonló fibulákat Szentes- Sárgapartról a 9., 22. és a 25. sírból ismerünk.61 Korong alakú, zománcbetétes bronzfibula két — egy női és egy leánygyermek - sírból került elő. Közös jellemzőjük, hogy a díszes korongfibulák mellett egy (95. sír) vagy két (71. sír) másik ruhakapcsolótűt is találtunk az említett sírokban. A 71b sírban sík alaplemezű, kerületén hat félkör alakú zománcbetétes korongfibula került elő (29. tábla 7). A kiugró tagok közül egyben vörös zománc maradványa látható. A belső - minden második kék betétes - tagokat egymással csillag alakú, vörös zománcbetétes rész köti össze.62 A fibula közepén, a félkörös és a kiugró tagokban kerek alakú bronztagok láthatók. Ehhez hasonló, középső részén vörös, a félköríves tagokban kék emailbetétes fibulát ismerünk többek között Kiszombor B temetőből a 77. sírból, Szeged-Othalomról a 34. sírból, Nyíregyházáról és Körösszegapátiról is.63 A bemutatott fibulatípus igen közkedvelt és széles körben elterjedt a 2-3. században, párhuzamait a Római Birodalomban és Germániában is megtaláljuk.64 A 95. sírban sakktáblamintás korongfibulát bontottunk ki, melynek felületén, a vörös körvonalú négyzetekben egymást váltják a kék alapon fehér pettyes és a fehér alapon kék pettyes vagy keresztes mezők (33. tábla 4). A millefiori technikával készített fabulákkal legutóbb Vaday Andrea foglalkozott. Tanulmányában 10 lelőhelyről gyűjtött fel hasonló ruhakapcsolókat, melyek megjelenését és elterjedését a kísérőleletek alapján a 3. század elejére keltezte.6S Az abonyihoz hasonló, közepes méretű ruhakapcsolókat ismerünk Madarasról, ahol az alapozó betét ugyancsak vörös és a mezők díszítése is nagyjából megegyezik.66 A 14. sírból (21. tábla 7.) lemezrátétes fibulához tartozó alaplemez került elő a hozzá tartozó tűszerkezettel. A 13. sírból másodlagos helyről fedőlemez és az azt díszítő ezüst- és aranylemez töredékek kerültek felszínre. Valószínű, hogy a 14. sírban lelt, téglalap t. 7a., 7b., XLVIII. t. la., lb. 59 VADAY 1989. 79. 60 VADAY 1989. 78. 61 PÁRDUCZ 1950. V. t. 14a., 14b., VIII. t. 8a., 8b., XIV. t. 5a., 5b. 62 A fibulák díszítésekor legfeljebb három színt használnak VADAY 2003. 335. Ez alapján az is elképzelhető, hogy az „üres” árkádokban más színű betétek voltak. 63 PÁRDUCZ 1950. XXXIX. t. 3a., 3b.; PÁRDUCZ 1958-59. XXIX. t. 10.; ISTVÁNOVITS 1990. XV. t. 7., XVI. t. 1. 64 VADAY 1989. 84., VADAY 2003. 338. 65 VADAY 2003. 326. 66 Madaras 396. és 425. sír VÖRÖS 2003. 20. alakú, magas tűtartójú alaplemeznek eredetileg volt fedőlapja, mivel a lemez elülső oldalán kereszt alakban felerősítési nyomok láthatók. Ehhez hasonló alaplemezt ismerünk Jászberényből is, melyet a mellette talált leletek alapján a késői periódusra kelteztek.67 A lemezrátétes fibulák fedőlemezeit különböző módon - üveg, borostyán betétekkel, trébeléssel, granuláció- val, filigránnal — díszíthették, felületüket aranyozhatták, vagy ezüstözhették is. A fedőlapok sérülékenyek, mivel vékony lemezből készültek, így sokszor a sírok bontásakor azokat már meg sem találjuk.68 A 13. sírban lemezrátétes korongfibula domború, bronz fedőlemezét bontottuk ki (21. tábla 37). A lemez felett a szélét díszítő, hullámos szélű, poncolt díszítésű, erősen kopott ezüst- és azon belül egy keskeny aranylemez feküdt. A bronzkorong belső ívére felerősített, 0,5-0,6 cm széles ezüstlemez szorította le a 0,1 cm széles aranylemezt. Az aranylemez belső ívének peremes kiképzése pedig arra utal, hogy a bronzlemez közepén, egy 2,5 cm átmérőjű dísz lehetett, mely a sír rablásakor eltűnt. A 13. sírtól K-re, ugyancsak a 8. körárkon belül fekvő 23. sírból előkerült ezüstö- zött bronz tűtartószerkezet - melyet az alaplemezen áthúztak és végeit elhajlították - valószínűleg ehhez a fibulához tartozott (23. tábla 9). Érdekessége, hogy a tűtartó a tűre merőlegesen, „horgosán” kialakított. Ez a jelenség nagyon ritkán fordul elő és általában lemezes testű vagy dobozfibuláknál található meg.69 A 13. sírban lelt fedőlemez ezüst- és aranylemezzel történő díszítése egyedülálló, párhuzamait nem ismerjük. 5. Karkötők Karperecek és gyöngyből fűzött karékek elsősorban a női és a gyermek sírokban fordulnak elő, de ritkán a férfitemetkezésekben is megtalálhatók.70 Vasból készített karperec két sírból (37a, 52. sír) került felszínre. A kerek vagy enyhén ovális átmetszetű vaskarperecek rossz megtartásuk miatt töredékekben maradtak meg. Az 52. sír betöltésében talált egyik karperectöredék lekerekített végű (27. tábla 8), mely arra utalhat, hogy nyitott volt. A 37a sírban az elhunyt bal alkarjára felhúzva került elő a karperectöredék (26. tábla 1). A vaskarperecek a 2-3. századi szarmata anyagban, főként nő- és gyermektemetkezésekben fordulnak elő, az eddigi megfigyelések alapján kizárólag a bal alkarra felhúzva kerültek elő.71 Bronzból készült karperec három sírból (23., 24. és 77. sír) került felszínre.72 A karperecek közös jellemzője, hogy végeik négyzetes átmetszetűek. A 77. 67 VADAY 1989. 91., T. 29., 2. 68 VADAY 1989. 91. 69 VADAY 1989. 90-91. 70 KULCSÁR 1998. 54. 71 KULCSÁR 1998. 55. 72 A 4. sírban talált gyermek jobb alkarcsontján karperecre utaló (?) patinanyomokat figyeltünk meg.
