Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)

Gulyás Gyöngyi: Szarmata temetkezések Abony és Cegléd környékén

Szarmata temetkezések Abony és Cegléd környékén 143 la típus előfordulása a 2. századtól a 2-3. század fordu­lójáig általános.* 59 Bronzból készített, félkörös átmetszetű kengye- lű, magas tűtartójú számszeríj fibulát egyedül a 71b sírban találtunk. Az Alföld középső területén honos fibula elterjedését a 2. századra és a 3. század első felére tehetjük.60 Ehhez hasonló fibulákat Szentes- Sárgapartról a 9., 22. és a 25. sírból ismerünk.61 Korong alakú, zománcbetétes bronzfibula két — egy női és egy leánygyermek - sírból került elő. Közös jellemzőjük, hogy a díszes korongfibulák mellett egy (95. sír) vagy két (71. sír) másik ruhakapcsolótűt is ta­láltunk az említett sírokban. A 71b sírban sík alaplemezű, kerületén hat fél­kör alakú zománcbetétes korongfibula került elő (29. tábla 7). A kiugró tagok közül egyben vörös zománc maradványa látható. A belső - minden második kék betétes - tagokat egymással csillag alakú, vörös zo­máncbetétes rész köti össze.62 A fibula közepén, a fél­körös és a kiugró tagokban kerek alakú bronztagok láthatók. Ehhez hasonló, középső részén vörös, a fél­köríves tagokban kék emailbetétes fibulát ismerünk többek között Kiszombor B temetőből a 77. sírból, Szeged-Othalomról a 34. sírból, Nyíregyházáról és Körösszegapátiról is.63 A bemutatott fibulatípus igen közkedvelt és széles körben elterjedt a 2-3. században, párhuzamait a Római Birodalomban és Germániában is megtaláljuk.64 A 95. sírban sakktáblamintás korongfibulát bon­tottunk ki, melynek felületén, a vörös körvonalú négy­zetekben egymást váltják a kék alapon fehér pettyes és a fehér alapon kék pettyes vagy keresztes mezők (33. tábla 4). A millefiori technikával készített fabulákkal legutóbb Vaday Andrea foglalkozott. Tanulmányában 10 lelőhelyről gyűjtött fel hasonló ruhakapcsolókat, melyek megjelenését és elterjedését a kísérőleletek alapján a 3. század elejére keltezte.6S Az abonyihoz hasonló, közepes méretű ruhakapcsolókat ismerünk Madarasról, ahol az alapozó betét ugyancsak vörös és a mezők díszítése is nagyjából megegyezik.66 A 14. sírból (21. tábla 7.) lemezrátétes fibulához tartozó alaplemez került elő a hozzá tartozó tűszer­kezettel. A 13. sírból másodlagos helyről fedőlemez és az azt díszítő ezüst- és aranylemez töredékek kerültek felszínre. Valószínű, hogy a 14. sírban lelt, téglalap t. 7a., 7b., XLVIII. t. la., lb. 59 VADAY 1989. 79. 60 VADAY 1989. 78. 61 PÁRDUCZ 1950. V. t. 14a., 14b., VIII. t. 8a., 8b., XIV. t. 5a., 5b. 62 A fibulák díszítésekor legfeljebb három színt használnak VADAY 2003. 335. Ez alapján az is elképzelhető, hogy az „üres” árkádokban más színű betétek voltak. 63 PÁRDUCZ 1950. XXXIX. t. 3a., 3b.; PÁRDUCZ 1958-59. XXIX. t. 10.; ISTVÁNOVITS 1990. XV. t. 7., XVI. t. 1. 64 VADAY 1989. 84., VADAY 2003. 338. 65 VADAY 2003. 326. 66 Madaras 396. és 425. sír VÖRÖS 2003. 20. alakú, magas tűtartójú alaplemeznek eredetileg volt fedőlapja, mivel a lemez elülső oldalán kereszt alak­ban felerősítési nyomok láthatók. Ehhez hasonló alap­lemezt ismerünk Jászberényből is, melyet a mellette talált leletek alapján a késői periódusra kelteztek.67 A lemezrátétes fibulák fedőlemezeit különböző módon - üveg, borostyán betétekkel, trébeléssel, granuláció- val, filigránnal — díszíthették, felületüket aranyozhat­ták, vagy ezüstözhették is. A fedőlapok sérülékenyek, mivel vékony lemezből készültek, így sokszor a sírok bontásakor azokat már meg sem találjuk.68 A 13. sírban lemezrátétes korongfibula domború, bronz fedőlemezét bontottuk ki (21. tábla 37). A lemez felett a szélét díszítő, hullámos szélű, poncolt díszí­tésű, erősen kopott ezüst- és azon belül egy keskeny aranylemez feküdt. A bronzkorong belső ívére felerő­sített, 0,5-0,6 cm széles ezüstlemez szorította le a 0,1 cm széles aranylemezt. Az aranylemez belső ívének peremes kiképzése pedig arra utal, hogy a bronzle­mez közepén, egy 2,5 cm átmérőjű dísz lehetett, mely a sír rablásakor eltűnt. A 13. sírtól K-re, ugyancsak a 8. körárkon belül fekvő 23. sírból előkerült ezüstö- zött bronz tűtartószerkezet - melyet az alaplemezen áthúztak és végeit elhajlították - valószínűleg ehhez a fibulához tartozott (23. tábla 9). Érdekessége, hogy a tűtartó a tűre merőlegesen, „horgosán” kialakított. Ez a jelenség nagyon ritkán fordul elő és általában leme­zes testű vagy dobozfibuláknál található meg.69 A 13. sírban lelt fedőlemez ezüst- és aranylemezzel történő díszítése egyedülálló, párhuzamait nem ismerjük. 5. Karkötők Karperecek és gyöngyből fűzött karékek elsősor­ban a női és a gyermek sírokban fordulnak elő, de rit­kán a férfitemetkezésekben is megtalálhatók.70 Vasból készített karperec két sírból (37a, 52. sír) került felszínre. A kerek vagy enyhén ovális átmet­szetű vaskarperecek rossz megtartásuk miatt töredé­kekben maradtak meg. Az 52. sír betöltésében talált egyik karperectöredék lekerekített végű (27. tábla 8), mely arra utalhat, hogy nyitott volt. A 37a sírban az elhunyt bal alkarjára felhúzva került elő a karperec­töredék (26. tábla 1). A vaskarperecek a 2-3. századi szarmata anyagban, főként nő- és gyermektemetke­zésekben fordulnak elő, az eddigi megfigyelések alap­ján kizárólag a bal alkarra felhúzva kerültek elő.71 Bronzból készült karperec három sírból (23., 24. és 77. sír) került felszínre.72 A karperecek közös jel­lemzője, hogy végeik négyzetes átmetszetűek. A 77. 67 VADAY 1989. 91., T. 29., 2. 68 VADAY 1989. 91. 69 VADAY 1989. 90-91. 70 KULCSÁR 1998. 54. 71 KULCSÁR 1998. 55. 72 A 4. sírban talált gyermek jobb alkarcsontján karperecre utaló (?) patinanyomokat figyeltünk meg.

Next

/
Thumbnails
Contents