Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Gulyás Gyöngyi: Szarmata temetkezések Abony és Cegléd környékén
142 Gulyás Gyöngyi A 23. sírban két kerek átmetszetű bronzszálból sodort, mindkét végén kettős hurokban végződő, félkörhöz közel álló alakú nyakdíszt, ún. féltorquest (23. tábla 10.) bontottunk ki. Valószínű, hogy a nyakperec alatt talált rúd alakú üveggyöngy a nyaklánchoz fűzött ékszer része volt. Ehhez hasonló féltorques került elő Törökszentmiklós-Surján, Újtelep 7. sírból, Szentes- Sárgapart 32. sírból és Tiszalök-Vásárhalomról.46 Ez az ékszertípus ritkán fordul elő az Alföldön, viseletűk a 2. századtól általános és egészen a 4. század végéig megtalálható.47 3. Csüngök A különféle fémekből készített és változatos alakú csüngök a női és a gyermek sírok jellegzetes viseleti elemei. A 14. sírban kerek átmetszetű, mindkét vége felé erősen elkeskenyedő, törött akasztófüles, öntött ezüst lunulát leltünk (21. tábla 9.).48 A többféle formájú, félhold alakú, női termékenységgel kapcsolatban álló, nyakban viselt csüngök aranyból készített példányai már az 1. századi női sírok leletanyagában is megjelennek.49 A bronz vagy ezüst lemezből kivágott, illetve öntött, általában egyszerűbb darabok legkorábbra az 1. század második felére keltezhetők és egészen a 4. század végéig megtalálhatók.50 A csüngő legközelebbi párhuzamát Jászágó-Pethes-szőlőből előkerült női sírból ismerjük, annyi különbséggel, hogy az ottani példány mindkét végén kerek alakú rekeszutánzat figyelhető meg.51 A 95. sírban fekvő fiatal lány mindkét csuklóján, a gyöngy karék közé felfűzve egy-egy, egyenes oldalú vascsengőt (33. tábla 6., 10.) hordott. A bronzlemezből készült, öntött vagy vaslemezből készített csengők óvó, védő, bajelhárító szerepet töltöttek be, melyeket általában nyakban, csuklón hordtak, ill. a ruhaujjra vagy az övre erősítettek fel. Viseletűk általánosan elterjedt az 1. század végén és a 3. század elején.52 4. Fibulák A temetőben 17 sírban találtunk a felsőruha rögzítésére használt fibulákat, melyek 6 gyermek, 5 nő, két férfi és 4 ismeretlen nemű felnőtt sírjában voltak. A feldúlt női és gyermek sírokban a mellkasnál, az állkapocs alatt, a bal felkarcsont végénél vagy a bal kulcscsonton kerültek elő. Síronként általában egy- egy ruhakapcsolótűt bontottunk ki, mely alól három sír képezett kivételt. A 71b sírban három, a 14. és a 46 VADAY1985. Abb. 13., 21.; PÁRDUCZ 1950. Taf. XXI. 11., XC. 14. 47 VADAY 1989. 49.; KULCSÁR 1998. 53. 48 A félhold alakú csüngőről Vaday Andrea több tanulmányában is részletesen írt VADAY 1982-1983. 173-174.; UŐ. 1989. 55-57. 49 A korai arany patkó alakú csüngőkről részletesen ld. KŐHEGYI 1982.; VADAY 1989. 55-56. 50 VADAY 1982-1983. 173.; UŐ. 1989. 56. 51 VADAY 1989. 233., T. 10. 2. 52 VADAY 1989. 60. 95. sírban pedig két-két fibulát találtunk. A 71b sírban levő fibulák közül az emailbetétes korongfibula az állkapocs bal oldalánál, alatta néhány cm-rel egy számszeríj-, a jobb vállon egy aláhajlított lábú fibula feküdt. Valószínű, hogy a köpenyt baloldalon a díszes zománcbetétes fibulával rögzítették, a másik két dísztűvel pedig az ez alatt levő ruhadarabokat foghatták össze. Egytagú, aláhajlított lábú, felsőhúros bronzfibula az 5. sírból került elő (18. tábla 7.). A tűtartó elvékonyodó végét ötször tekerték a kengyel és a láb találkozásához. Ez a fibulatípus Szentes-Sárgapartról a 32. sírból, Szentes-Kajánról a 4. sírból, Csongrád-Ven- delhalomról a 27. sírból, Szentes-Jaksorról és Orosháza környékéről ismert.53 Egytagú, aláhajlított lábú, felsőhúros, elvékonyodó lábú, lemezes kengyelű bronzfibulák a 2. (18. tábla 1.), 9. (19. tábla 1.) és a 14. (21. tábla 8.) sírokból kerültek elő. A 2. sírban lelt darab kengyellemezén beütö- getett zeg-zug díszítés látható. Ezeknél a fibuláknál a visszahajlított lábvégből alakították ki a tűtartót. Kéttagú, aláhajlított lábú, alsóhúros bronzfibula a 71b (30. tábla 1.), a 77. (31. tábla 4) és a 95. sírban (33. tábla 5.) volt. Mindhárom fibulánál a tűtartó elvékonyodó végét kétszer vagy háromszor tekerték a kengyel és a láb találkozásához. A 71b sírban lelt darab lábán két-két vízszintesen bekarcolt vonal és félkör alakú díszítés látható. A fibulán átrozsdásodott textilmaradvány figyelhető meg. Ezekhez hasonló fibulát ismerünk Hódmezővásárhely-Fehértóról a 9. sírból és Szentes-Kajánról a 6. sírból.54 Az egy- és a kéttagú, aláhajlított lábú fibulák az Alföld területén széles körben elterjedtek, és a 2. századtól a késő szarmata korig használatban voltak.55 A 7. sírban kéttagú, spirálkaros, gombos fejű bronzfibula feküdt, melynek kengyele lemezes, lábrésze rombusz alakban végződik, a gomb pedig merőlegesen helyezkedik el a stiftes tagra (18. tábla 8.). Ez a fibulatípus igen széles körben és időhatáron belül általánosan elterjedt.56 Hasonló fibula került elő többek között Szentes-Kajánról az 1. sírból is.5/ A 86. sírból (32. tábla 3.) egy provinciális bronz térdfibula került felszínre, mely félköríves fejlemezén facettált díszítés látható. A fibula lába sima, a fejlemeze és a kengyelindítása között lépcsőzetes tagolás figyelhető meg. Ehhez hasonló, hosszú, keskeny tűtartójú fibula került elő az Abony 48. lelőhely 50. sírjából, Békéssámson, Erdőháti-halom 40. és 46. sírjából, illetve Hódmezővásárhely-Fehértó 17. és 19. sírjaiból is.58 Az alföldi szarmata leletanyagban a fibu53 PÁRDUCZ 1950. XX. t. 50., 5b„ LXII. t. 3., LXXIX. t. 3., LVII. 1.16., LX. t. 5. 54 PÁRDUCZ 1948. XLV. t. 3a„ 3b.; PÁRDUCZ 1950. LXIII. t. 11. 55 VADAY 1989. 86., 88. 56 VADAY 1989. 89. 57 PÁRDUCZ 1950. LXII. t. 5a., 5b. 58 RÓZSA 2005. 8. kép 1., 12. kép 1.; PÁRDUCZ 1946-48, XLVII.
