Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)

Gulyás Gyöngyi: Szarmata temetkezések Abony és Cegléd környékén

Szarmata temetkezések Abony és Cegléd környékén | 141

temetkezési típusnál (nyitott, zárt árokkeretes, akna- síros) megtalálhatók, illetve az asszonyok gyöngyökkel kivarrt ruhája alapján a 2-4. századra keltezhetők.

A temetkezések közül, a sírban talált leletek vagy az antropológiai vizsgálat alapján 37 esetben (65 %) lehetett az elhunytak nemét megállapítani. 7 sírba férfit (12 %), 17 sírba nőt (29 %) és 13 sírba gyermeket (22 %) temettek el.

4. Sírba helyezés

Két sírban (13., 75. sír) találtunk vasalkatrész nélküli koporsómaradványt. A 13. sírban, a sírgödör DNy-i részén 8-10 cm hosszú és 5 cm széles famaradványt, a 75. sírban az EK-i sírfal mellett 125 cm hosszú és 25-65 cm széles, összefüggő famaradványt bontottunk ki. A 66. sírban, a combcsontok között vasszöget leltünk, de koporsóra utaló nyomot nem figyeltünk meg.

Három nagyméretű sírgödör alján (28., 29., 40. sír) halotti ágyra utaló bemélyedéseket bontottunk ki. A 28. sírban (H.: 340 cm, Sz.: 160 cm) kibontott mélyedések aljának szélei alapján a halotti ágy 245 cm hosszú, fej felőli része 65 cm, láb felőli része 70 cm széles, az ágyláb pedig 7 cm széles volt. A 29. sír (H.: 355 cm, Sz.: 165-175 cm) alján, az előzőhöz hasonló mélyedéseket észleltünk, melyek a D-i és az É-i faltól 50-50 cm-re jelentkeztek. A jelenségek aljának szélei alapján a halotti ágy 225 cm hosszú, fej felőli része 93 cm, a láb felőli része 83 cm széles, az ágyláb 5-7 cm széles volt. A 40. sír (H.: 335 cm, Sz.: 155-160 cm) DK-i felében nem két lábon álló ágy, hanem téglalap alakú ágykeret lenyomatát figyeltük meg. A kb. 260 cm hosszú, 85 cm széles keret lába 5 cm széles volt. Valószínűleg ehhez hasonló faszerkezetes építményt figyelt meg a madarasi temetőben, a kedvező talajtani viszonyoknak köszönhetően Kőhegyi Mihály. A 658. sírban „négy bárdolt gerendából összerótt, téglalapalakú alkalmatosságot” említ meg az ásató, mellyel a koporsót vitték ki a temetőbe.42

A 46. sírban az előzőekhez képest szokatlan jelenséget dokumentáltunk. A gödör É-i és D-i végénél egy-egy, 23-25 cm mély (sír aljától mérve), 17x44 és 12x32 cm-es mélyedéseket bontottunk ki, melyek között 102-110 cm távolság volt. Az ovális alakú gödrök szerepe kérdéses.

Három sírban (34., 41., 53. sír) találtunk arra utaló nyomot, hogy az elhunytat a temetés előtt szerves anyagból készített lepelbe burkolták. A 41. sírban li- lásfehéres bőr vagy fa-, a 34. és az 53. sírban fehér, bolyhos textilszerű anyag maradványait észleltük. A

71. sírba eltemetett férfi kartartása alapján csak feltételezzük, hogy valamilyen, a bontáskor már nem észlelhető anyagba tekerték be. A 34. körárkos sír alján

42 KŐHEGYI 1971.214., 5. kép; KŐHEGYI-VÖRÖS 2001. 144.

faszén maradványt találtunk, mely a sírgödör előkészítésében tölthetett be fontos szerepet.43

Női viseleti tárgyak

1. Fülbevaló

A 24. sírban, a koponya bal oldalán 3,5 cm átmérőjű, hurkos-kampós végű, ezüst fülbevalót találtunk, melynek testére az ezüstszálat ötször tekerték fel {24. tábla 1.). A fülbevaló mérete alapján a 3. században megjelenő típusba tartozik. A 2. század közepétől a leggyakoribb fülbevaló típus a hurkos-kampós végű, melyet egy vagy több huzalból is készíthettek.44

2. Nyakékek

Gyöngy nyakláncot vagy a felsőruha gyöngy hímzését alkotó gyöngyöket több sírban is rögzítettük, de csak a 14., 24. és a 71b sírban tudjuk rekonstruálni az egykori nyakékeket.

A 14. sírban — a bolygatottság ellenére — két vagy három nyakláncot figyeltünk meg. A rövidebb, 19 db karneolgyöngyből álló sor alatt egy hosszabb szálra felfűzött, 10 db nagyméretű mészkőgyöngyből álló gyöngysor volt {21. tábla 10-11.). Mindkét nyakéknél a középső gyöngy volt a legnagyobb méretű. A harmadik sorból néhány darab üveggyöngy maradt meg, amely hosszabb volt, mint a mészkőgyöngy sor és valószínű, hogy erre fűzték fel az ezüst félhold alakú csüngőt is.

A 24. sírban két gyöngysort rögzítettünk. Érdekes, hogy az üveg-, karneol- és borostyángyöngyök vegyesen, de meghatározott rendben voltak felfűzve. Mindkét sor 24-24 darabból állt. Az egyik lánc két végén 3, illetve 4 db kisméretű üveg- és borostyán-, majd két karneol- után két borostyángyöngy következett {24. tábla 2.). A második sor 17 db üveg-, 6 db karneol- és egy mészkőgyöngyből állt, pontos felfű- zési sorrendet itt nem sikerült megfigyelni.

A 71. kettős sírban fekvő nő állkapcsa alatt (eredeti helyükön) és a mellkason (másodlagos helyen) 20 db lecsapott sarkú karneolgyöngy feküdt {30. tábla 2.). Az említett gyöngyök egy rövidebb nyaklánc darabjai lehettek. A mellkason további 157 db, zöld, piros, fehér és narancssárga színű üveg- és 1 db mészkőgyöngyöt bontottunk ki {30. tábla 3.). A 30x50 cm-es felületen szétgurult gyöngyök feltételezhetően a ruha nyakkivágásának felvarrt díszei vagy egy újabb nyakék részei voltak.45 A koponya bal oldala mögött lelt nagyméretű aranyfóliás gyöngy hovatartozása kérdéses {29. tábla 6.).

43 KULCSÁR 1998. 27.

44 VADAY 1989. 45.

45 Valószínűbb, hogy a ruha kivágásának díszei voltak, mivel egy síron belül a ruha aljának és a gyöngy nyakékeknek a gyöngykészlete általában eltér egymástól.