Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Gulyás Gyöngyi: Szarmata temetkezések Abony és Cegléd környékén
140 Gulyás Gyöngyi töredékei - a 2. századtól megjelenő darabok. Az árkok betöltéséből általában egyesével előkerült korongolt szürke vagy téglaszínű perem- és oldaltöredékek erősen kopottak. Ezekben, az esetekben valószínűleg másodlagosan kerültek az edénytöredékek az árkokba, de az sem kizárható, hogy az edények hiányzó darabjai a szántással vagy a gépi nyeséssel tűntek el. így kerülhetett a 37. árokkeret betöltésébe egy Drag. 37-es formájú tál aljtöredéke is, mely a westerndorfi vagy a pfaffenhofeni műhelyben készült a 3. század második negyedében.32 A 8. körárokból előkerült, 5,4x7,4 cm-es, lecsapott sarkú, téglalap alakú vörösréz lemez arra utal (19. tábla 3.), hogy nemcsak agyag, hanem szerves anyagból készített (pl.: fa, bőr) edényekbe is tettek ételt az árkokba. Az említett lemez egy 0,8 cm vastag faedény homorú aljára hat, derékszögben elkalapált fejű szegeccsel volt felerősítve. A veret jelentőségét mutatja, hogy a kárpát-medencei szarmaták hagyatékából kevés lelőhelyről, Jászberény-Alsómuszajról, Madaras- Halmok 144. sírjából, illetve Kiskundorozsma-Subasa 84. sírjából ismerünk faedény vereteket.33 A jászberényi háromszög alakú ezüst veretek, a madarasi és a kiskundorozsmai V-alakban szétnyíló vasalások faedény lekerekített peremét díszíthették, az abonyi körárokból előkerült vörösrézlemez viszont biztos, hogy fenékdísz volt. A tárgy legközelebbi párhuzamait a hun leletkörben találjuk meg.34 Állatcsontokat három nyitott (44., 65., 81. árok) és egy zárt (88. árok) árok Ny-i és K-i ívében találtunk, melyek a nyesési szinttől néhány centiméterre jelentkeztek. A 44. és a 65. árkokban ló állkapcsot és lófogat, a 88. árokban szarvasmarha-, a 81. árokban ismeretlen állatcsontot találtunk. Ez utóbbi árokkeret feltárási területre eső részéből edénytöredék nem került elő. 3. A vázak sírbeli helyzete, az elhunytak neme A feltárt sírok 99%-a teljesen vagy részlegesen rablott, egyedül a 24. sír volt érintetlen. A lelőhelyen előkerült vázakat hátukra fektették és a felsőtestet ért bolygatások ellenére is különféle kéztartásokat figyeltünk meg. Előfordult, hogy mindkét kézfejet a combokra (107. sír) vagy a medencére (14. sír) helyezték. Két esetben a jobb kar a test mellett, a bal alkar a bal medencén (7., 11. sír), vagy a jobb alkar feküdt a jobb medencén (5. sír). A 24. sírban fekvő nőt a többitől eltérően bal oldalára fektetve, felhúzott lábakkal temették el. A sírt a 20. körároktól és a 27. árokkerettől egyenlő távolságra, a humuszba ásták. A sír gödrének szélét a nyeséskor és a bontáskor sem tudtuk rögzíteni. Az elhunytat gyöngyökkel kivarrt ruhában, gyöngyékszerekkel, karpe32 A terra sigillátákat Gabler Dénes határozta meg. 33 VÖRÖS 2003a 1., 2. kép; KÜRTI 2005. 14. kép 8. 34 VÖRÖS 2003a 66. reccel és fenőkővel földelték el, sírjába nem helyeztek edény mellékletet. A zsugorított pozíciójú sírokkal kapcsolatos eddigi megfigyeléseket a temetkezés alapján meg tudjuk erősíteni. A 24. sírban fekvő fiatal nő - az eddigi megállapításokhoz hasonlóan — nem alávetett személy, hanem vagy az archaikus szokásokat őrző vagy babonás félelmet kiváltó asszony lehetett.35 A 74. nyitott körárokkal övezett sírgödörben (71. sír) két felnőtt, egy nő és egy férfi bolygatott vázát bontottuk ki. Kulcsár Valéria kandidátusi értekezésében 12 lelőhelyről gyűjtött fel páros vagy olyan sírt, amelybe kettőnél több személyt temettek el.36 Ebből a tanulmányból és további két közlésből összesen 5 olyan sírt ismerünk, ahol házas (?) párok, azaz különböző nemű felnőttek fekszenek. Jászalsószentgyörgy, Borsa-halom 3. sz., E-D-i tájolású sírgödörben két égett koponya-, egyéb bolygatott vázcsontok, használati és viseleti tárgyak kerültek elő.37 A Kiskunfél- egyháza-Páka-puszta, Dósa-tanya 31-31a sírgödrében DK-ÉNy tájolásban eltemetett vázakat találtak.38 Nagyszénás-Vaskapu lelőhelyen viszont nem egy sírgödörben, hanem két külön gödörbe eltemetett személyek vázát dokumentálta Zalotay Elemér.39 A 11. számú, D-E tájolásban elföldelt nő sírja felett néhány cm-rel találták a 12. sz., DK-ÉNy-i tájolású férfi vázát, tehát a két sír összetartozása bizonytalan. Kompolt-Kistéri-tanya lelőhelyen, a 260. sz. sírgödörben is kettős temetkezésről számol be Vaday Andrea. A D-É tájolású, rablott sírban egy középkorú férfi és egy nő rossz megtartású vázrészeit bontották ki, azonban csak a férfi használati és viseletéhez tartozó tárgyakat lelték a vázrészek között.40 Az Ebes, zsong- völgyi, több korszakhoz tartozó település és temető feltárásról szóló előzetes közlésből tudjuk, hogy itt is találtak egy DDNy-EEK-i tájolású kettős sírt, melyben felnőtt nő és férfi nyújtott helyzetű váza feküdt. A leírás alapján annyit tudunk, hogy a sírban csak a férfi vázhoz tartozó használati tárgyakat találtak.41 Az abonyi páros sír esetében egyértelműen meg tudtuk állapítani, hogy először a nőt, majd rövid idő elteltével a férfit temették el, akit a szertartás előtt valószínűleg halotti lepelbe tekertek. A sír rablásakor már mindkét személyt elhantolták. Egyedül a kiskunfélegyházi páros sírról rendelkezünk publikált sírrajzzal, amely két szempontból is fontos. Egyrészt itt is látható, hogy a férfi jobbján fekszik hitvese (?), másrészt a nőt gyöngyökkel kivarrt ruhában temették el, mint az abonyi és a nagyszénás! asszonyt is. A fentebbi példák alapján a kettős sírok (nő és férfi) minden 35 A zsugorított temetkezésekről ld. KULCSÁR 1998. 32-34. 36 KULCSÁR 1998. 31. 37 VADAY 1989. 234., T. 13-15. 38 KULCSÁR 1998.12. kép 39 NAGY 2003. 54., 2. kép 2. 40 VADAY 1996. 8-9., 5. kép 41 DANI 2004. 208.
