Rajna András (szerk.): Régészeti tanulmányok - Studia Comitatensia 31. (Szentendre, 2011)
Gulyás Gyöngyi: Szarmata temetkezések Abony és Cegléd környékén
Szarmata temetkezések Abony és Cegléd környékén 139 tunk 25-30 cm széles és további két sír (54., 55. sír) rövidebb, DK-i vagy ENy-i végén 20-25 cm széles padkát. Ez a jelenség ritkán, de előfordul az alföldi szarmaták temetkezéseiben, pl.: Lajosmizse-Kónya major lelőhely 12., 15., 16., 22. és 26. sírjaiban a rövidebb vagy a hosszabb oldalon teljes vagy részleges padkát figyelt meg az ásató.23 2. Arokkeretek, árokrészletek mérete, szerepe Az alföldi szarmaták körében általánosan elterjedt szokás a sírok köré nyitott vagy zárt árkot ásni a 2. század és az 5. század eleje között.24 A lelőhelyen 16 nyitott körárokkal övezett sírt tártunk fel. A szabályos kerek vagy ovális alakú, 55-140 cm széles, 16-70 cm mély, ívelten vagy egyenesen szűkülő falú, ívelt aljú árokkeretek, DK-i vagy D-i részükön — a sírban fekvő elhunyt feje felől - nyitottak. Az árkok külső átmérője 9,2-12,9 m, bejáratuk 20-200 cm széles. Néhány esetben nem találtuk meg a teljes körárkot, melynek két oka lehet. Vagy a nyesés során koptak ki (túl sekélyek voltak) vagy eredetileg csak árokrészleteket ástak a sírok köré, így nem is voltak meg sohasem teljesen. Ilyen részleges árokkeretet tártunk fel a 3. sír (1. árok), illetve a 86. és 94. sírok (85. árok) körül. 9 zárt, kerek vagy ovális alakú, 85-15 cm széles, 28- 80 cm mély, ívelten vagy egyenesen szűkülő falú, ívelt aljú árokkal övezett sír is előkerült. Az árkok külső átmérője 11,7-15 m között változott, némelyikük 1-2,5 méterrel nagyobb átmérőjű, mint a nyitott körárkok. A szántott humuszréteg vastagsága (30-40 cm) és az 50-60 cm mély nyesési szint miatt a humuszoláskor nem tudtuk a sírok fölé emelt halmokat megfigyelni, de a „Tatárhányás-dűlő” elnevezés minden bizonnyal az egykori halmok meglétére utal. Kőhegyi Mihály a Madaras-Halmok késő szarmata temetőjének feltárása kapcsán megfigyelte, hogy a halmokat kerítő árkok mindig zártak voltak. A halmokat részben a kerítőárkokból kitermelt, részben a környékből hozott földből építették fel. A halmos sírok között szokványos sírokat is találtak, melyeket ugyancsak körárokkal kerítettek, de azok a DK-i oldalon mindig nyitottak voltak.25 Madarason a körárkos sírok szokványos, a halmos sírok viszont ezeknél nagyobb méretűek voltak.26 Az Abony 39. lelőhelyen a nyitott és a zárt körárkos sírgödrök méretei között nincsen ilyen szembetűnő különbség. Mindkét temetkezési rítusnál vannak kisebb és nagyobb méretű gödrök, melyek mérete az őket övező körárkok nagyságával arányos. A lelőhelyen feltárt temetőrészlet nyitott és zárt körárkos sírjai kapcsán nem jelenthetjük ki biztosan, hogy a zárt körárkokkal övezett sírok fölé halmot 23 KULCSÁR 1998. 23., 130-132. 24 KULCSÁR 1998. 36, 43. 25 KŐHEGYI 1971. 212-213. 26 KŐHEGYI 1971. 213. emeltek, a nyitott körárkosok fölé pedig nem. Diny- nyés István Pilis-Horgász-tó lelőhelyen 1994-96 között feltárt egy DDK-i oldalán nyitott körárkot (2. obj.), mely fölé halmot emeltek. A halom a feltáráskor még 45-50 cm magas volt.27 Megfigyeléseink alapján a sírrablók nem tettek különbséget a nyitott és a zárt körárkos sírok között, mindkettőt teljesen kifosztották. A sírok magas rab- lottsága miatt csupán a sírgödrök és a körárkok mérete alapján nem tudunk következtetni az ide temetettek társadalmi helyzetére.28 A temetőben hat (33., 47, 48, 59, 60, 96. árok) olyan árokrészletet is találtunk, melyek közepén nem jelentkeztek sírfoltok. Feltételezhető, hogy a 33. és 48. körárok részletei egy-egy sírt kerítettek, melyek már a feltárási területen kívül estek. A 47, 59, 60. és a 96. árokrészletek, 80-120 cm szélesek, enyhén íveltek, ívelten szűkülő falúak, ívelt aljúak, humuszos betölté- sűek, hosszuk 3 és 7,8 m között változik. Mind a négy árokrészlet körárkok között, azoktól 1,2-6 m távolságra feküdt, közelükben sír nem került elő. Madarason és Sándorfalván is tártak fel olyan kerítőárkokat, melyek közepén nem volt temetkezés.29 Valószínű, hogy az „üres” árkoknak is fontos szerepe lehetett a halotti kultuszban ugyanúgy, mint a körárkos sírokat övező árkoknak.30 Ezt támasztja alá a 60. árokrészlet is, melynek betöltésében kézzel formált fazéktöredékeket találtunk. A nyitott körárkoknak és a zárt árokkereteknek egyaránt fontos szerepük volt a temetést kísérő vagy a temetést követő rituális eseményekben. A sírokat kerítő árkok több mint a felében találtunk edénytöredékeket. Az edények mindig több darabban és hiányosan kerültek felszínre. Elképzelhető, hogy a temetést követően a rituálisan összetört edényeket helyezték az árkokba. Szembetűnő közös vonása ezeknek — a 12. ároktól eltekintve — az objektumoknak az, hogy az É-i, ENy-i vagy K-i szakaszukba egy vagy ritkább esetben két (31, 72. árok) kézzel formált, tojásdad testű fazék széttört darabjait helyezték. Több árokban nemcsak házi-, hanem díszkerámia töredékeket is találtunk. A 8. körárokban talált szürke töredékekből egy majdnem ép, ívelten kihajló peremű, nyomott gömbtestű, éles hasvonalú korsót tudtunk összeilleszteni (19. tábla 1.). A korsó karcsúbb testű párhuzamát Kiskundorozsma-Subasáról a 84. sírból ismerjük.31 Az edénytöredékek egy része jellegtelen, a többi — gömb testű edények-, korsó-, kézzel formált fazekak 27 Dinnyés István szíves szóbeli közlése. 28 A halmos sírokat egyes lelettípusok (pajzsok, lószerszámok) megléte rokonítja egymással, mely arra utal, hogy az itt eltemetettek magasabb társadalmi réteghez tartoztak és valamilyen összefüggésben álltak a határvédelemmel is KULCSÁR 1998. 45-46. 29 VÖRÖS 2003. 12. 30 KULCSÁR 1998. 39. 31 KÜRTI 2005. 14. kép 7.
