Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Prohászka Péter: Páty régészeti és numizmatikai emlékei Várady József levelei tükrében

meglevő honi serperitinek össze állíttatnának talán meg lehetne tudni honunkba készültek e a kigylából faragott kőeszközeink, és talán a készítési helyekre is lehetne honunkban akadni. Tiszta rézből egy primitív szerkezetű csákányt bírók, melly azonban nem Pátyon, hanem Hont vármegyében Drégelypalánk határában találtatott 1867ben. A bronzkorbóla pátyi határban egy véső, és egy sarló töredék, többféle fibulák és a szomszédos Torbágyi határból 1. fél mellcsatot szereztem meg, kevés hetek előtt a lövöldözőn a térképen H betűvel jegyzett helyen egy kiásott csontvázon talált meglehetős szép és ép 2 karpereczet nyertem. Ezen sírhoz közel, valami 20-30 lépésnyire találtatott az I hídra vezető úton több évek előtt egy szép felírásos romai sírkő, mellyre a közepe táján két szemben álló lovas relief volt látható, de az akkori bíró G ári István butasága ésparasztgőgje következtében azt a nemzeti múzeumba nem szállíthattam, hanem elpusztíttatott. Vasból találtatott a fokút környékén К betű tájékán egy lapos vas gyűrűkből készült ugy nevezett Huszársug, ugyan azon helyen egy egyenes Lpádé, egy nagyobb harczibárd csorbás éllel és bileggel, valamint egy kisebb csorbátlan bárd is, továbbá egy lándzsa egy kelevész-hegy, valamint egy kisebb és nagyobb Î alakú nyílhegy, végre egy három szögletű nyílhegy. Ugy látszik mint ha ezen fegyverzet nagyobb része egy és ugyanazon itt elesett vitéznek fegyverzete volt, sisakra nem akadtak, mert ez nagyobb területű, hihetőleg már régebben került elő, és vagy feldolgoztatott vagy ilyen kézre jutott. Ezen a helyen valamint a Dobogón is, az utolsó 5 századokból származó sarkantyúk nagyobb számban találtatnak a legrégibb hegyesekből és taréj nélküliekből helyben csak töredékeket szerezhettem. Szintígy az igen lapos és széles lópatkókból is csak töredékek kerültek a gyűjteményembe, mellyek tán a tatárjárási időből származhatnak, van ezen kívül egy külön alakú 9 szeglyukú patkó is valamint egy otromba lózabla melly a legközelebbi években a pátyi határhoz közeleső budakeszi erdőben egy 120-140 éves tölgyfa tövének kiásása alkalmával találtatott. Római érmek, többnyire obolusok a fokút környékén találtatnak, nagy bronz érmek a Pintérvölgyből kerültek elő, de csak igen csekély számban, egyébbiránt obolusok és középbronz érmek szanaszét az egész határban találtatnak. Árpád királyi házbeli érmek majd nem kirekesztőleg a kozáromi völgyben volt puszta templom környékén találtatnak, de felette gyéren, I. Mátyás, II. Ulászló és II. Lajos királyok kis pénzei leginkább a Dobogón találtattak. Ezeken az érmeken kívül találtatnak a habsburgi házbeliek mellett kispénzek fillérek és garasok, más német főpapoktól és német birodalmi grófoktól, herczegektől valamint II. III Zsigmond lengyel királytól. Török érem mind a mellett, hogy itt a köznép minden régi, előtte nem ismert pénzt, törökpénznek nevez, eddig kezemhez csak három példány jutott jó ezüstből, kispénz nagyságban. Agyagból készült edények is találtatnak néha, főképen a nagyhegyi szőlőkben döntés alkalmával, de többnyire barbár készítmények sötét hamuszínű agyagból és máz nélkül ritkán egy meglehetősen ép példány, minthogy ezen szőlőkben már gyakori döntések fordultak alá, jelenleg már nagyon ritkán akadni másra, mint cserép töredékre. Valami 40 év előtt Cseke András talált ugyan ott egy nagyobb menyíségű római pénzekkel telt edényre a nemzeti múzeumba is elvitte, miután azonban a dicséreten kívül csak könyörgésére húszassal jutalmaztatott, már nem keresték fel a muzeumot, sőt elharácsolták a találmányokat, az edényeket pedig összezúzták. Néhány nagyobb ép edényeket több évek előtt Hofbauer Jeromos Jenéi irott szerzetbeli plébánosnál és a telki apátság jószági igazgatónál, ki szinte gyűjtötte a régiségeket láttam, de ezek Bécsbe vándoroltak. Minthogy ezen apátság hazánk világos törvényei ellen, Zala vármegyének fél századon túl sürgetett gravamenei daczára mai nap is 140 évtől óta idegen kézen a mindenkori bécsi Scott Praelatus kezénél van, valószínű, hogy Scott Convenu múzeumában sok Páty határából kikerült régiség találtathatik. — Az agyagedények többnyire E betű táján találtatnak. Ókori épületek romjai jelenleg már sehol sem találtatnak a pátyi határban, de bizonyos hogy a hajdani Kozáromi pusztán, melly most már a pátyi területbe be olvasztatott, egy templom és hihetőleg zárda is állott az itteni lakosok a templomot puszta vagy törörk templomnak nevezték, hogy nem volt török épület bizonyos, az azonban, melly korban épülhetett határozottan meg nem mondhatom, távol levén olly nagyobb könyvtáraktól, mellyekben ez iránt kutatásokat tehetnék. Igen sok öreg lakos, általam ismételve megkérdeztetvén öszhangzólag azt vallotta, hogy a nevezett templom hoszfalainak nagyobb része még 1809ben látható, és 3-4 ölnyi magasságú volt. E templom a térképi A helyen volt. Ezen épület déli részén egy sánczféle domb van, ez alatt szemben a puszta templommal volt egy vízvezeték nyílása b, mellybőlfolyton vízfolyott, és csak későbbi időben fojtatott el a tudatlan parasztok által, ezen vízvezetéknél csövei körülbelül egy lábnyi hosszúk, keskeny spárga takarókhoz hasonlók voltak, nem bírok belőlök, de unszolásomra néhány példányt a nemzeti muzeumunkba elküldöttek. Ezen vízvezeték folytán a biai határ felé С betű alatt van jelenleg is egy nádastó, melly alig ha nem addig-míg a templom el nem pusztult, halastónak szolgálhatott, mert a benne levő víz a vízvezetékből kiömlő fris víz által folyton feleleveníttethetett és haltenyésztésre alkalmassá tetethetett. Zsámbék azaz nyugat felé a templomon felül és alul voltak a monda szerint épületek, a felsők alatt pinczék is voltak, valamint a templom Sanctuariuma alatt kripta is, mellyből állítólag valami Belicza János nevű zsámbéki gazda sok érdekes holmit vitt el egy hatökrös szekerén, mire meggazdagodott, urasági földeket és malmot is haszonbérbe vett, de 426