Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Prohászka Péter: Páty régészeti és numizmatikai emlékei Várady József levelei tükrében

Ezt a hiányt igyekszünk ezen tanulmánnyal pótolni. Váradytól több leírás és jegyzék található a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalban őrzött Rómer hagyatékban a következő címekkel: Páty helység archaeologiai leírása? Várady Józsefkiállítmány a,

s Római érmek mellyek Páty on találtattak és gyűjteményembe jutottak? Ezekhez tartozik még egy több lapból álló leírása a Pátyon és környékén talált különféle korú tárgyaknak, melyek rajzát ráadásul a szerző mellékelte is.

10 Sajnos a Páty helység régészeti leírásához csatolt térképet, amit a birtokos a tájékozódás megkönnyítése végett készített, sem a Rómer hagyatékban, sem pedig más adattárakban nem találtam meg. Várady József jelentései, leírásai és rajzai a magyar régészet egyik legnagyobb és nemzetközi jelentőségű eseményével állnak kapcsolatban - az 1876-ban Budapesten megrendezett VIII. Nemzetközi Ősrégészeti és Embertani Kongresszussal, melyen a Várady gyűjteményből szintén kiállítottak több darabot (HAMPEL 1876. 88-89; MRT 7. 133.). A magyar régészet meghatározó személyeként Rómer Flóris a stockholmi VII. Nemzetközi Ősrégészeti és Embertani Kongresszuson (1874) tett javaslatot a következő Budapesten történő megrendezésére, amit a résztvevők egyhangúlag el is fogadtak. Mindössze két év állt a rendelkezésre, hogy egyrészt megszervezzék a kongresszust, a hozzá kapcsolódó kiállítást illetve megjelenjen a kiállított tárgyakról egy katalógus (BARDOLY 1988. 238.). Ennek jegyében fogalmazódott azon nyomtatott kiáltvány, amit a szervezők eljutattak a magyarországi tudós körökhöz, gyűjtőkhöz és érdeklődőkhöz. A két fő szervező, Pulszky Ferenc és Rómer Flóris, 1875. március 5-én kelt kiáltványukban külön kéréssel fordultak a magyarországi intézményekhez és gyűjtőkhöz, kérve segítségüket a magyar régészet ezen jelentős bemutatkozásához. Az egyik pontjában a szándékokról a következő olvasható: " A congressus tartalma alatt a fővárosban olyan kiállítás fog a történelem előtti tárgyakkal szerveztetni, mely nemcsak a nemzeti muzeumok összes efféle kincseit foglalja magában, hanem a magyarhoni vidéki muzeumoknak és egyes szakférfiúk ősrégi tárgyak gyűjteményeiből tünteti fel a legtanulságosabb példányokat természetben, vagy teljes okadatolt lajstromokban, rajzokban vagy gipszöntvényekben. Szándékunk a szomszéd országok társulataival és gyűjtőivel is érintkezni, felkérvén ezeket, hogy a nálunk előforduló példányokhoz az illusztráló parallelákat ideiglenesen kiállításra átengedjék."

11 Hogy a felhívás hatással volt az érintettekre, jelzi, hogy mind a vidéki múzeumok, régészeti egyletek, mind pedig gyűjtök nagy számú és igen értékes régé7 KÖH Rómer hagyaték К 549/3. 8 KÖH Rómer hagyaték К 549/1. 9 KÖH Rómer hagyaték К 549/2. 10 KÖH Rómer hagyaték К 545/13. 11 MTA Könyvtára Kézirattár Ms 5085/7. szeti anyagot állítottak ki (HAMPEL 1876.). Rómer szervezőmunkája sikerrel járt. Az ország minden részéből jelentős és tudományosan figyelemreméltó anyagot tudott összegyűjteni és az 1876. szeptember 9-én a Magyar Nemzeti Múzeumban megnyílt kongresszus és kiállítás ezeket tárta a hazai és külföldi érdeklődők elé (BARDOLY 1988. 238.). Ezt megelőzően azonban a felhívásban foglaltaknak megfelelően széleskörű adatgyűjtés folyatódott, mely során települések, objektumok (sáncok, halmok stb.) régészeti leírásait, valamint régészeti leletek jegyzékeit és rajzait jutatták el az ország minden részéről Rómer Flórisnak. Sajnos ez a levelezés a különféle hagyatéki részekben szétszóródott, pedig azonosítása és kiadása a magyar régészet és helytörténet számára nagy jelentőséggel bírna. Ezek sorába tartoznak a Várady József által készített leírások és jegyzékek is, melyek Páty régészeti topográfiáját számos fontos adattal egészíti ki. Az 1876. július 19-én kelt Páty helység régészeti leírása, mely alább olvasható, részletesen mutatja be a régészeti lelőhelyeket, illetve azokról a Várady gyűjteménybe került tárgyakat:

12 PÁTY HELYSÉG ARCHAEOLOGIAI LEÍRÁSA Hogy a pátyi határban a történelem előtti ős korban már emberek laktak kétségen kivül bizonyítja az hogy kevés 12 év alatt 22 darab helyben talált előkorbeli eszközökhez jutottam. Hogy a lakók élelmezésére vad is találtatott, bizonyítja az, hogy mélyebb vízmosásokban több helyen kövült vagy calcinait szarvasagancs töredékek találtatnak, hogy még régibb időben ős állatok is tartózkodtak ezen erdőkben bizonyítja az hogy az ide csatolt térképen F. betűvel jegyzett homokdombban, melly a Pátyról Torbágyra vezető út mellett a kispátyi patak bal partján van, egy ős elefánt agyar töredék is találtatott, mellyet a gyűjteményembe meg is szereztem és 17 Ctm hosszú, 45 Ctm körülettel; — A gyűjteményembe került kőszerszámok anyaga különfélesége és az hogy serperit, mellyből a legtöbbek készültek helyben valamint a környéken sem találtatik állítani lelet, hogy ezen kőszerszámok csak is kereskedés útján kerültek az itteni őslakók kezeihez, valószínű, hogy kivéve az itt talált nem csiszolt agyagos homokos mészkőből készült szerszámokat, a többieket maguk nem készítették. Pattogtatott kova, vagy tűzkőből készült szerszámokra sem akadtam, holott a közel Duna medrében elég tűzkő, kalcedon és kvarcz gözkőveket találhattak és feldolgozhattak volna, ha hozzáérthettek volna. Ha a nemzeti muzeumunkban és a geológiai intézetnél 12 KÖH Rómer hagyaték К 549/3. Páty régészeti leírását és a többi Várady féle jelentést az átírásnak megfelelően közlöm, így nem javítottam ki az előforduló helyesírási és stilisztikai hibákat. 425