Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Prohászka Péter: Páty régészeti és numizmatikai emlékei Várady József levelei tükrében

PROHASZKA PETER (KUNY DOMOKOS MEGYEI MÚZEUM, TATA) PÁTY RÉGÉSZETI ÉS NUMIZMATIKAI EMLÉKEI VÁRADY JÓZSEF LEVELEI TÜKRÉBEN A Pest megyei Páty község régészeti emlékeinek és lelőhelyeinek (1. kép) száma a beruházásokhoz kapcsolódó leletmentéseknek köszönhetően az 1990-es évektől kezdve egyre jobban szaporodik (MAROTI1999. 19-24; OTTOMANYI 2001. 35-37.). Kétségtelenül a legnagyobb érdeklődést az 1997-1998-ban a pátyi Malom-dűlőben feltárt több száz római sír és a közeli telep kapta (MRT 7. 128, 13/9. lelőhely), mégha a lelőhelyről más különféle korú temetkezések is kerültek elő (OTTOMANYI 2001. 35.). A község régészeti lelőhelyeinek részletes bemutatását a Magyarország Régészeti Topográfiája 7. Budai és Szentendrei járást feldolgozó kötetében olvashatjuk, melynek elkészítése során a szerzők a terepbejárás mellett igyekeztek felhasználni a szakirodalomban, valamint adat- és irattárakban található adatokat (MRT 7.126-133.). Mint arra a topográfia készítői utalnak, Páty régiségeinek, a területén előkerült régészeti leleteknek a gyűjtése már az 1848-as forradalom és szabadságharc leverését követően megkezdődött és szorosan összekapcsolódott egy helyi földbirtokos - névszerint Várady József - személyével.

1 Várady József (dicskei) nyugalmazott magyar királyi udvari kancelláriai előadó és tanácsos 1800. április 18-án született Bécsben. Családjának tagjai a monarchia vezető tisztviselői közé tartoztak, így a Thesarianum, majd a jogi végzettség megszerzését követően ő is a császár szolgálatába állt (SZINYEI 1910. 863.). Ürményi kormányzósága alatt a fiumei kormányszékhez kerül, ahol hat évig dolgozott. Innen József nádor Budára a helytartótanácshoz nevezte ki, majd Bécsben a Magyar Udvari Kancellária titkára lett. Az 1848-as forradalom kitörését követően a Fiumében eltöltött évek miatt a város kormánybiztosává nevezték ki, ahol hozzákezd a kikötő kiépítéséhez, majd Kossuth visszahívja, hogy segítse a magyar kormány munkáját (SZINYEI 1910. 864-865).

2 A Szabadságharc leverését követően letartóztatják, de tisztázni tudja magát a vádaktól. A politikából és a hivataloktól visszavonulva Pátyon telepedett le, ahol mint arról életrajzából értesülünk, régészettel illetve közgazdasági elsősorban Fiume gazdaságát és közlekedését érintő témákkal foglalkozott egészen 1883. 1 Ld. személyéről a nekrológot: Vasárnapi Újság 30 (1883) 17. szám 278. 2 Pesti Hírlap 1883. 115. szám, 10. április 24-én bekövetkezett haláláig.

3 Gyűjteménye jelentőségét mutatja, hogy a kor vezető régészei is jól ismerték (ARÁNYI 1881. XXII, XXVI), sőt mint arról a Pesti Hírlapban megjelent nekrológban olvashatunk: "Pátyon érdekes múzeumot gyűjtött, melynek megtekintésére gyakran kirándultak Pulszky, Rómer, Henszelmann és HampelJ* Hasonlóan más 19. századi gyűjtőkhöz, Várady a régészeti tárgyak mellett numizmatikai emlékeket, ásványokat, köveket, sőt még okleveleket gyűjtött. Régészeti és numizmatikai anyagának nagy része elsősorban Pátyon és környékén került elő.

5 A régészeti topográfiában a szerzők utalnak arra, hogy Váradynak köszönhetően számos római feliratos kővel illetve lelettel gazdagodott a Nemzeti Múzeum gyűjteménye az 1870-es évtizedben (MRT 7. 133.) illetve többször idézik a gyűjtőnek 1874. augusztus 17.-én kelt levelét,

6 melyet a Műemlékek Országos Bizottságához intézett (MRT 7. 127, 130, 131, 133.). Előzménye a vallás- és közoktatási miniszternek a felkérése volt, melyben a bizottmány munkájában való közreműködését kérte és amit a pátyi birtokos idős korára és megromlott egészségére hivatkozva volt kénytelen visszautasítani. Emellett azonban igyekszik bemutatni a Páty területén található műemlékeket, mellékelve a PátyKozárom területen lévő középkori templom alaprajzát is (MRT 7.130-131,13/22. sz. lelőhely, 131,14. kép.). Várady azonban nem csupán ebben a levélben számolt be a pátyi műemlékekről és régiségekről, hanem további jelentései, leírásai sőt rajzai vannak, melyeket a régészeti topográfia készítése során nem vettek figyelembe, illetve az azóta eltelt időben sem tettek közzé. 3 Várady szorosan kötődött Fiuméhez, ahonnan felesége is származott és ahol a kikötő közelében még egy házuk is volt. Több a korabeli napi- és hetilapban megjelent tanulmányban szorgalmazta a fiumei vasút kiépítését, a kikötőfejlesztést és a város komolyabb bekapcsolását Magyarország gazdasági életébe. Fiuméből számos lelet került gyűjteményébe, köztük 5. század végi, 6. század eleji a gót korszakra tehető női sírok mellékletei, melyeket egy másik tanulmányban dolgozunk fel. 4 Pesti Hírlap 1883. 115. szám, 10. 5 KÖH Műemlékek Országos Bizottsága 1644/2. Arányi Lajosnak a pilisi járásban 1875-ben végrehajtott régészeti körútjáról szóló jelentése. 9-10. és Pesti Hírlap 1883. 115. szám, 10: „E nagyértékű múzeum, mely külön épületben van elhelyezve, a könyvtáron kívül rézmetszet-, pénz-, érem-, okmány- és pecsétgyűjteményeket foglal magában, továbbá számos, a környékről gyűjtött minden korbeli régiségeket." 6 KÖH Műemlékek Országos Bizottsága 119/1874. Itt szeretném megköszönni dr. Bardoly István és munkatársai segítségét és támogatását, mely nélkül ezen publikáció nem jöhetett volna létre. 424