Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)
Mráv Zsolt: Római kori feliratok és faragott kőemlékek Pátyról
3 ris (filius) eq(ues) al(a)e Pa[nnonior(um)] vixit an[n(is) —] & A Crispus cognomenből derivált Crispinianus cognomen e felirattal együtt hat esetben adatolt Pannoniából, a így Italia mellett a nyugati, latin nyelvű provinciák közül innen ismerjük a név legtöbb előfordulását. Pannoniában az ismert hat Crispinianus közül 5 aktív katona vagy veteranus volt 53 , amely a hadsereg sajátos névadására utal. (Ugyanez igaz a határvidéken a Crispus cognomenre. 54 .) Az ala PannoniorumoX. a markomann háborúkat követően vezényelték Moesia inferiorból Pannónia inferiorba, ahol táborhelye valahol a szerémségi határszakaszon lehetett 55 . Keltezés: A feliratos mezőt felülről lezáró noricumpannoniai volutamotívum 56 és az ala Pannoniorum Pannónia inferiori állomásozásának időrendje alapján 2. század legvége - 3. század legeleje. Irodalom: CIL III 10366 = RD 377 = RIU 1326 = AE 2002,1198; ALFÖLDY2002. 271 Nr. 13. 11. NAGYMÉRETŰ CSALÁDI SÍRSZTÉLÉ TÖREDÉKE 12. kép Nagyméretű családi sírsztélé középső harmadának töredéke, fotó és rajz (kat. 11) 53 RIU 304 (vet); ILJug 306 {mil. leg XIIIgem); RIU 943 (vei.); AE 1937, 77 {vet). Ld. még: AE 1976, 539. 54 MÓCSY1985. 52-53, 32. ábra. 55 LŐRINCZ 2001. 22. 56 Ld. ehhez összefoglalóan: MRÁV - OTTOMÁNYI 2004. 57-58. Előkerülési hely: Ot évvel ezelőtt a Jenői úti dűlőben, Zsámbék irányában, az út mentén fekvő szántón találták. (MRT 7, 13/29 lelőhely?). A talajból valószínűleg szántás során került elő, mivel mindkét oldalán ekevas által okozott sérülés látható. A - közelben kiszántott kőemléket valószínűleg ezt - követően szállították megtalálásának helyszínére. Őrzési hely: Páty, Arany J. u. 10, Balogh István házá; nak kertje. - Méretek: sz.: 101,5 cm; megmaradt m.: 74 cm; v.: 27 cm Leírás: A féloszlopokkal közrefogott, síraediculát imi- táló felső mezőben elől két gyermek, mögöttük bal oldalt egy nő mellette két férfi mellképe látható. A - középső képmezőben az EK-Pannoniában oly gyakori halotti lakoma jelenetét faragták ki 57 . A mező közepén egy tripust ábrázoltak, amelynek lapján gyűrű alakú, csavart kalács, serpenyő, mély tál és egy kerek gyümölcs (talán alma?) ismerhető fel. Az étellel megrakott asztal jobb oldalán egy szolgafiú felemelt jobbjában poharat, baljában pedig vállán átvetett törülközőt tart. A bal oldali szolgálólány alakja erősen - sérült. A felső képmező oszlopainak lábazata alatt, a középső képmező két oldalán egy-egy álló téglalap alakú mezőt alakítottak ki, amelyet négytagú szalagfonat motívum tölt ki. A sírsztélét másodlagos felhasználása előtt valószínűleg három, megközelítőleg azonos nagyságú töredékre darabolták, amelyet a törésfelületen tisztán felismerhető függőleges durva vésőnyomok is bizonyítanak. A sztélé harmadolása a háttérben ábrázolt felnőttek nyakának vonalánál, valamint a feliratos mezőt lezáró noricum-pannoniai volutamotívum alatt történt. A megmaradt töredék ezért a sírsztélé középső harmadával azonosítható. A sírsztélé egy aquincumi kőfaragóműhely terméke. Felirat: A korinthoszi fejezetes pilaszterekkel közrefogott, kymationnal kereteit feliratos mezőt felülről ún. noricumi-pannoniai volutamotívum zárja le. A többszörösen profilált voluta középről két szarvalakú tagot alkotva ellentétes irányba ível, majd ezek a szarvcsúcsokból visszakanyarodva egy-egy S vonalú hullámot írnak le. A szarv alakú tagok csúcsából S alakban visszaforduló hullámok kör alakú mezőt zárnak közre. (A hajlásban nem találunk a hasonló vonalvezetésű volutamotívumoknál gyakran kifaragott, szögfejet utánzó gombokat.) A D. M. siglákat a volutamotívum két szélső tagjának felületébe vésték. E volutatípus legkorábban a Kr.u. 2. század második felében tűnt fel Pannónia kőemlékein, elsőként az oltárok feliratos 57 BURGER 1959. A jelenettípus értelmezéséhez (az elhunyt megvendégelése) legutóbb: TÓTH 2005. 77-82. 413
