Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)
Mráv Zsolt: Római kori feliratok és faragott kőemlékek Pátyról
mezőit felülről lezáró keretdíszként 58 . Valószínűleg ezeknek az oltároknak a hatására kezdik a sírsztélék feliratos mezejének keretét is noricum-pannoniai volutával díszíteni. A díszítési mód sírsztélék esetében főleg a Severus-korból és EK-Pannoniából ismert, azonban itt sem nagy számban 59 . Közvetlenül a középső képmező alatt, a noricumpannoniai volutamotívum felett egy sor olvasható, amely vagy véletlenül kimaradt a felirat szövegéből vagy később vésték oda. Az utóbbi eset azzal indokolható, hogy Septimius Viator a betemetkezési jogban csak később (családba való beházasodása után?) részesült. A betűk magassága: 1. sorban: 3,4-4 cm; 2. sorban: 5 cm. Sept(imio) 0 Viatorí coniugi 3 D(is) [vac] M(anibus) II [--] & Az elhunyt házastárs családja Septimius Severustól kapott polgárjogot. A Viator cognomen a Kr.u. 3. századi Pannoniában különösen kedvelt és gyakori név volt. Nem véletlen, hogy a birodalomban Pannoniából ismert eddig a legtöbb előfordulása (17+1) 60 . Mócsy A. a keleti (dunai) tartományokban koncentrálódó „általános" nevek közé sorolja 61 . Keltezés: A sírsztélé az elhunyt házastárs Septimius gentiliciuma alapján legkorábban Kr.u. 2. század végére, azonban inkább Kr.u. 3. század elejére keltezhető. Irodalom: Publikálatlan 62 . 12. TRAIANUSKORI KATONAI DIPLOMA TÖREDÉKE Előkerülésének helye: Páty határában az Ml autópálya mellett (Budapesttől 22 km-re). A diploma töredék lelőhelye valószínűleg a pátyi római vicus vagy annak közvetlen környéke lehetett, mivel Páty közelében pontosan a római település felett, azt kettévágva halad át az Ml-es autópálya. Őrzési hely: Magyar Nemzeti Múzeum, ltsz.: MNM RR 2002.4.1 58 A típus legkorábbi pontosan keltezhető emléke a Kr.u. 164-ben felállított un. nádorkerti oltár: ERDÉLYI 1974. 116; BESZÉDES 1996. 151. A Bölcskén előkerült egyik I. O. M. oltár feliratos mezejének tetejét ugyancsak e motívum zárja le. Az oltárt P. Ael. Perpetuus dec(urio) m(unicipü) Aq(uincensium) állította, még bizonyosan a Kr.u. 2. században: BESZÉDES - MRÁV - TÓTH 2003.143 Nr. 38. 59 Például: sírsztélé töredéke (Aquincum): BURGER 1959. 23 kat. 14, XXIII tábla; töredékes sírsztélé (Budapest, Marc. 15. tér): NAGY 1971. 126 38. kép; töredékes sírsztélék: CSIR Ung. VII, Kat. Nr. 24, 80. 60 LŐRINCZ 2002.164-165. 61 MÓCSY 1985. 63. 62 Köszönöm Ottományi Katalinnak, hogy felhívta figyelmemet e kőemlékre. Köszönöm továbbá Balogh Istvánnak, hogy lehetővé tette a sírsztélé személyes tanulmányozását. 13. kép Traianus-kori bronz katonai diploma külső és belső oldalának fotója (kat. 12.) Méretek: m.: 4,9 cm; sz.: 2,5 cm; v.: 0,1 cm. A töredékesen megmaradt tabella I felirata: extrinsecus Imp(erator) Cafesar Divi Nervae f(ilius) Nerva Traianus Optimus] Aug(ustus) . Ger[m(anicus) Dacic(us) pontif(ex) maxim(us) tribunic(ia)] potesta[t(e) XVII vagy XVIII vagy XIX, imp(erator) V/vagy VII, co(n)s(ul) VI] A\A
