Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)
Mráv Zsolt: Római kori feliratok és faragott kőemlékek Pátyról
XIII 2615) összetételű neve áll a legközelebb 10 . A név kelta -marus komponense azonban az Eravisci névadásában gyakori zárótag 11 . Az apja által viselt Cucalo nevet eddig csak az E-italiai Tremezzóból ismertük (CIL V 5227). A név azonban J. Untermann szerint nem vénét eredetű 12 . A pátyi felirat alapján a fiának kelta nevet adó Cucalo eraviscus származású volt, ezért a név bizonyosan kelta névadásra vezethető vissza. A felirat szövegezése a lehető legegyszerűbb, az elhunyt megnevezésén kívül mindössze az annorum formulát és a megélt évek számát tartalmazta. Keltezés: Kr.u. 1. század második fele-Kr.u. 2. század legeleje. Irodalom: MARÓTI - MRÁV 2003. 249, 2 (rajz, fotó); EDH-HD037463. 2. SÍRSZTÉLÉ 3.kép Mágia sírkövének (kat. 2) rajza Előkerülést hely: A Páty, Malom-dűlőn feltárt római falu temetőjének 118. késő római kőláda sírjából, ahol másodlagosan használták fel. Őrzési hely: Ferenczy Múzeum, Szentendre Méretek: m.: 166 cm; sz.: 66,5 cm; v.: 10 cm. Leírás: A feliratos sírsztélé töredékeiből szinte teljesen összeállítható. A könnyen megmunkálható trachitból faragott sztélé eredetileg földbe ásott, lefelé enyhén 10 Samorix Liamari f. Remus. Ld. még a gyakoribb Soli-marus öszszetételű cognoment: AE 1990, 695 (Nîmes); AE 1974, 424=AE 1996, 1044 (Saint-Lizier, Aquitania); CIL XIII 7331 (Heddernheim, Germ, superior). 11 Ld. ehhez részletesen: MEID 2005. 92-94. 12 UNTERMANN 1961.16. keskenyedő, lenagyolt alsó része díszítetlen. Felirata: Vízszintesen záródó felső negyedében helyezték el a kétszeresen profilált léckerettel körbevett feliratos mezőt (m.: 54 cm; sz.: 49 cm), amelybe hétsoros feliratot véstek. A közel azonos magasságú betűkből álló sorok egyenletesen elosztottak és jól kiszerkesztettek. A felirat készítője mindössze egyetlen ligatúrát (3. sor Semusscuttus) alkalmazott, a sorok végén a betűket egymásba komponálta (3. sor vége) vagy a rendelkezésre álló helyhez alkalmazkodva tömörítette (6. sor). A szavakat következetesen alkalmazott kisméretű punctae triangulariae választják el egymástól. A keskeny vonalú, karcsú betűk vésése sekély, ezért a felirat ma már nehezen olvasható. Betűmagasság: 1 sor: 5,8cm; 2. sor: 6,4 cm; 3. sor: 6 cm; 4. sor: 6,8 cm; 5. sor: 5,6 cm; 6. sor: 5,6 cm; 6. sor: 6 cm. A síremlék bennszülött származású kőfaragó munkája. Mágia ° Sicionis „ f(ilia) [J ann(orum) LII .Semusscuttus 0 Demn5 onis (?) . f(ilius) sibi „ vivus „ et „ coniugi „ t(itulum) 0 m(emoriae) Q p(osuit) Az elhunyt feleség és a síremléket állító férje egyaránt peregrinus jogállású bennszülött volt. Nevük nominativusban szerepel a felirat szövegében. A Magius/a név cognome«ként ismeretlen Pannoniából, nomenként azonban legalább öt esetben is adatolt 13 . Mágia apjának, Sicionak (vagy a kettős mássalhangzó rövidülése miatt esetleg Siccioî) egytövű nevére nem ismerünk pontos analógiát 14 . A sírfelirat állítójának Semusscuttusnak a neve ugyancsak hapax. A Semusscuttus összetételű, pontos analógia nélküli kompozíciós név első Semustagja névösszetételekben eddig nem fordult elő. Nem tudjuk, hogy jelen esetben a se mus szónak van-e kapcsolata a latin „fél" jelentésű semus 3 melléknévvel. Ennek lehetőségét azonban nem zárhatjuk ki, mivel a latin sorszámnevekből képzett személynevek {Prima, Secunda, Tertius, Quintus) gyakoriak a helyi, bennszülött névadásban 15 . Ezek a nevek általában a születés sorrendjére utalnak, tehát a névben szereplő semus 3 szót másként kell értelmeznünk. (A sorszámnevekből képzett nevek, valamint a jelentés szerint átvett latin nevek főleg a gyengébben romanizált területekre jellemzők 16 .) A Semusscuttus név második, scuttus tagja azonban megtalálható az Autoscuttus névben, amely 13 A Mágia név Ny-Pannoniából, Neudörfel bei Brück a. d. Leitaból ismert (HILD 1968, 139-140 Nr. 305). M. Magiu(s) Marci f. Pupina Ingenuus B(a)eter(is) veteranust egy Somogyvári kőemlék említi (RIU 952), a három Magiit említő felirat pedig Aquincumban került elő (CIL III 10537). 14 A Sico cognomen egy esetben adatolt Gallia Narbonensisből (CIL XII 2273). 15 SZABÓ 1964. 171-172. 16 SZABÓ 1964.172. 405
