Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Horváth Friderika: Kézzel formált, bennszülött kerámia

HORVÁTH FRIDERIKA (MTA RÉGÉSZETI INTÉZETE) KÉZZEL FORMÁLT, BENNSZÜLÖTT KERÁMIA BEVEZETÉS Az értékelés tárgyát a Páty-Malomi dűlő (Terminál), 9. lelőhely 1997. és 1999. évi ásatási évadjai során késő kelta és római kori leletösszefüggésekből napvilágra került, 1580 darab kézzel formált edénytöredékből álló anyagcsoport alkotja. A lelőhely a késő kelta és a római kori népességi viszonyokat vizsgálva az azalus szállásterülethez DKről csatlakozó, a Dunakönyöktől a Sió-csatornáig Pannónia keleti régióját magában foglaló eraviscus szállásterülethez tartozott. A leletanyag jelentősége abból ered, hogy a fenti lelőhelyen a késő kelta kortól kontinuus an fennálló bennszülött teleppel van dolgunk,

1 ami lehetővé teszi, hogy a két korszak kézzel formált bennszülött kerámiáját a formai és a díszítőjegyek szempontjából, valamint technológiai tekintetben is összevessük. A topográfiai terepbejárás korszakokra vonatkozó megfigyelése a település feltárása során beigazolódott és újabb korszakkal egészült ki. A lelőhely számos pontján bronzkori objektumok is a felszínre kerültek. A késő kelta-római kori töredékek elkülönítését jelentősen megnehezítette, hogy a korábbi objektumokat a későbbi századok során megbolygatták és anyaguk kora középkori leletanyaggal keveredett. A kora középkori kézzel formált leletanyag formai- és díszítőjegyeit tekintve esetenként alig, vagy egyáltalán nem különbözik a tárgyalt korszakok darabjaitól. Technológiájuk alapján a helyben rendelkezésre álló alapanyagok alkalmazása révén sem minden esetben választhatók szét. A kerámia előállítása az érintett területtel szemben alapvető nyersanyagszükségletet támaszt. Ez a szempont a helyi, regionális jelleget mutató áru vonatkozásában különös jelentőséget kap. A megfelelő, az edénykészítéshez alkalmas agyag, a különféle kalóriaértékű fafaj ták és a vízforrás közelsége a kerámiagyártás fő faktoraiként nélkülözhetetlenek. A fenti feltételek öszszessége a kézzel formált, elsősorban nem a professzionális tömeggyártás termékének számító kerámia esetében ugyanúgy fontos, mint a korongolt, tömegigényt kielégítő áru kapcsán (HÖPKEN 2005.15). 1 Mrt 7, 128-129; OTTOMÁNYI - GABLER 1985. 185-271; RÉGKUT 1998. OTTOMÁNYI Katalin: Páty, Malom-dűlő. In: Régészeti Kutatások Magyarországon 1998. Budapest, 160-161; RÉGKUT 1999. OTTOMÁNYI Katalin: Páty, Malom-dűlő. In: MARTON Erzsébet - KISFALUDI Júlia (szerk): Régészeti Kutatások Magyarországon 1999. Budapest, 234-236. A zsámbéki-medencében fekvő Páty települése nyugatról a Budai-hegységhez csatlakozik, ami a Gerecsével és a Pilissel együtt a Bakony-Vértes vonulat folytatását alkotja és egyben a Dunántúli-középhegység legjobban tagolt részét képezi. Uralkodó kőzetük a mészkő és a dolomit, amit a területet átszövő sűrű törésvonalak apró rögökre daraboltak. A lelőhely a Füzes-patak partján terül el, ami Biánál torkollik a В enta patakba. Az egykori szentendrei és budai járás késő kelta és római kori településhálózati képére egyaránt a 150 m alatti és a 150-250 m tengerszint feletti magasság benépesültsége jellemző, melyben a víz közeli partoknak kiemelt szerep jutott. A KÉZZEL FORMÁLT KERÁMIA DEFINÍCIÓJA Az anyagcsoport 'kézzel formált', 'durva kidolgozású', 'felületesen kidolgozott kerámia' megnevezésével kapcsolatban időről-időre aggályok merülnek fel. A kutatás problémája abból ered, hogy a fenti fogalmi megjelölések többnyire csak a leletanyag egyetlen aspektusát ragadják meg (technológiai szempont, külső megjelenési jegyek) és emelik elsődleges rangra. Az újabb szakirodalmi terminológiában a semleges tartalmú 'bennszülött, helyi tradíciójú,

2 tősgyökeres kerámia' elnevezés használata vált általánosabbá.

3 A római kori kézzel formált edények a korongolt provinciális anyaggal szemben, mely az egyes régiókon túlmutató, uniformizáló jelleggel bír, lokálisan sajátos jegyekkel rendelkező, lehatárolható körzetek szerint változó anyagcsoportot alkotnak. A provinciális árunál egy széles funkcionális formaspektrumon belül viszonylag behatárolható formavariánsokkal számolhatunk A szabadkézi árura a fordítottja jellemző. Funkcionális formaspektruma meglehetősen szűk, azon belül formagazdagsága messzemenően meghaladja a provinciális áruét. A provinciális áru felvevőpiacát egy tágabb terület képezte, ahova a regionális kereskedelem révén jutottak el. A kézzel formált edények esetében leginkább lokális kereskedelemmel számolhatunk. Ethnoarcheologiai definíciót használva, regionálisan 2 A tradíció fogalma térhez és időhöz egyaránt kötött, különböző jellegű norma és értékrend átörökítését takarja, SCHUCANY 1996. 187. 3 ZANIER, Werner 1992. Das römische Kastell Ellingen. Limesforschungen 23. Mainz, 144; LENZ, K. - SCHULER, A. 1998. Handgeformte Gefäßkeramik der frühen römischen Kaiserzeit aus Bornheim-Sechtem, Rhein-Sieg-Kreis. Zum Übergang vom Spätlatene zur römischen Kaiserzeit im südlichen Niederrheingebiet. AKorr 28. 595; EBNER 1997. 59; HÜBNER, Gerhild 1997. 89. 300