Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Torbágyi Melinda: Páty–Malom dűlő 1997–1999. évi ásatás érmeinek értékelése

TOKOD Nagy Constantinus uralkodása Pátyon jelentős növekedést mutat még a III. század második feléhez képest is. A Constantinus fiak időszaka pedig Pátyon és Tokodon nagyjából azonos az előző korszakkal. Tácon és Intercisában viszont nagyjából a duplájára nő a pénzforgalom intenzitása. A Valentinianus korszak minden helyen a grafikon legmagasabb oszlopát jelenti, kivéve az intercisai vicust, ahol nem éri el a III. század második felei csúcsot. E nagyfokú emelkedés hátterében Valentinianus limes építkezései állhatnak, amelynek kapcsán rengeteg pénz érkezett a provinciába. A pannóniai római éremforgalom, pontosabban érembeáramlás végét 375/8-ra teszi a kutatás, hiszen ezt követően minimális mennyiségű új veret került a területre. Pátyról is mindössze 3 db későbbi érem ismert (mindegyik még 395 előttről való). A vizsgált telepek közül Tokodról ismert 1 db 375/8 utáni rézpénz. A pátyi telep éremforgalma nagy vonalakban illeszkedik a pannóniai éremforgalom általános tendenciáiba, kivéve a kezdetét. A telep az eraviszkusz terület nyugati részén fekszik, és ez az egyetlen pannóniai bennszülött törzs, amely római mintára és pénzláb alapján vert ezüstpénzeket (TORBÁGYI1984.). Továbbá a Borostyán út környékét leszámítva a Drávától északra egyedül Északkelet-Pannóniában, nagyjából az eraviszkuszok által lakott területről ismerünk köztársaság kori dénárokat tartalmazó leleteket. A szomszédos Biatorbágyról is két nagy eraviszkusz és köztársaság kori érméket tartalmazó kincslelet került 280 INTERCISA-CASTELLUM