Ottományi Katalin szerk.: Régészeti tanulmányok (Studia Comitatensia 30. Szentendre, 2007.)

Torbágyi Melinda: Páty–Malom dűlő 1997–1999. évi ásatás érmeinek értékelése

elő . Az eraviszkusz pénzverés - bár pontos keltezése máig vitatott - jelenlegi ismereteink szerint nagy valószínűséggel az Augustus korszakra tehető.

7 A köztársaság kori denárleletek és az őket utánzó eraviszkusz pénzverés léte intenzív római kapcsolatokra utal. Az Augustus korszak pénzforgalmában még meghatározó szerepet játszó köztársasági dénárok (TORBÁGYI 1984.) nem kizárt, hogy valamiféle szövetségi viszony keretében jutottak el az eraviszkuszokhoz és ez a magyarázata, hogy a terület békés úton került római fennhatóság alá.

8 Ezeket a pénzeket azonban az eraviszkuszok inkább csak, mint nemesfémet értékelték, vagyonként halmozták fel és őrizték, nem volt igazi forgalmi szerepük a napi életben. Saját pénzeiket is valószínű, hogy csak presztízs okokból, esetleg a távolsági kereskedelem céljaira készítették, illetve használták. Ez lehet a magyarázata, hogy jószerint csak kincsekből ismertek, mind az eraviszkusz területen, mind azon kívül.

9 Az eraviszkusz quinárok, azaz a váltópénz megjelenése viszont kétségtelenül már a pénzforgalom kialakulása irányába mutat.

10 Augustus uralkodásának idejéből a fent említett dénárokon kívül négy bronzpénz is található a telep érmei között. Ezek Rómában készült un. triumviri monetales veretek, amelyek nagy mennyiségben kerültek kibocsátásra. Ezek a gyakorlatilag aprópénznek számító veretek semmi esetre sem kerülhettek ide a fent említett politikai kapcsolatok keretében, de még távolsági kereskedelem révén sem, mert ott nemesfémből készült pénzeket használtak (főként egy "barbár", érempénzt nem vagy alig használó nép esetében). Megjelenésük már római jelenlétet feltételez. Kérdés viszont, hogy ezek az Augustus bronzok mikor kerültek ide. Köztudott, hogy egy érem verési ideje és egy adott, pláne a verde helyétől távoli, területen való felhasználása nem szükségszerűen esik 6 Sajnos mindkét biai lelet szétszóródott, részletes közlése nem ismert, csak különböző munkákban említik őket. Bia 1796 és 1846, GOHL Ödön: A budapesti eraviszkusz éremlelet. NK 1 (1902) 31. - idézi az őket említő korábbi irodalmat. 7 Keltezés kérdéséhez újabban: TORBÁGYI Melinda: Neue Beiträge zur eraviskischen Münzprägung. In: SZABÓ Ádám - TÓTH Endre (Hrsg.) Pannonica Provincialia et Archaeologia, Budapest 2003. 4756.; KOLNÍKOVÁ, Eva: Münzen der Eravisker, Azaler und andere Nachahmungen der republikanischen Denare im Nordkarpatischen Raum. In: BÍRÓ SEY Katalin et alia (szerk.) In memóriám Ludovici Huszár. Budapest 2006. 84-86. 8 TORBÁGYI Melinda: Elfelejtett római éremleletek III. NK 96-97 (1997-1998) 14.; KOVÁCS Péter: Pannónia meghódítása és provinciává való szervezése. In: FEHÉR Bence - KOVÁCS Péter (szerk.) Korai földrajzi írók - a római hódítás kora. /Fontes Pannóniáé Antiquae L/ Budapest 2001. 298-299. 9 TORBÁGYI 1984; HAUPT, Peter - NICK, Michael: Ein neuer Münzschatz mit Denaren der Eravisker aus der Gegend von Győr. NZ 104-105 (1997) 41-81.; PLACHÁ, Veronica - FIALA, Anton: Hromadny nález keltskych minci na hrade Devin. SlovNumiz 15 (1998) 201-210. 10 TORBÁGYI Melinda: "Eraviszkusz" quinar. In: BÍRÓ SEY Katalin et alia (szerk.) In memóriám Ludovici Huszár, Budapest 2006. 9095. egybe. A nemesfémből készült veretek forgalmi ideje az ókorban általában hosszú, olykor évszázadokat is átível. A bronzokra ez kétségtelenül nem vonatkozik, de éppen tárgyalt korszakunkban, a IuliusClaudius dinasztia idején jellemző volt az aprópénz, a nem nemesfém pénzek hiánya. Augustus uralkodása idején, Kr. e. 23 és Kr. e. 6 között még óriási mennyiségben bocsátották ki az un. triumviri monetales véreteket, de az ezt követő 10-15 évben alig adtak ki új bronzpénzeket. A bronzpénz hiányát jelzi, hogy már ebben az időben ellenjegyezték a korábbi kibocsátásokat.

11 Tiberius uralkodása idején a Divus Augustus és Agrippa sorozatoktól eltekintve szintén csekély menynyiségú volt a bronzverés, és az ő uralkodása alatt is volt egy jó 10 éves időszak, amikor a bronzverés szünetelt (22/23-30/34). Ezeken a pénzeken is gyakran találkozunk ellenjegyekkel. Az utóbbi évtizedek intenzív németországi Fundmünzen kutatásai a rövid életű és jól keltezhető Alsó-Rajna-vidéki korai római táborok és környékének területén vizsgálták a pénzellátás, pénzhasználat és a pénzek használati idejének problémáját.

12 Éppen a kérdéses triumviri monetales veretek kapcsán derült ki, hogy ezeket a pénzeket még Tiberius uralkodása idején is nagy mennyiségben szállították Rómából kifejezetten a hadsereg ellátásának céljából erre a területre.

(BERGER 1996, 39.) Az Augustus korszakban készült pénzek tehát később is használatban voltak, és így nem kizárt, hogy Pannoniába is később kerültek, pláne egy civil telepre. Korai keltezésükkel Páty esetében sem árt óvatosan bánni. Augustus és Tiberius pénzei lehetnek akár a Claudius vagy Nero kori aprópénz hiányos időszak pénzforgalmának részei is. Claudius uralkodása idején számos korabeli bronzpénz utánzattal találkozunk, amelyeket félhivatalos, az aprópénz hiány enyhítésére szolgáló véreteknek tekintenek a kutatók

13

. Bár ezek az utánzatok nyugaton, Galliában (esetleg Hispániában is) készültek, mégis eljutottak Pannoniába, a pátyi érmek között is van egy példányuk. {Kat.nr. 68.) Továbbá ebben az időben is gyakori a régebbi bronzveretek ellenjegyzése. Nero sem veretett bronzpénzeket egészen 64-ig, ellenben ő is ellenjegyeztette a korábbi kibocsátásokat. Mindebből pedig az következik, hogy a szóban forgó kora császárkori bronzérmék kiverésük után évtizedekkel később is idekerülhettek. Az Augustus és Tiberius korszak bronzpénzei megtalálhatóak a Claudius korban létesített katonai táborok 11 Az ellenjegyzésről összefoglalóan lsd. BERGER 1996. 47-49. 12 BERGER, Frank: Untersuchungen zu römerzeitlichen Münzfunden in Nordwestdeutschland. /Studien zu Fundmünzen der Antike 9./ Berlin 1992.; BERGER 1996. 13 BOON, George: Counterfeit coins in Roman Britain. In: CASEY, John - REECE, Richard (ed.) Coins and the Archaeologist, London 1988. 118-124.; KING, Cathy: Roman copies. In: KING, Cathy WIGG, David (ed.) Coin finds and coin use in the Roman World. / Studien zu Fundmünzen der Antike 10/ Berlin 1996. 239.